Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
r Az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításáért írta: dr. Szabó Sándor megyei főügyész A Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényben meghatározott általános törvényességi felügyelet célja, hogy elősegítse az államigazgatási és más — bíróságon kívüli — jogalkalmazó szerveknek, valamint az állampolgároknak a törvények megtartását. Az a tapasztalat, hogy e felügyeleti munka során az ügyészi szervek jól szolgálták a párthatározatok megvalósítását, a jogszabályok és a jogpolitikai elvek érvényesülését, s ezáltal a helyes gyakorlat kialakulását, az állami és állampolgári fegyelem megszilárdítását, az állami és társadalmi érdek érvényesülését, valamint az állampolgárok jogainak védelmét. Hogy szemléltető képet nyújtsunk az olvasóknak a megyénkben folyó felügyeleti munkáról — a jelentősebb tevékenység keretében — rá kell mutatni arra, hogy évente az állami hivataloknál, szabálysértési hatóságoknál, továbbá az állami és szövetkezeti gazdálkodó szerveknél, a döntőbizottságoknál 200— 210 vizsgálatot tartunk. Törvényességi tapasztalataink alapján ez sem lehet közömbös az olvasók előtt, hogy ez a sokoldalú munka milyen eredményekkel jár. Amellett, hogy intézkedéseink mindig eredményre vezettek, hangsúlyozni kívánom, hogy évente a törvénysértések megelőzésére, a bekövetkezett törvénysértések megszüntetése, a törvénysértő gyakorlat felszámolása érdekében 80—100 óvást, 180—200 felszólalást és figyelmeztetést nyújtunk be, míg a csekélyebb jelentőségű törvénysértések vagy törvénysértésnek nem minősülő hiányosságok miatt 200—220 esetben élünk jelzéssel. Következő30—40 ellenőrzési, illetve felügyeleti joggal felruházott szervet kérünk fel vizsgálatok tartására, kivizsgálunk és elintézünk 300—400 törvényességi kérelmet. A lakosság legkülönbözőbb rétegei, de ezen felül a jogalkalmazó szakemberek előtt 200—300 jogpropaganda-előadást tartunk, 20—30 felvilágosító cikket jelentetünk meg a sajtóban, illetve folyóiratokban. Indokolt, hogy részletesebben is szóljak munkánk során szerzett tapasztalatokról. A tanácsi államigazgatási szervek hatósági ügyintézése tovább javult. A vb-titkárok egyre jobban törekszenek a tanácstörvényből fakadó feladataik végrehajtására, ami biztosítja a megalapozottabb és színvonalasabb munkát. Ügyészeink zömmel kedvező benyomásokat szereztek a kisajátítási, a lakásügyi, a gyámügyi, a földügyi, az adóügyi, valamint az egészségügyi jogszabályok érvényesülése vonatkozásában. Tapasztalható volt azonban egyes szerveknél, hogy az ügyintézési határidő indokolatlanul elhúzódott, a tényállási maradék Megalapozott döntések Az a körülmény, hogy egyes ügyintézők munkájukat elhanyagolják, vagy az ügyeket késedelmesen intézik, illetve beosztásukkal visszaélve részrehajló döntéseket hoznak — bár megyénkben tesek vagyunk abban is, hogy ha a szakági munka során addig még fel nem tárt bűncselekménnyel, szabálysértéssel, fegyelmi vétséggel, vagy károkozással találkozunk, a szükséges eljárásokat kezdeményezzük, eredményüket ellenőrizzük. Munkánk általános tapasztalataként megállapítható, hogy az elmúlt időszakban a törvényesség megyénkben is tovább szilárdul, a jogalkalmazó szervek munkája fejlődött, egyre jobban törekszenek a jogszabályok politikai, társadalmi és gazdasági céljainak megvalósítására. talánul nem tisztázták, az intézkedéseknél nem törekedtek a differenciálásra, egyes ügyekben a végrehajtás vontatott volt, vagy a végrehajtási cselekmények ták be.sorrendiséget nem tartotElőfordult, hogy néhányan az államigazgatási szervek hatósági munkájának értékelésénél abból indultak ki, hogy mivel egyre csökken a fellebbezések száma, már nincs sok tennivaló. Viszont csak ebből nem lehet biztos következtetéseket levonni a munka színvonalára. Az ügyfelek ugyanis a rájuk kedvező döntéseket akkor sem fellebbezik meg, ha azok megalapozatlanok, vagy netán törvénysértőek, az ilyen jelenség szerencsére ritkán fordul elő — a fellebbezések számából nem mérhető. Ezek a körülmények felhívják a vezetők figyelmét a hatósági ügyintézés fokozott belső ellenőrzésére, sokoldalú elemzésére, annak biztosítására, hogy jól elős készített és megalapozott döntések szülessenek, ne legyen helye protekcionizmusnak vagy korrupciónak. Így lehet elkerülni azt is —ami politikailag nagyon fontos —, hogy az állampolgárok egy-két törvénysértést tapasztalva a szervek egész tevékenységét kedvezőtlenül ítéljék meg. A szabálysértési hatóságoknál tartott ügyészi vizsgálatok és egyéb tapasztalataink azt igazolják, hogy a törvények és a jogpolitikai elvek minél teljesebb érvényesítésére törekszenek. A megyénkben működő szabálysértési hatóságok évente 20—25 ezer ügyet intéznek, melyek közül 3000— 3500-at vizsgálnak vagy kísérnek figyelemmel az ügyészek. A társadalomra fokozottan veszélyes, a jogtalan haszonszerzésre irányuló cselekmények megítélése tapasztalataink szerint ma már szigorúbb. Például az ittas vezetés bírságátlaga eléri a 2500 forintot, a jogosulatlan kereskedésé a 2300 forintot, az árdrágításé az 1700 forintot. Ezen felül a hatóságok csaknem minden esetben élnek a járművezetéstől eltiltás, továbbá az elkobzás lehetőségével. Nem maradhat szó nélkül az sem, hogy megyénkben az elmúlt évben korábbi időszakhoz viszonyítva 63 százalékkal több volt a devizarendelkezéseket sértő cselekmény. A gazdálkodó szervek vezetésének fejlődését igazolja, hogy szigorúbban léptek fel a társadalmi tulajdon károsítóival, a munkafegyelmet megsértőkkel szemben. Azt azonban nem lehet szó nélkül hagyni, hogy esetenként nem fordítottak kellő gondot a munkaerő közvetítését szabályozó rendelkezések betartására, továbbá még mindig nem erős oldaluk a többször munkahelyet változtató dolgozókra vonatkozó bérkorlátozások alkalmazása. Bár a munkajogi rendelkezések betartása általában tovább javult, szórványosan mégis előfordul törvénysértés. Az egyik megyei vállalatnál volt tapasztalható, hogy nem ismerték a Mt. 48. paragrafus (2) bekezdés rendelkezését, a jubileumi jutalomra esedékes dolgozókról nem vezettek nyilvántartást, a jubileumi jutalmat csak akkor fizették ki, ha azt a dolgozó kérte. Intézkedésünkre 16 dolgozó csak utólag jutott hozzá a megérdemelt járandóságához. A munkavédelmi szabályok betartására a vállalatoknál, és a szövetkezeteknél általában jelentőségüknek megfelelő figyelmet fordítanak. Sajnos, még mindig tapasztalható helyenként, hogy nem vizsgálják ki elég alaposan a baleseteket, nem kutatják azok tényleges okát, így a szükséges megelőző intézkedések is elmaradnak. Felelősségrevonásra pedig alig kerül sor. Ma már kérelemre az üzemi baleseteket szenvedett dolgozó kárát megtérítik, nincsenek azonban figyelemmel arra, hogy a 2/1964. Ami a szabálysértési hatóságok tevékenységében is előfordul, hogy nem tisztázzák maradéktalanul a tényállást, továbbá a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések — főleg községek vonatkozásában — törést szenvednek. A szabálysértési hatóságok feladatainál azt kell hangsúlyozni, hogy az 1979. évi 10. sz. törvényerejű rendelet és a 19/1979. Mt. számú rendelet jelentős módosításokat, új szabályokat léptetett életbe, úgy eljárási mint anyagi jogi