Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 6. szám­ára: 1,40 Ft 1983. január 8. szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szíjgyártóműhely Kiskunhalason (3. oldal) Ritka mesterség, s ha az ifjú Tóth Abonyi Balázsnak 1977- ben adományozott A népművészet ifjú mestere címet vesszük alapul, a szíjgyártóság kicsivel több is, mint szolgáltatás. Az igényes kivitelű lószerszámok, a motívumokkal díszített női táskák, s a változó kor igényeihez igazodva motor- és kerék­párnyereg-, iskolatáska- és tenyérvédőjavítás, a kutya- és óra­szíjkészítés feltehetően még sokáig megőrzik számunkra ezt a szép és hasznos mesterséget. KÉP és HANG ! A rádió és a televízió jövő heti műsora (5—6. oldal) A Tisztelet Üzbegisztán­­nak­­ című dokumentumfilm 1 5., befejező részét láthatják­­ a nézők a tv 1. műsorában vasárnap 14.50-kor. A zá­rórész címe: Népzene, nép­tánc, népi cirkusz. Dánffy Kupa-torna Pénteken délelőtt a Szolnoki Olajbányász—Hódmezővásárhely fér­fimérkőzéssel kezdődött el a háromnapos kosárlabda Dánffy Kupa­torna. A kecskeméti Városi Sportcsarnokban tíz NB I-es és két NB II-es gárda szállt harcba a pontokért és a díszes vándorserleg megszerzé­séért. A férfiaknál és a nőknél is két hármas csoportban játszanak a résztvevők, majd a csoportok azonos helyezettjei egymás közt döntik el a végső sorrendet. A bajnoki felkészülést nagyszerűen segítő torna vasárnap 13 óra 40 perckor az ünnepélyes eredményhirdetéssel fejeződik be. 9 Felvételünk a KSC—SZEOL AK női mérkőzésen készült, amelyen a kecskemétiek 80—75 arányban bizonyultak jobbnak. Pártnapok háromszáz munkahelyen Hétfőtől pártnapok sorozatát rendezik meg a pártszervezetek Bács-Kiskun megyében február 4-ig az 1983-as népgazdasági terv­ről. Több, mint háromszáz mun­kahelyen állítják középpontba a politikai eszmecserék a megva­lósítás helyi gazdasági feladatait. Ennek megfelelően kevesebb lesz a központi előadó, mint ko­rábban. Hiszen szinte az ország politikai, gazdasági helyzetének bemutatása és az idei főbb célok ismertetése is azt szolgálja, hogy érthetőbbé váljanak a helyi gaz­daságpolitikai döntések, illetve ka­ki közelebb jusson személyre szó­ló felismerésekhez és a végrehaj­tás rá eső eszközeihez. A rendezvények túlnyomó több­sége a termelő, szolgáltató szer­vezeteknél talál otthonra. A hely­színek is a gazdasági teendőkre irányítják a figyelmet. A résztve­vők száma úgy alakul, hogy ter­mészetes legyen a vita, meggyőző érvelés, a konzultáció. A termelé­si tanácskozásokat, bizalmi tes­tületek üléseit is összehangolják a pártnapokkal. Így elkerülhető­vé válnak az ismétlődések, pár­huzamosságok. A pártnapi fórumok tehát an­nál eredményesebben tölthetik be szerepüket, minél inkább tu­datosítják a feladatokat, helyileg értelmezik a gazdaságpolitikai cé­lokat és a kívánatos gazdasági magatartásra serkentenek, igye­keznek mozgósítani a hatékony­ságra, minőségjavításra, ésszerű takarékosságra, munkafegyelem­re, jobb szervezésre és a tartalé­kok további feltárására. zöbb gazdasági helyzetben Nehe­még fontosabbá válik a követelmé­nyekhez való gyors, rugalmas és alkotó alkalmazkodás, aminek cselekvésben kell kifejezésre jut­nia — összhangban a jobbító ten­­niakarással, társadalmi értéke­ink megóvásával és gyarapításá­val, döntéseink mminél egysége­sebb és maradéktalan végrehaj­tásával. Az előadók túlnyomó többsége éppen ezért a helyi párt- és gaz­dasági vezetők közül kerül ki. A megyei vezetők közreműködésé­vel sorra kerülő pártnapok prog­ramját lapunk 3. oldalán ismer­tetjük. A PRÁGAI NYILATKOZAT VISSZHANGJA Nagy jelentőségű békejavaslat LONDON­ ­ A londoni The Guardian