Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

SZOLGÁLTATNAK-E A SZOLGÁLTATÓK? Szíjgyártó műhely Kiskunhalason Kevés az olyan mesterség, amelynek értékes, múltbéli ha­gyományai úgy jelenkorral, mint ötvöződnének a a szíjgyártó- szakmáé. Ha bukott a hölgy... A történelmi levegő Tóth Abo­­nyi Balázsék kiskunhalasi, Vas utcai családi műhelyében egyálta­lán nem hangzatos hasonlat. Nemhiába, hogy a nagyapa is szíjas volt, a­­ megőrzött tárgyi emlékek XIX. századiak és század elejiek. Rózsa Sándor-ko­­­­rabeli nyereg. Az 1840 előtti évek­ből, Tiszafüredről való. A kápán egy fegyvertartó kereszt. Arra volt jó, hogy a lovas a fokosát, vagy a karabélyát arra akassza. A nyereggyűjtemény többi da­­­­rabja a századvégre, majd az első és a második világháborúra em­lékeztet, a betyárokénál jóval súlyosabb, vasszerkezetű mi­voltával. Ezek már kifejezetten Harci (lovas) megpróbáltatásra készültek. A műhely egy másik részében, a falon, felakasztva szép kivite­lű csatok a múlt századból. Mai­­ szemmel nézve szinte ötvösi kéz­ügyességgel alkották ezeket. A közelükben az angol királyi test­­őrség egyik zablája. S itt egy dá­manyereg kengyelje. Aki készí­tette egykor, előrelátó ember volt. Ha bukott a hölgy, nem kellett félnie, hogy a ló magával von­szolja. A nyeregből való leeséskor a lábtartó mintegy automatiku­san kinyílt, s a dáma megszaba­dult. Sallang mint lódísz Régiségek. Ifjabb és idősebb Tóth Abonyi Balázs valójában ezeknek köszönheti műhelye lé­tét és fennmaradását. Az ajtó melletti, 1930-beli Adler varró­gép, odább egy amerikai bőrgya­­lu, s a rengetegféle szerszám: vékony hegyű és szélesebb árak, szétszedő kések, cérnavágók, fél­holdkés, számozok és egy bőrt befogó szék nélkül nem volna szíjgyártó a szíjgyártó! A sallang külön megérdemel ... no, mit is? Nem egy misét, hiszen Abonyiék ebben a bőrsza­­gú, történelmi levegőjű műhely­ben legkevésbé imádkozgatással töltik el az időt. Szóval, a sallang — ahogy ifjú Tóth Abonyi Balázs elmondja: — A legkényesebb és a legne­hezebb művelért ennek a különle­ges lódísznek az elkészítése. Meg­rendelésre csináljuk, a­ minden­kori táji hagyomány szerint. Más motívumokat kell kidolgozni Debrecen környéki, a hortobágyi a lovaik bőrdíszműves sallangján. Megint változik a mintázat, ha kiskunsági lóról van szó. Egy hé­tig el lehet „játszani” (formálni, mintázni) egy-egy fejrevalóval, mire azt mondhatom, hogy kész. Vigyázni kell arra is, hogy 1920 utáni motívumokat ne válasszak! Az már nem az igazi. Csikósoknak is dolgoztak Debrecen, Veszprém, Tolnata­mási, Bugac, Kecel, Kiskunha­las. Csupán néhány azok közül a helységek közül, amelyek lótartó gazdaságaival és gazdáival a kis Vas utcai műhely kapcsolatban áll. Máriapócsról egy alkalommal négyesfogathoz teljes felszere­­­lést rendeltek Abonyiéknál, de a megyéből — ahol a lóállomány a százezret meghaladja — ugyan­­­ csak sokan felkeresik őket. Né­­hányan, igaz, még mindig házi­­­lag drótozzák-foltozzák nyergei­ket, és csak végszükségben for­dulnak szíjgyártókhoz, hogy ló­szerszámaikat felújíttassák, de szerencsére, nem ez a jellemző. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság, mielőtt bevezette a tehenek sza­badban tartását, a­­ terelgető csi­kósok lovaira nyerget és más fel­szerelést készített Abonyiékkal. — A nyerget pontosan, a meg­rendelő méreteihez kell igazítani, aki majd ül raj­ta — mondja a fiatalabb mester. — A ló lábszárméretét is is­mernünk kell, meg a lépés távol­ságát, hogy ha felszerszámozzuk, az tényleg testre szabott legyen, s a bőrén ne okozzunk horzsolást — így az édesapja, Ifjú Tóth Abonyi Balázst 1977- ben, egy pályázaton A népművé­szet ifjú mestere címmel tüntet­ték ki azokért a munkáiért — két, motívumokkal gazdagon díszített divatos női táskáért, s különböző lódíszekért —, amelyekből ha több készülne, annak kereskedelmünk és idegenforgalmunk is hasznát venné! Ma, a változó kor igényei szerint E nagymúltú műhelynek — mondhatni családi vállalkozás­nak —, ki gondolná, hányféle ol­dalhajtása fejlődött ki a változó kor igényeinek megfelelően? Aki­nek a nyerge történetesen nem lovon, hanem motoron, vagy ke­rékpáron van, ülését, kívánsága szerint megjavítják. De látok itt iskola­táskát, futballt, övét, ku­tyaszíjat, kulcstartót, óraszíjat, női táskát és még sokfajta hasz­nálati tárgyat. A kézilabdázók tenyérvédői­ket­­ szintén javíttat­ják. A Tóth Abonyi-féle szíjgyár­tó műhelyben ez a szólás járja: „Átmentjük a régiből, ami jó”. S valóban, a gondosan elkészített lószerszámok, a megjavított nyer­gek, az újra guruló futball-lab­da, a megrendelők széles köre, s .A népművészet ifjú mestere cím az értékes munkákért, egyönte­tűen azt erősítik meg, hogy a jó hagyományok­ ápolása, sőt to­vábbfejlesztése Tóth Abonyi Ba­lázsék műhelyében mindennapos. Kohl Antal • Akár egy kiállító teremben! • Az idősebb mester, az édes­apa, egy múlt századi nyereggel. • A népművészet ifjú mesteré­nek néhány szép munkája. (Méhesi Éva felvételei) • —­ Ez eg­y­­ félholdkés ifjú mutatja Tóth Abonyi Ba­lázs. Az új jogszabályokról Decemberi jogszabály-össze­­foglalóinkat annak a törvényere­jű rendeletnek a rövid ismerte­tésével kezdjük, amely a kötvé­nyekről szól. Eszerint a népgaz­daságban rendelkezésre álló jö­vedelmek hatékonyabb felh­aszná­lása érdekében bemutatóra vagy névre szóló értékpapírt, kötvényt lehet kibocsátani. Erre jogosul­tak a tanácsok, a bankok, a pénz­intézetek, biztosító intézmények, takarékszövetkezetek, s a gazdál­kodó szervezetek is. A jogsza­bály részletesen előírja, hogy a kötvénynek mit kell tartalmaz­nia: például a kibocsátás célját, beváltási, törlesztési feltételeiket, az átruházásra vonatkozó esetle­ges korlátozást st­b. E jogszabály alapján jegyeztethetnek most már a tanácsok kommunális kötvé­nyeket is egy-egy településfej­lesztési cél gyorsabb megvalósí­tása érdekében, a lakosság anya­gi támogatásával. A pénzintéze­tek kötvényki­bocsátásá­n­ak cél­jai az átmenetileg kihasználatlan pénzforrások összegyűjtése és új­raelosztása lehet. A Magyar Közlöny december 4-i számában jelent meg az Elnö­ki Tanács törvényerejű rendele­te a társadalombiztosítási törvény módosításáról. Eszerint január 1- től betegségi és anyasági ellátás­ra, családi pótlékra, nyugdíjra és baleseti ellátásra jogosult a kis­iparos, a magánkereskedő, az ügyvéd és a munkaviszonyban nem álló előadóművész is. Anya­sági és temetési­ segélyt, családi pótlékot, nyugdíjas és baleseti el­látást kaphatnak az egyéni gaz­dálkodók. Ugyanezek a jogok — a családi pótlék kivételével — megilletik a kisiparos