Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-01 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 257. számára: 1,20 Ft 1980. november 1. szombat fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Pjotr Gyemicsevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió kulturális miniszterét, a aki a szovjet kultúra napjai magyarországi rendezvényein vesz részt. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagjai ugyancsak pénteken fogadták Pjotr Gyemicsevet és Vaszilij Savrot, az SZKP KB kulturális osztályának vezetőjét. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken véleménycserére került sor a magyar —szovjet barátság, a tudományos és kulturális együttműködés fejlődésének tapasztalatairól, és időszerű feladatairól. Megállapodtak a kulturális kapcsolatok elmélyítésében és sokoldalú továbbfejlesztésében. (MTI) A BECSÜLET A HŐSIESSÉG JELKÉPE... Csapatzászlót kapott a megyei rendőr-főkapitányság Kecskemét felszabadulásának napján, tegnap délelőtt zsúfolásig megtelt a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállójának nagyterme. A díszjel felhangzása után Szabó Péter rendőr főhadnagy jelentette dr. Horváth Istvánnak, az MSZMP Központi bizottság tagjának, a Magyar Népköztársaság belügyminiszterének, hogy a meghívott vendégek, a megyei rendőr-főkapitányság személyi állománya együtt áll a csapatzászló ünnepélyes átadására. Ezt követően Jakab Sándor rendőr alezredes köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Romány Pált, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét dr. Simon Sándor vezérőrnagyot, Németh Ferencet, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront megyei titkárát, a társ fegyveres testületek képviselőit. A belügyminiszter díszparancsát dr. Tóth Antal rendőr alezredes olvasta fel, majd Csizmadia István, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a zászló jelképe a munkások és a társadalom rendjét, biztonságát védelmező rendőrök összefogásának. Beszéde végén átadta a vörös csapatzászlót dr. Fehér Géza rendőr ezredesnek, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének, aki megköszönte a zászlót, s ígéretet tett annak megőrzésére. A csapatzászlóra szalagot kötöttek: megyei pártbizottság, a megyei a tanács, a KISZ megyei bizottsága, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a társ fegyveres erők és testületek, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a Volán 9. számú Vállalat, a Városföldi Állami Gazdaság, és a Ganz Villamossági küldöttei. A továbbiakban dr. Horváth István mondott ünnepi beszédet. — A csapatzászló adományozására rendezett ünnepség alkalmából — amely egybeesik Kecskemét felszabadulásának 36. évfordulójával — a magam és a Belügyminisztériumban dolgozó munkatársaim nevében tisztelettel üdvözlöm kedves vendégeinket. Köszöntöm Bács-Kiskun megye, Kecskemét város párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetőit, a város üzemeit képviselő dolgozókat, és rajtuk keresztül a megye lakosságát. Köszöntöm a megyei rendőr-főkapitányság személyi állományát, a társ fegyveres erők és testületek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselőit. Örömmel tettem eleget a meghívásnak, hogy részt vegyek ezen az ünnepségen. E megtisztelő feladatot annál is inkább szívesen teljesítem éppen ebben megyében, mert jól ismerem azt a a figyelemfelkeltő és sikeres alkotó munkát, amely az országnak ebben a dinamikusan fejlődő részében, Bács-Kiskunban és hazánk „híres” városában, Kecskkeméten folyik a XII. pártkongresszus határozatának végrehajtásáért. A belügyminiszter a továbbiakban a párt XII. kongresszusa határozataiból származó feladatokról, a nemzetközi helyzetről, majd a Belügyminisztérium munkájáról, a belügyi szervek feladatairól szólt. Utalt a Kecskeméti (Folytatás a 2. oldalon.) • Csizmadia István átadja a csapatzászlót dr. Fehér Géza rendőr ezredesnek. Kádár János Emlékérmét adományoztaknnepi tanácsülés Kecskemété Kecskemét felszabadulásának 36. és a tanácsok megalakulásának 30. évfordulója alkalmából tegnap a tanácsháza dísztermében ünnepi ülést tartott Kecskemét város Tanácsa és a megyeszékhely népfrontbizottsága. Az eseményen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Alekszandr Mihajlovics Szircov és Artur Pavlovics Szemjonov gárdaezredesek, valamint Bori Gyuláné, Kecskemét országgyűlési képviselője. Ünnepi műsor után az ülést dr. Mező Mihány tanácselnök, nyitotta meg, majd Fehér Sándor, a városi képi ironttbizottság elnöke