sze­rint a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete által kiadott közleménynek és a politikai nyi­latkozatnak három lényeges moz­zanata van. Az első, hogy tételesen kifejti a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés tárgyalási pozícióját egy, a nemzetközi kapcsolatok szem­pontjából érzékeny időszakiban. Ez hasznos dolog még akkor is, ha a felhívásban nyugati megfi­gyelők „kevés alapvetően új ele­met” találtak. A második a nyugati­­ békemoz­­galmaknak adott ösztönzés és — tágabb értelemben — az Európa nyugati felén élő emberek elgon­­dolkodtatása arról, hogy az orszá­gaik NATO-tagságával együttjá­ró katonai alapállással valóban egyetértenek-e, „arról már nem is beszélve, gyakorolnak-e vala­miféle ellenőrzést fölötte?” A harmadik mozzanat a hajlé­konyság a fegyverzetkorlátozási megállapodások nemzetközi el­lenőrzésében. A határokon túlra pillantva va­lamennyi vezető brit lap idézte Genscher nyugatnémet külügy­miniszternek az új VSZ-javasla­­totkkal kapcsolatos nyilatkozatát, és azt „jóval pozitívabbnak” ta­lálták, mint amennyire elvárni le­hetett volna. A The Daily Teleg­raph ehhez a témához olyan ér­tesülést fűzött, hogy a brit kor­mány nem ért egyet Genscherrel: kitart az általa már korábban, felkarolt reagani „nulla változat” mellett. BÉCS Az osztrák hírközlő szervek el­ső helyen és bő terjedelemben tudósítanak a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé­nek prágai ülésén elfogadott fel­hívásról. A bécsi rádió péntek reggeli hírösszefoglalójában meg­lepő részletességgel ismertette a szocialista országok újabb átfogó leszerelési indítványának egyes pontjait, melyek tartalmát a kommentátor figyelemreméltó­nak és „megszívlelendőnek” ne­vezte. Az Osztrák Szocialista Párt központi lapjának hírmagyarázó­ja Washington meglepetésszerű­nek nevezett hangváltását kom­mentálta. A reagani kormányzat minden bizonnyal felismerte — olvasható a bécsi lapban —, hogy a prágai javaslatok korántsem te­kinthetők ártalmatlan lövegeknek a leszerelési háborúban, az ott megfogalmazott ajánlatok akár az Egyesült Állmokba is „becsapód­hatnak”, egy olyan országba, ahol a növekvő szegénység mellett is milliárdokat költenek fegyverke­zésre. Az eddig megszokott ame­rikai „nem” aligha bizonyulhat alkalmas ellenszernek a szaporo­dó szovjet leszerelési ajánlatok­kal szemben. Most Washingtonon a sor, hogy komolyan vegye a szovjet kezdeményezéseket — csak kérdés, hogy a Fehér Ház valóban ezt akarja-e? BOM­ Viszonylag pozitívan fogadták az NSZK-ban a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé­nek prágai nyilatkozatát és az ab­ban foglalt békekezdeményezést. A nyugatnémet kormány je­lezte, hogy végleges álláspontját a NATO-szövetségesekkel konzultációk után alakítja vala­ki. Jürgen Möllemann külügyi ál­­lamminiszter szerint a prágai nyi­latkozat „megfelelő tárgyalási alap” lehet a leszerelési kérdé­sekben a Kelet és a Nyugat között. Hans-Jochen Vogel, a szociálde­mokrata párt kancellárjelöltje, felszólította a nyugati kormányo­kat, hogy „komolyan mérlegel­jék” a Varsói Szerződésnek azt a javaslatát, hogy a jövőben mind­két fél mondjon le az erőszak al­kalmazásáról és ezt szerződésben is rögzítsék. „Jó dolognak és elő­(Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődtek a munkásőrség egységgyűlései Pénteken — Budapesten, Bács-Kiskun me­gyében és Zala megyében — megkezdődtek a munkásőrök évzáró-évnyitó egységgyűlései. Január 7. és február 5. k­özött az ország más részein is megtartják — a hétvégi pihenőna­pokon — gyűléseiket az acélszürke egyenru­hások. Számot adnak, hol tartanak