Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
' mm VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mam 'clskifiv-' AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 77. szám Ára: 1,40 Ft 1982. április 1. csütörtök ife&r * : Alkatrészellátás A mezőgazdasági gépek alkatrészellátása az utóbbi években sok gondot okoz a termelő üzemeknek. Többször előfordult az elmúlt esztendőkben, hogy csúcsmunkák idején álltak egyes erő- és munkagépek, valamint más fontos berendezések egy-egy részegység hiánya miatt. Miként lehetne változtatni a jelenlegi helyzeten, várható-e javulás az idén? Erről tanácskoztak a közelmúltban a Petőfi Népe Szerkesztősége mezőgazdasági rovatának és a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer vezetőinek kezdeményezésére. Az ankéton — amelyet a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban rendeztek — jelen voltak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a megyei tanács, a forgalmazó vállalatok, a mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségei valamint a termelő üzemek képviselői. A vitában sok vélemény, javaslat hangzott el, amelyekre a későbbiekben lapunk hasábjain visszatérünk. VEZETÉSI SZÍNVONAL ÉS EREDMÉNYESSÉG Területi szövetségek jelentése a megyei tanács vb előtt .A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap dr. Gajdócsi István elnökletével ülést tartott. Megvitatta a testület a mezőgazdasági szövetkezetek vezetési szervezetének a gazdálkodás eredményességére gyakorolt hatását, valamint a továbbfejlesztés tennivalóit. A témának két előterjesztője volt: Magony Imre, a Kiskunsági és dr. Varga Antal, a Bácskai és Dunamelléki Területi Szövetség titkára. Meghívták az érintett országos szervek képviselőit is. Amint a napirend előadói jelentésükben megállapították: VI. .ötéves terv időszakában szigorúbb feltételek, szerényebb fejlesztési lehetőségek mellett kellett eleget tenni a mezőgazdaságban is a megnövekedett mennyiségi, minőségi és hatékonysági követelményeknek. Az összetett feladatok teljesítésének fontos eszköze, módszere az üzem- és munkaszervezés, a vezetés színvonalának további emelése, fejlesztése. Az elmúlt időszakban a tsz-ek a népgazdasági terv előirányzatait, megyei gazdaságpolitikai céljait figyelembe véve sokat tettek az eredményes gazdálkodás megvalósításáért. A legtöbb helyen javították, fejlesztették vezetés szervezetét, működtetését, gyarapították a személyi feltételeket. A tsz-ek testületi szervei, vezetői mind szélesebb körben ismerték fel, hogy a vezetés szervezete, működése és a gazdálkodás eredményessége között szoros összefüggés, kölcsönhatás áll fenn. A sokirányú erőfeszítés hozzájárult ahhoz, hogy a szigorúbb gazdasági körülmények között is — bár meglehetősen differenciáltan — folytatódott a töretlen fejlődés a közös gazdaságokban. Az elért eredményekre utal például, hogy a bácskai és a Dunamelléki tsz-ekben 1976-hoz viszonyítva az üzemi termelési érték ötven, a nettó árbevétel 75, a bruttó jövedelem 45, a mérleg szerinti nyereség 60, a részesedés pedig 30 százalékkal emelkedett. A termelés minőségi oldalainak, hatékonyságának fejlesztésében is kedvező folyamatok bontakoztak ki több vonatkozásban. Az üzemek működésére és a gazdálkodás eredményességére számos tényező gyakorolt hatást. Kedvező volt például a termelési rendszerek tevékenysége, amely ösztönzőleg hatott a vezetésszervezet korszerűsítésére, a technika, technológia fejlesztésére. A rendszereknek nagy szerepük van abban, hogy az említett térségben a hozamai nyolcvan, a búzatermelés kukoricáé 56 százalékkal emelkedtek az elmúlt tíz esztendőben, s mérséklődött a hozamok ingadozása. Javult a sertés- és baromfiágazat árukibocsátása, ami a tsz-ektől országosan felvásárolt mennyiség 9—10 százalékát teszi ki. Az utóbbi öt-hat évben a termelési szerkezet az alaptevékenységben folyamatosan szakosodott, több tekintetben egyszerűsödött. Mind több tsz foglalkozik ipari, kiegészítő, szolgáltató és feldolgozó tevékenységgel. Erősödött, fejlődött a közös és háztáji gazdaságok termelési, szolgáltatási, forgalmazási kapcsolata, amely tevékenység évről évre növekvő ágazatként működik. Javultak a közös gazdaságokban a személyi feltételek, gyarapodott a testületek tagjainak, szakembereinek elméleti és gyakorlati felkészültsége. Kialakult és egészében jól működik a tszek belső ellenőrzési rendszere. Ugyanakkor arra is utalt az egyik jelentés, hogy a nagyrészt kedvezőtlen termőhelyi adottságú kiskunsági, homokhátsági tszek az ország és a megye átlagánál is rosszabb szakember- és eszközellátottsággal rendelkeznek. Mindez kihat a vezetésszervezet alakulására is. Elfogadhatatlanul kevés a felsőfokú végzettségű szakember a gazdasági vezetők, a műszaki irányítók és a munkahelyi vezetők körében. A bácskai és Duna menti területen főleg agrárközgazdász és pénzügyiszakember-hiány mutatkozik, s gondot jelent az utánpótlás. A termelőszövetkezetekben a vezetés érdemibb ellátását még mindig nehezíti számos tettség és túlszabályozás, megköamire a jelentés több példát is említ. Nehezen alakulnak ki az önelszámoló egységek, elmaradt több ágazatban a hatáskörök decentralizálása, a felelősség megosztása. Esetenként hiányzik az elemző munka, a beosztott szakemberek hozzáértő véleményének kikérése, nincs kiforrott információs rendszer, gyakran formális a határozatok tájának számonkérése.végrehajt vitában is elhangzottak alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyetértett a tennivalók megfogalmazásával, amelyeket a területi szövetségek képviselnek tagságuk érdekében. A végrehajtó bizottság ezután tájékoztatást kapott az elsőfokú hatósági jogkörök — kisiparigazgatási, építésügyi — gyakorlásának tapasztalatairól az illetékes szakigazgatási szervek vezetőinek előterjesztése alapján, majd egyéb ügyekről tárgyalt. T. P. ÚTTÖRŐK ÉS KISZ-ESEK Együttes ülésen vitatták meg a teendőket A púrt negyedszázada bízta a KISZ-re a Magyar Úttörők Szövetségének elvi-politikai irányítását. E pártmegbízatás teljesítéséről tárgyalt tegnap délelőtt Kecskeméten a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei úttörőelnökség. Az együttes ülést Gráner Gyula, a KISZ-bizottság első titkára megyei vezette, a munkában részt Molnárné Kozma Erzsébet, vett a MÚSZ országos titkára. Az elmúlt időszakban, állapította meg a jelentés, nőtt az úttörő-KISZ testvérkapcsolatok száma: 173 csapatnak 334 testvér-alapszervezete van. Korábban elég formális volt a nagyobbak és a gyerekek közötti hivatalos viszony, ám az utóbbi években vonzó, elismerésre és követésre méltó tartalommal teltek meg e kapcsolatok. Sőt: terebélyesedett is a mozgalom, mert mind több szocialista brigádnak és rajnak vannak közös dolgai. A pedagógus KISZ-szervezetek segítsége elismerésre méltó. Jó lenne viszont — és ez a megállapítás már a Bajai Tanítóképző Főiskolára vonatkozik — ha kisugárzó hatású módszertani központtá válna az intézmény. Az úttörők sok mindent kaptak a felnőttektől. Társadalmi munkában épült uszodát vehettek birtokba Császártöltésen és Tompán. A bajai járásiak Káptalanfüreden, a kiskunhalasi járásbeliek Kunfehértón építettek tábort, a kalocsai járás Óbányán, Kiskunfélegyháza Kemencén, a kecskeméti járásiak pedig Bükkszéken létesítenek saját tábort. Állami eszközökből is bővült a mozgalmi munkához szükséges létesítmények köre: Balatonfenyvesen új úttörővezető-képző tábort, Baján új úttörőházat avattak, most dolgoznak a kecskeméti úttörő- és ifjúsági házon is. E napirendi pont vitájában több mint tízen mondták el véleményüket — árnyalták tovább az eredményekre, gondokra, arányosan figyelő jelentést. Az együttes ülés után négy további téma tárgyalásával folytatta munkáját a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a KISZ-építés helyzetéről Először hallgatott meg jelentést a majd a KISZ-szervezetek testület, párttaggá nevelő munkájáról tájékozódott. Szóba kerültek az ülésen a nyári építőtáborozással kapcsolatos tudnivalók, majd személyi ügyek következtek. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága tagjává kooptálta Meződy Pétert, a bajai AUnovi- ZTG üzemmérnökét. A KISZ megyei bizottsága tagjává kooptálták, s megválasztották a testület an7olssági politikai titkárává Szöllősi Bélát. B. J. Több borkősav Kunfehértóról A Kiskunhalasi Állami Gazdaság kunfehértói kerületében felépült borkősav üzem, amely 21 állami gazdaság és az gazdasági társulása, évről ÁGKER évre növeli termelését. Tavaly például 11 százalékkal emelkedett a gyártott borkősav mennyiség az előző esztendőhöz viszonyítva. Többek között erről számolt be a társulás igazgató tanácsának ülésén Katona István a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója, mint a társulás gesztorának vezetője. A társulás megalakulása óta az elmúlt esztendőt zárták a legnagyobb nyereséggel, amely meghaladta a 26 millió 500 ezer forintot. A borkősav gyártás fejlesztése azért is fontos mert importot takarítanak meg. mellékterméket is Ezenkívül a hasznosítják, mert a kimosott törkölyből Cofuna nevű humusztrágyát készítik. Alkalmazásával azonos műtrágyamennyiség felhasználása mellett bizonyíthatóan 10 százalék termésteroblet érhető el. Eddig csak a Badacsonyi Állami Gazdaság gyártotta francia, licenc alapján, most a kiskunhalasiak kezdeményezésére a társulás is hozzákezdett készítéséhez. Már szerződést is kötöttek a megyei AGROKER vállalattal forgalmazására. JÓL TELELT A KALÁSZOS Előkészület a tavaszi vetésre Napközben gyakran verőfényes idő, de éjszakánként erőteljes lehűlés jellemezte az idén a csillagászati tavasz első hónapját. Napfeljötte előtt gyakori volt a mínusz 4 —6 fokos hideg. Elég száraz is volt a március. Kecskemétem az Agrometeorológiai Obszervatórium műszerei harmincegy nap alatt csak nyolcszor észleltek csapadékot. Egész hónapban csupán 22,5 milliméter eső, vagy hó hullott, ami jóval kevesebb az ötvenéves átlagnál. Késett a kitavaszodás. Bizonyos tekintetben talán ez volt a szerencse, hiszen a növényzet nedvkeringése később indult meg. Kevesebb kárt tett benne az éjszakai, hajnali fagy. Általánosságban az egész megyére jellemző ez a helyzet, ősszel gondosan előkészített talajba kerültek a magvak. A megyeszerte elvégzett tápanyag-utánpótlás következményeként a növényzet fejlődésének feltételei is jobbak, mint korábban. A BKK Bács-Kiskun megyei partnergazdaságai 80 ezer hektáron termesztenek őszi kalászost, napraforgót és kukoricát. A termelési rendszer és az érdekelt gazdaságok szakembereinek helyszíni vizsgálatai azt bizonyítják, hogy kifogástalanul teleltek az őszi kalászosok, jól zártak a gabonavetések. Ehhez a műszaki feltételek is megvoltak. A bajai termelési rendszer valamennyi taggazdasága idejében elvégezte a kora tavaszi tejtrágyázást. A növényzet megkapta a szükséges tápanyagot, a márciusi esők és a várható továbbá csapadék, napfény, a felmelegedés hatására a gyorsabb fejlődésnek indulhat a növényzet. A BKR taggazdaságai a jobb gabonatermés műszaki és biológiai feltételeit megteremtették, esélyük van arra, hogy a fáradozásaiknak meglegyen a gyümölcse. A Bács-Kiskun megyében működő többi növénytermelési rendszer taggazdaságaiban hasonló előkészületeket tettek a gabonatermelés fejlesztésére. A Homokhátságon akad ugyan néhány gazdaság, ahol a kemény tél miatt kisebb területen kiritkult az őszi gabona. A hátralevő időszakban van mód a gondos gyomirtással is minél több tápanyagot visszatartani a kultúrnövény megerősítésére. Ha ez sem lenne elég, kukorica, napraforgó még vethető helyette. Különösen a kukorica vetésterületének a növelése célszerű. A sertéstenyésztés a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban megyeszerte igen eredményes. A különféle ipari takarmányok, tápok helyett mind több háztáji gazdaság egészítik ki a hízók és tenyészállatok eleségét gazdasági abrakkal, termesztett,amelyet a háztájiban Bács-Kiskun megyében évente átlagosan 35—40 ezer hektáron vetnek a kisgazdaságok kukoricát takarmányozásra vagy értékesítésre. Jól szolgálja a termőföld hasznosítását, a parlagterületek megmunkálását, ha a nagyüzemileg kevésbé művelhető szántókon takarmányt termesztenek a háztáji és kisgazdaságok. Dicséretes az a megoldás, amelyet a felsőszentiváni termelőszövetkezet alkalmaz. A sertéshizlalásra szerződött kistermelők kukoricaföldet is kapnak, ahol maguk termeszthetik meg a kukoricát a háztáji jószágnak, kiegészítve ezzel a község takarmányboltjában beszerezhető tápot, aminek mi tagadás, a kukoricánál magasabb az ára. A magas biológiai értékű vetőmagvak többségét idejében megkapták a termelők. A fémzárolt napraforgót a Bácsalmási Állami Gazdaság egy hónappal a vetésidő előtt mind átadta az érdekelt gazdaságoknak. Hasonlóképpen tett a kukoricával a bajai termelési rendszer, a BKR is. Ezekből a vetőmagvakból ajánlatos juttatni a nagyüzemekkel szerződéses kapcsolatban levő sertéstenyésztő, -hizlaló háztáji és kisgazdaságoknak is, ha a számukra kimért földön kukoricát akarnak termeszteni. A megyei kereskedelmi vállalatnak van még készlete a különböző IFAO-számú, érési idejű kukorica fémzárolt magvaiból. Ki lehet használni ezt a lehetőséget, mert közös érdeket szolgál. K. A. • Bácsborsódon a Rákóczi Tsz három gépszerelője, Petrovics Sándor, Ott Tibor és Simó János összeállítja a nemrég vásárolt ásókoronát. A munkaeszközt főleg vegyszer bedolgozására használják. Irodalmi és művészeti díjak, kitüntetések átadása Kiváló és Érdemes Művész kitüntető címeket nyújtottak át szerdán a Parlamentben a szocialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemek elismeréséül, hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, miniszterelnök-helyettes és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A kitüntetetteket Pozsgay Imre művelődési miniszter köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta: a szocialista társadalomnak olyan művekre, művészi eszközökre van szüksége, amelyek igaz tartalmukkal, szépségükkel, az erkölcsi jót szolgáló szándékukkal örömet szereznek alkotónak és befogadónak egyaránt. A kitüntetéseknél ennek szellemében választottak a sok érték közül, világossá téve egyúttal azt is, hogy a népnek elkötelezett tehetséggel alkotott kiemelkedő műveket részesítik előnyben. A miniszter ezután arról beszélt, hogy művész és közönség kapcsolataiban alapvető szerepe van az esztétikumnak, s így a magyar művésztársadalom számára is jelentős, hogy az esztétikai nevelés ránkban hivatalos program, haaz értő közönség megteremtésének programja. A művészetek fontosságáról szólva Pozsgay Imre a továbbiakban rámutatott: a legnagyobb műveknek a katartikus élményen túlmenően tanító és nevelő erejük van, megtanítanak bennünket az ember, a társadalom és a történelem ismeretére, sőt még más számos egyéb hasznos ismeretet is képesek tolmácsolni, ugyanakkor gondolkodásunkat és gazdagítják érzelemvilágunkat is . Egy ország alkotóereje sok mindenben megnyilvánulhat. Ezért ma, amikor a kormány nevében kitüntetéseket adományozunk, akkor gondoljunk arra is, hogy ebben benne foglaltatik népünk nagyszerű alkotó képességének felismerése és vele azok személyes teljesítményének elismerése, akik ezeket a műveket világra hozták —, mondotta Pozsgay Imre, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. ■ Az ünnepség után fogadást adtak a Parlamentben a Kiváló és Érdemes Művész Cím új birtokosai tiszteletére. Eredményes munkásságuk elismeréseként a kulturális és művészeti élet számos képviselőjének irodalmi és művészeti díjat adományozott a művelődési miniszter. A kitüntetéseket szerdán a Vigadó nagytermében megtartott ünnepségen — méltató szavak kíséretében — Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes nyújtotta át. Az ünnepségen megjelent Aczél György miniszterelnök-helyettes és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A kitüntetettek névsorát a 2. oldalon közöljük. B—«—jrr-fya1 _n_...: n i>——i—<tm • Képünkön: Pozsgay Imre művelődési miniszter beszél az Országházban rendezett kitüntetési ünnepségen. Irodalomelméleti konferencia Az ország csaknem valamennyi egyeteméről és főiskolájáról gyűltek össze a tudományos szakemberek, fiatal kutatók és egyetemisták az „Egyszerű formák és az elbeszélés elmélete” címet viselő háromnapos irodalmi konferencia nyitóeseményén, melyet tegnap délelőtt Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában tartottak. A rendezvényt Szabolcsi Miklós akadémikus, a konferencia ügyvezető elnöke nyitotta meg. Beszédében kifejtette egyebek között: — A hatvanas-hetvenes évek viszonylag élénkebb szellemi mozgásai után ma Európa-szerte egy kicsit megtorpant fejlődésében csaknem mindenfajta, művészetekkel foglalkozó elméleti tudomány. Elősegítették ezt egyebek között a világpolitikában tapasztalható új feszültségek is. ■ Szabolcsi Miklós elmondta még, hogy hazánkban is tapasztalható most egyfajta újraértékelése az irodalomelméleti és irodalomtörténeti gondolkodásnak. Ebben része van a Szegedi Iskola néven nemzetközi hírűvé vált irodalmi műhelynek is. Végül új gondolatok felvetésére biztatta a jelenlevőket, és kívánt az elkövetkező három napra gazdag, tartalmas vitát Az első előadást Voigt Vilmostól, az ELTE folklorisztika tanszékének vezetőjétől hallhatták az érdeklődők, majd Kanyó Zoltán, a JATE összehasonlító irodalomtudományi tanszékének munkatársa vette át a szót, kapcsolódva a korábbi előadás témájához. Szerda estig több meghívott előadó, fiatal oktató és tudományos kutató referátuma hangzott el, melyet vita követett A rendezvény következő két napján, csütörtökön és pénteken további húsz előadó témáját hallgathatják meg az érdeklődők. p. a Az MTK elődöntőjében: V. Dózsa—Békéscsaba 1—0 (0—0) VIDEOTON—MTK-VM 1—0 (0—0)* Április 18-án a Népstadionban Magyarország—Peru válogatott labdarúgó-mérkőzést rendeznek.