vonatkozásban. Talán elég itt arra rámutatni, hogy tizennégy azoknak a szabálysértéseknek a száma, melyek korábban nem tartoztak a szabálysértési felelősség körébe. Ilyen a magánlaksértés, a becsületsértés alapesete, jármű önkényes elvétele, stb. Ez megköveteli az új rendelkezések elsajátítását, propagálását, az egységes gyakorlat mielőbbi kialakítását. Kedvező az a tapasztalat, hogy a szövetkezetek új alapszabályai jó előkészítés után a törvényességi követelményeknek megfeleltek, s így azok hatósági jóváhagyásának nem volt akadálya. Ez azt igazolta, hogy a szövetkezetek, azok érdekképviseleti szervei nagy súlyt helyeztek törvényes működésükre, de azt is bizonyította, hogy a tanácsi szervek az előkészítés és a jóváhagyás során gondos munkát végeztek. MüM számú rendelet módosult. A vállalat vagy a szövetkezet — ha a sérelemért felelős — bejelentés nélkül is köteles a kárt megtéríteni. A munkaügyi és szövetkezeti döntőbizottságok határozatainak megalapozottsága egyre kedvezőbb képet mutat. Még mindig előfordul azonban — főleg kisebb egységeknél —, hogy nincs a működési feltételük biztosítva, az elnökök helyettesítése nincs megoldva, így főleg a késedelmes határozathozatalok folytán, az eljárási szabályokat megsértik. A fenti rövid tájékoztatással célom az volt, hogy az időszerű kérdésekre hívjam fel a figyelmet. Általános tapasztalatként kívánom megjegyezni, hogy ma már a törvénysértések zömmel esetiek. Ezek okai között feltétlenül említést érdemel a jogszabályismeret hiánya, képzetlenség, vagy gyakorlatlanság, a sűrű személycserék, a helyettesítések megoldatlansága, a jelentős munkateher, de ritkán előfordul hanyagság, felelőtlenség is. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a törvénysértések megelőzése, vagy a törvénysértések megszüntetése, mulasztások orvoslása érdekében még az eddiginél is fokozottabban számítunk az állampolgárok segítségére, bejelentéseire, ezenfelül arra, hogy a felügyeletet ellátó szervek javítsák az ellenőrzést, tanácsadást elsősorban ott, ahol a kezdő szakemberek segítése, az ügyek bonyolultsága, az új jogszabályok ezt múlhatatlanul szükségessé teszik. A felügyeleti munka jelentősége Eredmények, hiányosságok A társadalmi tulajdon védelméért T_Ját ismét Hajdúszo*■-*- boszlón, a „gyógyító víz városában”. Harmadszorra töltöm itt szabadságom gyorsan tovaillanó napjait e helyen, hol magánháznál elszállásolva, hol a SZOT- beutaló kényelmét élvezve, ezúttal meg egy, a feleségem vállalata által bérelt lakásban, a csónakázó tóra néző, József Attila utcai társasház második emeletén. A viszontlátás örömteli: a szállás kitűnő, s végre kifújhatjuk magunkat a viszontagságos utazás után. Barátainkkal, bőröndökkel megpakolva, zajosan türelmetlen apróhadunkkal vonatoztunk négy órán át a nyíregyházi személyen, a zsúfolt peronon állva, szinte féllábon. Sebaj, fő, hogy megérkeztünk! Épp, hogy lepakoltunk, irány a fürdő! A féltucatnyi medence mind színültig telve hideg, langyos, meleg és még melegebb gyógyvízzel. Ki-ki választhat tetszése szerint. Zsupsz bele, záróráig már ki sem jövünk! □ □ □ Másnap reggel (még mindenki alszik) gyanús kopogás a teraszon. Óvatosan húzom félre a függönyt, esik! No, nem fog ki rajtunk, nagyfiammal (jövőre már iskolába megy) nekivágunk. A többiek óvatosabbak, egyelőre az otthonmaradást választják. Nem mi! Gyorsan nekivetkőzünk, úgy aztán bele! Csaknem annyian vagyunk, mintha nyár lenne. A medencékben vidám zsivaj, a móka, a nevetés még talán élénkebb, mint máskor. Csakhogy egyre jobban szaporázzák ám az esőcseppek. Ennek már a fele se tréfa, gyerünk csak be a fedettbe! A