az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, összegzik, hogy a testület tagjai a nehéz gazdasági körülmények között miként álltak helyt a termelésben, a tudo­mányos és kulturális közéletben. Az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó munkásőrök különösen szép munkasikereket értek el. A testületben szolgálatot teljesítő értelmiségiek számos, nemzetközi szinten is elfogadott tu­dományos munkával hívták fel magukra a figyelmet. A munkások és műszakiak jelentős újító tevékenységéről is szólnak majd az egység­gyűléseken: az elmúlt évben mintegy 5 ezer újítást, találmányt adtak be a munkásőrök. 1982-ben a személyi állomány több, mint há­romnegyed része kapott munkahelyi elisme­rést kiváló termelő teljesítményéért. Ugyan­ilyen aktívak a közélet különböző területein is: több mint kétharmaduk tölt be válasz­tott tisztséget a pártszervezetekben, a szak­­szervezetekben, a tanácsokban, a népfront bizottságaiban, az ifjúsági és más szerveze­tekben. . Az elmúlt évben minden munkásőregység jó eredménnyel hajtotta végre kiképzési és szolgálati feladatait. Az őszi harcászati gya­korlatokat jó színvonalon, a lőgyakorlatokat pedig kiválóan teljesítette az egységek több­sége. Tapasztalatok, tennivalók A magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatairól tárgyalt a SZOT elnöksége A magyar szakszervezetek erősítették két- és több­­oldalú kapcsolataikat a szocialista és más országok szakszervezeteivel — állapította meg tegnapi ülé­sén a SZOT elnöksége, amely megtárgyalta a nem­zetközi együttműködés fejlesztése érdekében vég­zett múlt évi munka tapasztalatait és megjelölte az idei tennivalókat Az elnökség kedvezőnek értékelte, hogy világszer­te lendületes munka kezdődött — a magyar szak­­szervezetek aktív részvételével — a tavaly megtar­tott X. szakszervezeti világkongresszus határozatai­nak teljesítésére. Többek között megtették az első lépéseket hogy létrehozzák­ a Szakszervezeti Világ­­szövetség európai bizottságát, s ezzel hathatósabb segítséget nyújtsanak a kontinens szakszervezeti ak­cióegységének kibontakozásához. A magyar szakszervezetek megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a szocialista testvérszervezetek­­­kel kialakított kapcsolatok ápolására, fej­leszésére. A tapasztalatok szerint különösen gyümölcsözőek voltak a magyar és a csehszlovák szakszervezeti központ titkárságának találkozói, tehát indokolt, hogy az együttműködésnek ezt a formáját a partnerek szélesebb körében hasznosítsák. A kapcsolatok erő­sítése érdekében szükség van arra is, hogy javítsák a kölcsönös tájékoztatást, az álláspontok előzetes egyeztetésével pedig gyakrabban lépjenek fel egysé­gesen a nemzetközi fórumokon. A­­ magyar szakszervezetek bővítették kapcsolatai­kat Afrika, Ázsia és La­tin-Amerika fejlődő orszá­gainak szakszervezeteivel, s a nemzetközi szolidari­tás sokféle megnyilvánulásával támogatták munká­jukat. Többek között — szerény lehetőségeikhez mérten — 25 ország szakszervezetének nyújtottak anyagi segítséget, öt ország mintegy 100 aktivistá­jának többhetes szakszervezeti oktatásáról, jó né­hány meggyengült egészségű mozgalmi munkás ma­gyarországi gyógykezeléséről gondoskodtak, s ösz­töndíjjal nyitottak lehetőséget számos fiatalnak az egyetemi és szakmai képzettség megszerzésére. A lengyel dolgozók iránti szolidaritásuk egyik meg­nyilvánulása gyermekeik magyarországi üdültetése. A magyar szakszervezetek képviselői nagyon fon­tosnak tartották azt is, hogy a nemzetközi találko­zókon, a nyugati partnerekkel folytatott két- és többoldalú megbeszéléseken egyaránt hozzájárulja­nak a lengyelországi helyzet reálisabb megítéléséhez. A SZOT elnöksége szükségesnek tartja, hogy az idén újabb kezdeményezésekkel erősítsék a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatait, s az együtt­működés jól bevált formáit. A nemzetközi szolidaritásban helyezzék jobban előtérbe a fejlődő országok aktivistáinak szakszer­vezeti oktatását. A tőkés országok szakszervezetei­vel folytatott párbeszédeken pedig törekedjenek változatosabb és olyan kapcsolatokra, amelyek jól szolgálhatják a kelet—nyugati közeledést is. (MTI) TERMELÉSI ÉRTÉKÜK ÉVI 500 MILLIÓ FORINT Az építőipar gyorsan mozgó alakulatai a költségvetési üzemek A­­ szükség hívta életre Bács-Kiskun megyében is az építőipar legkisebb szervezeteit, a költségvetési üzeme­ket. A kivitelező vállalatok évtizedeken át csak jelentősebb létesítmények építésére vállalkoztak, ugyanis bőven el voltak lát­va megrendelésekkel. A kisebb épületek létrehozására, közösségi létesítmények ta­tarozására, átalakítására kapacitásukból már nem futotta, ezért a helyi tanácsok megalakították saját építőipari, egyben fontos kommunális feladatokat ellátó rész­legeiket. A költségvetési üzemek az elmúlt évek során bebizonyították létjogosultságukat, s igen hasznos munkát végeztek. Sőt, a be­ruházási feszültségek időszakában még na­gyobb épületek kivitelezésére is vállalkoz­tak. Különösen azokban a községekben, ahol a vállalatok már nem tartották kifi­zetődőnek azt, hogy építkezésbe kezdjenek. Ezeken a helyeken — szinte erejükön felül — ipari­, kereskedelmi létesítmények, pos­taépületek, sőt lakások — kivitelezését is elvégezték. Bács-Kiskun megyében 23 költségvetési üzem működik 2500 dolgozóval. Évi bruttó termelési értékük tavaly már elérte az 500 milliót, amelyből az építési termelés meg­haladta­ a 320 millió forintot. A legnagyobb helyi tanácsi építőipari szervezetek ter­mészetesen a városokban jöttek létre- Kecskeméten a költségvetési üzem építő­ipari kapacitása például eléri a 65 millió, a kalocsaié pedig­­ a 35 millió forintot. Nem lebecsülendő azonban néhány nagyközségi költségvetési üzem teljesítménye sem. A ti­szakécskei 30, a lajosmizsei, jánoshalmi, a kiskunmajsai 18—18 millió forintos építő­­kapacitással bír. Az idén is jelentős feladatok várnak a helyi költségvetési üzemekre, amelyek jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez. A beruházások csökkenésével ugyan csök­kent a nagyobb létesítmények iránti épí­tési igény. Ez — bármilyen furcsán hang­zik is­ —s kedvez ezeknek a kis építőipari szervezeteknek. Nem kell ugyanis műszaki felkészültségüket meghaladó épületek ki­vitelezésére vállalkoznunk. Ezáltal­ nincs arra szükség, hogy működési területükön túl is vállaljanak munkát. Ugyanakkor többet foglalkozhatnak a jobban profiljuk­ba tartozó épületfelújításokkal. Emellett­ egyre ingatlankezeléssel kapcsolatos megbí­z : kapnak, s jó néhány nagyköz­ségbe­­n idén január 1-vel át is ruház­ták rájd... ezt a feladatot. Csaknem minden költségvetési üzem fog­lalkozik lakásépítéssel­ A jövőben nagyobb mértékbe kapcsolódnak be a magánla­kás-építésbe is. Különösen figyelemre mél­tó a tiszakécskei vállalkozás, ahol a költ­ségvetési üzem a közeljövőben 300 lakásos lakótelep építését kezdi meg. Növekvőben van tehát a költségvetési üzemek szerepe, ezért — ott, ahol még nincs — egyre több helyi tanács határozza el létrehozásukat. Ezekben a napokban alakították meg például Tompán, Tiszám- páron és Baján a kommunális feladatokat és építőipari tevékenységet ellátó szerve­zeteket. N. O. • A Kecskeméti Építési és Költ­ségvetési Üzem volt a generálkivi­telezője a Tóth László Általános Iskola új, 12 tantermes épület­­szárnyának.

Next