és magán­­kereskedő segítő családtag­ként közreműködő házastársát és élet­­társát. Anyasági és temetési se­gélyt, valamint családi pótlékot kaphatnak egyebek között a fel­­­sőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói is. Baleseti el­látásra jogosultak a munkásőrség nem hivatásos állományú tagjai és a társadalmi munkát végző személyek is. A pénzügyminiszter rendeletet­ adott ki az autóbusz járulékról, amelyet január 1-től a közületek tulajdonában levő, húsz főnél na­gyobb befogadóképességű buszok után kell fizetni. A járulék össze­ge gyártmánytól, típustól függő­en 30, illetve 60 ezer forint éven­te. A menetrendszerű utasforgal­mat bonyolító buszok mentesek a járulékfizetési kötelezettség alól. A Magyar Közlöny december 10-i számában jelentek meg azok a jogszabályok, amelyek a szö­vetkezeti törvény módosításával kapcsolatosak. Ugyanitt található a Minisztertanácsnak az a rende­lete, amely szerint ezentúl mölcsből készült pálinkát — gyü­jogszabályok által meghatározott a keretek között — magánszemé­lyek is előállíthatnák. .További újdonság, hogy a szesz előállítás­­ával foglalkozó gazdálkodó szer­vezet szeszfőzdéjét *— külön jog­szabályban meghatározott felté­telek mellett — üzemeltetés cél­jából magánszemélyeknek bérbe adhatja. Itt tulajdonképpen a ke­reskedelemből már ismert szer­ződéses üzemeltetési formáról van szó. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­­ végre­hajtási rendelete szerint — amely ugyanebben a közlönyben olvas­ható — magánszemély pálinka­főzés céljára, legfeljebb 500 liter főzőüst-kapacitású szeszfőzdét lé­tesíthet. Ennél nagyobb kapaci­tású szeszfőzdét szerződéses üze­meltetésre sem lehet átadni. Január elsején léptek hatályba az új lakásügyi jogszabályok. Ez­zel kapcsolatban a­ Magyar Köz­löny december 15-i számában ol­vasható a pénzügyminiszter ren­delete a lakásépítési (vásárlási) és egyéb építési­ kölcsönfelvéte­lekről. Egy négytagú család több­szintes épületben levő lakás épí­téséhez 360­ ezer, családi házhoz pedig 300 ezer forint maximális kölcsönt kérhet, az OTP-től. Ugyanezek a felső határok 5—6 fő esetén 400 ezer, illetve 340 ezer forint. A felújítási, korszerűsíté­si munkákra nyújtható kedvez­ményes kamatozású kölcsön fel­ső határa 100 ezer forint, míg emeletráépítésre, tetőtér-beépí­tésre legfeljebb 160 ezer forint hitel nyújtható. A közlönynek ugyanebben a számában található a pénzügymi­niszter új rendelete az illeték­­jogszabályok módosításáról. legfontosabb változás:­ a lakás­A­szerzés illetéke 12-ről 7 százalék­ra csökkent. D. A. Mi készül a tévé­stúdiókban? Az újév első napján kezdték meg az V-ös stú­dióban a Kortársunk, Gyárfás Miklós című mű­sor felvételeit. Képernyő­re kerül, többek között, a népszerű író- A világ leg­kisebb szerelme című no­vellája is. A nemzeti tu­dat formálása szempont­jából fontos Gólyavári es­ték sorozatban Juhász Gyula, Pléh Csaba, Buda Béla, Csepeli György, Hankiss Elemér előadá­sait rögzítik. Havas Péter rendezi Maxim Gorkij A nap fiai című drámáját. Mit tehet és mit tesz a műszaki értelmiség az életmentő orvosi gépek megalkotásáért? A fiatal életekért című riport be­mutatja az új diagnosz­tizáló műszereket is. Ja­cobi Viktor és Fali Leó dallamainak kedvelői ha­marosan gyönyörködhet­nek a népszerű operett­szerzők ismert dalaiban. Felvidéki Judit rendezi Békés Pál Lakótelepi mí­toszok című dokumen­tumjátékát. 