kinti vizet a kupola alattival összekötő alagúton igyekszünk befelé, combig érő vízben. Fiamnak ez annyira tetszik, hogy meg is kell ismételnünk. — Mindennap esik — mondja délben egy asszonyság a Tó vendéglőben. Ritka, hogy délután előbújik rongyos felhőtakarója alól a nap. □ □ □ Reggelente az első teendőnk, hogy újságot venni zarándokolunk. Még hét óra sincs, az utcán kevés a járókelő. Mi koránkelők vagyunk, a kicsi fiunk az ébresztőóra, nehezen alszik el, és hamar fölébred, azt mondják az asszonyok, az idegen környezet... Ráérősen ballagunk, s el nem mulasztjuk megbámulni a sokemeletes, elegáns Délibáb előtt parkoló autócsodákat. szálló Úgy tűnik, kevesebb van belőlük, mint korábban. Hja, az olajválság!... Az újságos stand még zárva, irány a posta. — Egy Naplót kérek ... — Még nem jött meg, sajnos — tárja szét a karját az ablak mögött ülő hölgy. No, nem baj, megvárjuk. □ □ □ Nagy a forgalom a női napozóban. Ez a három méter magasra épített betonteknő szinte vonzza a férfitekinteteket. Látni persze semmit sem lehet, azazhogy olykor-olykor legfeljebb annyit, mint a tengerparti strandok egyikénmásikán korlátlanul. Pirospozsgás és pocakos férfitársunk azonban nem éri be ennyivel. Ő többre vágyik. Női fürdőruhát ölt tehát, kopasz fejebúbjára szőke parókát illeszt, és máris indulna hanyagul fölfelé, a kacskaringós csigalépcsőn. Csakhogy a fehérköpenyes asszonyság, aki e csábos létesítmény feljáratát őrzi, éberebb, mintsem azt bátor, és vállalkozókedvű társunk remélte. Bizony észreveszi a csalást, és nevetve bár, de határozottan visszaparancsolja a nőnek álcázott férfiút. Mosolyog a rajtavesztett kalandor is, hahotáznak az odasereglett fürdőzők, és kacagnak odafönn a nők is, nyakukat nyújtogatva, mindahányan emez oldalra tömörülve úgy, hogy ha nem volna oly masszív ez a betonépítmény, talán félni is kellene, hogy egyszer csak felborul velük az egész. □ □ □ Nyolc óra után mintegy varázsütésre életre kel az éjszakai csipkerózsika álmát alvó hatalmas Víziváros. Már hosszú sorok pénztárak előtt, már alig találni a szabad helyet a medencék körül. A fő attrakció a hullámverés. Dübörögve lódulnak neki a gépek és zúgva, tajtékozva hömpölyögnek végig a prüszkölve süllyedőemelkedő, önfeledten embertömegen a méteres rikoltozó hullámok. öt percig tart ez a varázslat, aztán a cserzett képű úszómester magas trónjáról a szájára és a büfék irányába mutat. — Most egyetek és igyatok ... Erre a biztatásra igazán nincs sok szükség. A lángos- és halsütők, az éttermek környékén feketézik a tömeg. Csupán a mézeskalácsos bácsi árválkodik egymagában üvegfalú bódéjában. Alig-alig van vevője, a gyerekek inkább rágót, jégkrémet követelnek anyutól és aputól. A tükrös huszárok, szívek között kövér betűkkel írt tábla: „A pavilon eladó”. Sitkei Béla Szoboszlói képeslap 1979. november 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Anna Bolena Kecskeméten A Megyei Művelődési Központ színháztermét bérletes előadásban csaknem megtöltő kecskeméti zenekedvelő közönség évről évre sok szeretettel várja a szegedi operaegyüttes rendszeres fellépéseit. Név szerint ismeri a vezető énekeseket, s meleg tapssal jutalmazza mindannyiszor a sikeres vendégjátékot. így volt ez a hétfői előadáson is, amikor a hazánkban alig ismert Donizettiopera, az Anna Bolena került színre, alig pár nappal a szegedi bemutató után. A második szereposztással jöttek a szegediek, ennek ellenére az előadás, melyet a cselekmény ismertetése után olaszul hallhatott a közönség, sikert aratott. A tragikus sorsú Anna Bolena (Boleyn Anna) megindító története — Varsányi Mária volt a címszereplő — nem maradt hatástalan. Különösen kettősük — a Giovanna Seymourt alakító Lengyel Ildikóval — váltott ki őszinte elismerést. A VIII. Henriket megszemélyesítő Kenesey Gábor, Lord Perceként az egyre érettebb tenort megszólaltató Réti Csaba, az apród Goríva Irén — utóbbiak Lengyel Ildikóval együtt a szegedi előadáson is felléptek — jó együttműködéssel és énekléssel bizonyították: nem volt véletlen az előző előadások kedvező visszhangja. A zenekar — Molnár László karigazgató vezényletével — a Donizetti-mű árnyalt szépségeit vonzó játékkal tárta fel. Hatásos volt a nagy létszámú női és férfikar cselekménybe épített megszólaltatása. Egy visszatérő észrevétel: szereposztás és a mű történetének ismertetése — egyszerű szórólapon — még inkább segítené a közönséget az előadással való azonosulásban. T. P. • Anna, a halálra ítélt királynő. • Henrik király és Giovanna kettőse. (Straszer András felvételei) j Hetvenöt éve jelent meg az Ifjúmunkás A századforduló éveiben kezdett bontakozni a magyar ifjúmunkás-mozgalom is. 1899-ben a szervezkedő tanoncok már lapot is kiadtak. A havonta megjelenő újság az Előre, majd később a Munkásifjúság címet viselte. Az Előre már pontos programot fogalmaz meg a fiatal munkások és a tanoncok számára: „Küzdjünk, mert nincs mit vesztenünk, nem veszthetünk ostobaságnál és megaláztatásnál egyebet, de nyerhetünk egy szebb jövőt, melyben a becsületes munka valóban nemesít". A munkásmozgalom egyre fontosabb szerepet életében kaptak az úgynevezett réteglapok — ezek elsősorban a munkásifjúság és munkásnők megnyerését, szervezését voltak hivatottak elérni. A már említett Előre után — melyet Migray József 17 éves kőművestanonc szerkesztett — némileg jobb előkészítéssel, 1904 november elsején jelent meg a tanoncok mozgalmának új lapja: Az Ifjúmunkás. Szerkesztői között volt többek között a baloldali ellenzéki szociáldemokrata Alpári Gyula, a romantikus-háborúellenes hunyt Feldmann Pál, a korán elBarna Gyula, valamint Wojticzky Gyula. A havonta nyolc oldalon megjelenő újság a tanoncok érdekvédelmét képviselte, síkra szállt politikai jogaikért, így követelte szervezkedési szabadságukat is. Határozott háborúellenessége főként Alpári és Feldmann vezetése alatt nyilvánult meg, s ekkoriban több alkalommal vitába is keveredtek a Népszavával, és a hivatalos pártvezetéssel. Mindenesetre: Az Ifjúmunkás jó szolgálatot tett azzal, hogy cikkei a fiatal munkások nyelvén íródtak, s az ideológiai—politikai írások felvilágosító, népszerűsítő funkciót is betöltötték a szocializmushoz közel álló fiatalok körében. A század elején született baloldali diákmozgalom, a fiatal forradalmi értelmiség hamar utat talált a munkássághoz, s már az első időkben jelentős segítséget nyújtott a fiatal munkások öntudatra nevelésében. Ez természetesen a baloldali lapok szerzőgárdáján is érződött. A hatóságok nem nézték jó szemmel a forradalmi mozgolódást, s 1907- ben rövid időre beszüntették Az Ifjúmunkás című lap megjelenését. Az ifjúmunkás-mozgalom a hatósági elnyomás hatására, a szervezkedési szabadság tilalma miatt visszaesett, s 1910 elején — mintegy hatéves működés után — a lap meg is szűnt. Az 1911 végén — a szakszervezeti tanács segítségével — megindított Ifjúmunkás már új lapként jelent meg. Első késztője Somogyi Béla volt, szers ebben a lapban jelent meg — Révész Károly tollából — az első munkásmozgalom-történeti cikksorozat. Az első világháború az ifjúmunkások mozgalmát lapjukkal együtt valósággal kettétörte — a kormány a háború esetére szóló kivételes törvények alapján ellenőrzése alá vonta a sajtótermékeket. F. S. P.