megemlékezett a 36 évvel ezelőtti történelmi sorsfordulóról, a város felszabadulásáról, s az azóta eltelt több mint három és fél évtizedes fejlődésről . ^Városunk felszabadulásának 36. évfordulóján úgy emlékezhetünk az eltelt több mint három és fél évtizedre, hogy ez idő alatt évről évre örömmel ünnepelhettünk, és ünnepelünk ma is,hiszen békében élhettünk, dolgozhattunk, új alkotásokkal gazdagíthattuk a szocialista építés útján járó településünket. Az emlékezés ünnepi perceiben megvallhatjuk, hogy az elmúlt időszakban sok örömben volt részünk. Ha néha megtorpantunk is, egymás után következő, szinte egybeolvadó napok mindig valamivel többet, szebbet, emberibbet hoztak az előzőeknél. Beszédének további részében a városi népfiromtbizottság elnöke felidézte 1944 október 31-ét, Kecskemét legemlékezetesebb napját, a felszabadító harc győzelmét, s az ezt követő időszakot, vagyis a város újjászületsánek éveit. — 1947-ben elkészült a város hároméves terve — folytatta Fehér Sándor. — Ez volt az első lépés a tervgazdálkodásban. Ekkor létesült az első nagyobb alkotás, megépült az SZTK új korszerű épülete, bizonyítva, hogy új társadalmunkban a legfőbb törekvés az emberről való gondoskodás. — Harminc évvel ezelőtt ismét új szakasz kezdődött városunk életében, ekkor alakult meg elsőízben, a mai formájában a városi tanács. A közben megyeszékhellyé lett városunk lakossága az új alkotmányunk alapján választotta meg a területi választókerületi rendszerben a városi tanács tagjait, akik választóik képviseletében a város irányításának felelősségteljes munkáját végezték és végzik ma is, immár a nyolcadik tanácsi ciklus alatt. — Városunkat az elmúlt harminc évben a tanács mindenkori tagjainak, az új társadalmunk első számú közéleti embereinek városszeretete, áldozatos, önzetlen munkája formálta olyanná, amilyenben ma élünk, dolgozunk. Helyes és megfontolt döntéseikkel sok vonatkozásban meghatározták városunk jövőjének útjait. — Elismerés és köszönet illeti a munkából már kiállít tanácstagokat, akik áldozatos tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak az elért eredményekhez. Ezt követően a népfront bizottság elnöke a megyeszékhely fejlődésének főbb állomásairól, egyebek között az iparosodásról, lakásépítésről, az utak, járdák kialakításáról, a közlekedésről, nem utolsó sorban az V. ötéves szervidőszakban elért városfejlesztési eredményekről beszélt, majd elismerően szólt a kecskemétiek összefogásáról, önzetlen társadalmi munkájukról, amivel jelentősen hozzájárultak a megyeszékhely mai arculatának kialakításához. Mint azt beszédének végén egyebek között hangsúlyozta, az együtt cselekvésre a jövőben is nagy szüksége hogy a fejlesztési lesz a városnak, elképzelések maadéktalanul megvalósuljanak. Az ünnepi beszéd után Artur Pavlovics Szemjonov gárdaezredes kért szót. — Kecskemét felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából szeretettel köszöntöm a tanácsülés résztvevőit, a megyeszékhely lakosságát. Harminchat évvel ezelőtt, a szovjet katonák vérüket áldozva Kecskemétet is megszabadították a fasiszta elnyomás alól, és kiűzve az ellenséges csapatokat, szabadságot adtak az itt élőknek. A szovjet hadseregnek az ország felszabadítása során nagy segítséget nyújtott sok magyar, közöttük több ezer kecskeméti hazafi. Köszönetünket fejezzük a megyei pártbizottságnak, a mekigyei tanácsnak, valamennyi dolgozónak, hogy a szovjet katonák hőstette nem ment feledésbe Felszólalásának további részében a gárdaezredes az egyre erősödő magyar—szovjet barátság jelentőségéről beszélt. Hazánk, ezen belül Bács-Kiskun megye fejlődésével kapcsolatban egyebek között hangsúlyozta, hogy az MSZMP vezetésével a magyar nép az elmúlt több mint három és fél évtized alatt nagy eredményeket ért el. Mint mondta, öröm látni Kecskeméten is a dinamikus fejlődést, a nagyarányú iparosodást, az új lakótelepek kialakulását és bővülését. További munkájukhoz a VI. ötéves terv megvalósításához sok sikert kívánok Bács-Kiskun megye valamennyi dolgozójának — mondta felszólalása végén az gárdaezredes. A tanácsülés további részében kitüntetések, oklevelek átadására került sor. A megyeszékhely fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő gazdasági, közéleti, kulturális munkájáért Kecskemét városért emlékérmet kapott dr. Weither Dánielné, a kecskeméti Centrum Áruház nyugalmazott igazgatója, Szabó Lajos, a ZIM kecskeméti gyárának nyugdíjas főmérnöke, a MTESZ megyei titkára, Nemesszeghy Lajos nyugdíjas