1983. január 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Pártnapok — megyei előadókkal JANUÁR 13: Kalocsa, Hunyadi utcai körzeti pártház. Előadó: Princz László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára. JANUÁR 17: Bácsalmás, a pártbizottság székháza. Előadó: Hegedűs István, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára. JANUÁR 19: Kalocsa, az állami gazdaság központja. Előadó Gerő Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. JANUÁR 20: Baja, Tanítóképző Főiskola. Előadó: Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Kecskemét, Baromfifeldolgozó Vállal­lat. Előadó: Suhajda István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. JANUÁR 21: Kecskemét, Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet. Elő­adó: Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Kiskunhalas, a városi tanács székháza. Előadó: dr. Árvay Árpád, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. JANUÁR 24. Kecskemét, a MEZŐGÉP Vállalat központja. Előadó: Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. Kecskemét, a DOTÉP központja. Előadó: Tokai László, a megyei tanács általános elnök­­helyettese. Kiskunhalas, az állami gazdaság központja. Előadó: Gál Gyula, a megyei tanács osztályvezetője. Kiskunfélegyháza, a Lenin termelőszövetkezet központja. Előadó: Ivicz Vilmos, a megyei pártbi­zottság munkatársa. JANUÁR 25: Kecskemét, Óvónőképző Intézet. Előadó: dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. JANUÁR 27: Kiskunhalas, Kötöttárugyár. Előadó: Borsodi György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. Kecskemét, kon­zervgyár I-es telep. Előadó: Matos László, a megyei tanács elnökhe­lyettese. Kecskemét, a megyei tanács székháza. Előadó: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. FEBRUÁR 1. Dunavecse, a Béke termelőszövetkezet agrárklubja. Előadó: Horváth Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa. PÁLYÁZAT katonai főiskolai jelentkezésre Jelentkezésre hívjuk fel dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak választó férfiakat, akik a Magyar Néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium Határőrség tisztjei kívánnak lenni. 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állalmi polgárság, — feddhetetlen előélet és er­kölcsi-politikai megbízható­­­ság, — hivatásos katonai szolgálat­ra való egészségi alkalmas­ság, — érettségi bizonyítvány, vagy annak a folyó tanévben tör­ténő megszerzése, — nőtlen családi állapot, — 23 évnél nem idősebb élet­kor. 2. A katonai főiskolára pályá­zók a jelentkezési lapot iskolá­jukban, a korábban végzettek a megyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi (Budapesten a Fővá­rosi Hadkiegészítő) parancsnok­ságtól, sorkatonák a parancsno­kaiktól kaphatják meg. A jelentkezési laphoz mellé­kelni kell: — sajátkezűleg írt önéletraj­zot, — hatósági erkölcsi bizonyít­ványt, — korábban végzetteknek az érettségi bizonyítványt, — TBC-gondozóintézet által ki­adott, 3 hónapinál nem ré­gebbi mellkasröntgen-er­nyő fényképet (igazolást). 3. A jelentkezők felvételüket kérhetik: a) Kossuth Lajos Katonai Fő­iskolára, ahol gépesített lövész; harckocsizó; felderítő; rakéta­ és tüzér; műszaki, magasépítő és BM határőr szakokon; b) Zalka Máté Katonai Műsza­ki Főiskolára, ahol csapat-légvé­delmi rakéta; csapatlégvédelmi tüzér; honi légvédelmi rakéta­­komplexum; híradó; rádióelekt­ronikai; lokátortechnikai és ve­zetéstechnikai üzembentartó; vegyvédelmi; általános fegyver­zeti üzembentartó; harc- és gép­­jármű-üzemibenítartó; hadtáp és katonai pénzügyi szakokon; c) Kálián György Repülő Mű­szaki Főiskolára, ahol repülőgép sárkányhajtómű*; helikopter sár­kányhajtómű; repülőgép fedélze­ti műszertechnikai*; rádiótechni­kai*; fegyvertechnikai üzemben­tartó és vadászirányító-megfigye­­lő, valamint a polgári repülés szakterületi részére a *-gal jelölt szakokon folyik képzés. A katanai főiskolák a katonai képesítés mellett a szakterület­hez kapcsolódó üzemmérnöki, üzemgazdászi, vadászirányító­megfigyelő szakon általános is­kolai orosz nyelvtanári képesítést adnak. Az első évfolyamú hallgatók a BM Határőrséghez és a polgári repüléshez felvettek kivételével — egységes alapozó képzésben ré­szesülnek, azt követően kerül sor a konkrét szak megválasztására. A pályázók egyidejűleg más felsőoktatási intézményekbe is jelentkezhetnek. 4. A jelentkezők márciusban felvételi vizsgán vesznek részt, melynek anyaga: — katonai pályaalkalmassági­­ • és ■ speciális képességvizsgá­­­lat, — matematika, (vadászirányí­­tó-megfigyelőknél nyelv), fizika (az azt orosz he­lyettesítő technikai tantár­gyak), ismeretének és az időszerű általános művelt­ségi tájékozottság felméré­se. A felvételről a felvételi vizs­gán nyújtott teljesítmény és személyi kérelmek alapján törté­n nik döntés. A legrátermettebb je­lentkezők közül választják ki azokat is, akik külföldi katonai tanintézetekben készülhetnek fel a tiszti hivatásra. A pályázókat döntésükről a fő­iskolák parancsnokai (BM Határ­őrség és a KPM illetékes szervei) május 31-ig írásban értesítik. A polgári repülés hallgatóival Közlekedés- és Postaügyi Minisz­­­térium szerződést köt. A középiskolai tanulmányaikat a folyó tanévben befejező pályá­zók érettségi bizonyítványukat legkésőbb június 30-ig jutassák el az őket értesítő katonai főis­kola parancsnokságához. Ennek elmulasztása esetén a felvétel ér­vényét veszti. A felvétel elutasítása miatti fellebbezéseket — az egészségileg alkalmatlanok kivételével — 15 napon belül írásban, az értesítést küldő főiskola parancsnokához (BM vagy RFM-szervhez) lehet benyújtani. 5. A katonai főiskolák első év­folyamán a tanulmányi év kez­dete: szeptember 1. A hallgatók teljes ellátásban, havonta illetményben, a második félévtől­­ kezdődően — eredmé­nyeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanulás­hoz szükséges feltételek térítés­­mentesek. 6. A tanulmányi idő: 4 év. A harmadik tanulmányi évet eredményesen befejező hallgató­kat — állományviszonyukna­k meghagyásával — zászlósi rend­fokozatba léptetik elő. Az állam­vizsga után a Magyar­­ Néphad­sereg, illetve a Belügyminiszté­rium Határőrség hivatásos tiszt­jeiként kezdik meg szolgálatukat. A polgári repülés hallgatói vég­zésük után tartalékos tiszti rend­fokozatot kapnak és alkalmazá­sukra polgári munkaterületen ke­rül sor. 7. Pályázati határidő: január 31. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

Next