tanár. A kitüntetéseket dr. Mező Mihály adta át Az elismerésért dr. Weither Dániellné mondott köszönetét A harminc éves tanácsi munkáért elismerő oklevelet tizenheten kapták meg. A népfronton unkában kiemelkedő eredményt elért tizennyolc aktivista kiváló, illetve érdemes társadalmi munkás kitüntetést kapott. Az ünnepi tanácsülés az Internacionálé hangjaival fejeződött be. T. L. • Dr. Mező Mihály megnyitja az ünnepi tanácsülést. • A Kecskemét városért kitüntetés új tulajdonosai. (Pásztor Zoltán felvételei) MÉG BÍZHATÓSÁG • PONTOSSÁG Befejeződött a KGST szekcióülése A KGST-országok kereskedelmi kapcsolata régi múltra tekint vissza. Az országok közötti megállapodások eddig is kölcsönös alapokon nyugodtak. Jóllehet ez fenntartja azt az igényt, hogy az egyes nemzetek közötti kereskedelmi standardokban megállapodjanak. A tegnap befejeződött ötnapos KGST minőségügyi tanácskozás is ezt a célt szolgálta. A hozzáértők véleménye szerint a kecskeméti tanácskozás a megbízhatóság elveit kísérte különösen szem előtt. A megbízhatóságot és a pontosságot, valamint ami ennek természetes velejárója, az állandó minőséget vizsgálták, elsősorban azért, hogy a KGST-szabványok is felnőjenek a nemzetközi színvonalra, olyan területeken is, ahol eddig gondjaik voltak a minőséget vizsgálóknak. Rögzítették többek között a zárótanácskozáson, hogy a vállalati önállóság egyre nagyobb és egyre fontosabb szerepet kap. Az egyes cégek épp az új lehetőségek felhasználásával tág teret kapjanak, hogy belső tartalékukat, tartalékaikat kellőképpen feltárják. Az is követelmény — mondta dr. Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese —, hogy a vállalati tervezésnél a minőséget, mint alapvető kategóriát szintén figyelembe vegyék. Elsősorban azért, mert ez nemcsak a nemzetgazdaságok érdeke, hanem a kisebb közösségeké is. A kecskeméti tanácskozáson résztvevők megállapodtak abban, hogy előtérbe helyezik a minőséggel foglalkozók szakmai színvonalának emelését is. A záróokmány aláírásakor az a vélemény alakult ki, hogy elérkezett az idő, amikor már a minőségről nemcsak beszélni kell, hanem tenni is érte valamit. Konkrétan meghatározni azokat a paramétereket, amelyek két ország kereskedelmében a kölcsönös elismerés elvei alapján gyorsítják az együttműködést, mert erre ma különlegesen nagy szükség van. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón szóba került: végre elérték a szakemberek, hogy ismételt mindenre kiterjedő vizsgálatok elvégzése felesleges. Felesleges azért, mert néhány termék esetében elismerik a társország minőségvizsgáló intézményének okmányát. Az ötnapos KGST minőségüggyel foglalkozó szakembereinek tanácskozása azzal zárult, hogy sikerült meghatározni azokat a feladatokat, amelyek az egyes intézetekre a következő két-három évben várnak. Külön öröm számunkra, hogy szinte minden esetben a cél elsődlegesen a minőség javítása volt. Sz. P. M. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a szocialista Etiópiában, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Zambiai Köztársaságban ez év szeptemberében tett hivatalos látogatásáról, és ezen államok vezetőivel folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztató jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és megállapította, hogy a látogatások és tárgyalások eredményesek voltak, jelentősen hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a meglátogatott államok politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak továbbfejlődéséhez. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács a földértékelésről. A rendelet értelmében a jelenleginél korszerűbb, a hatékony jövedelemszabályozást jobban szolgáló, a termelést leginkább befolyásoló természeti tényezőkön alapuló földértékelés kerül bevezetésre. Az új földértékelést — amely a mező- és erdőgazdasági művelést szolgáló külterületi és zártkerti, továbbá a nagyüzemi műveléssel hasznosított belterületi földekre vonatkozik — 1981-től folyamatosan hajtják végre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek végrehajtásaként az Elnöki Tanács módosította a bányászatról, valamint a villamos energiáról szóló törvényt. A jogszabály a kisajátítástól eltérő sajátos kártalanítási szabályokat tartalmaz azokra az esetekre, amikor a bányászati tevékenység vagy az energia továbbítását szolgáló berendezések elhelyezése a használati jogok korlátozásával jár. A törvényerejű rendelet a kihirdetéssel lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI)