Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

PETŐFI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 206. szám Arat 1,40 Ft 1983. szeptember 1. csütörtök Befejeződött a méhészeti világkongresszus Szerdán záróüléssel befejeződött az AFIMONDIA Méhészeti Világ­­kongresszus egyhetes eseményso­rozata a Budapest Sportcsarnok­ban, ahol 86 országból 1500 szak­ember gyűlt össze. Szlamenizky István, a SZÖVOSZ elnöke záró­beszédében rámutatott: a tanács­kozáson elhangzott több mint 300 tudományos előadás jól szolgálta az ágazat fejlődését. A záróülésen úgy döntöttek, hogy a következő, 1985-ben sorra kerülő világkongresszus rendezési jogát Japán kapja meg. Nikovicz Antal, a tanácskozás szervezőbizottságának titkára az MTI munkatársának elmondta: a­­szakmai előadásokból kitűnt, hogy az elmúlt két évben a méhészet tudománya nagyot lépett előre. Sok azonban még a megoldatlan gond, közöttük is a legjelentősebb a világszerte pusztító varroa­ kór elleni küzdelem. Mind ez idáig e betegségnek nem volt hathatós gyógyszere, ám magyar tudósok, az Országos Állategészségügyi In. (Folytatás a 2. oldalon.) ÁRUHÁZ, USZODA, LAKÁSOK Nagy beruházási feladatokat old meg a DOTÉP Bács-Kiskun megye szocialista építőiparának termelési értéke az év első felében elérte az 1,9 milliárd forintot. Ez 3,8 százalékkal több, mint amennyit a vállalatok, szövetkezetek az elmúlt esztendő azonos időszakában produkáltak. Azért is figyelemreméltó ez a teljesítmény, mert az építőipari tevékenységről szóló országos adatok 2,8 százalé­kos csökkenést jeleznek. A megyében egyébként különösen az állami vállalatok értek el jó eredményt. Ennek kapcsán Andrássy Ákostól, a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat építési és szerelési fő­mérnökétől az idei építkezésekről kértem tájékoztatást. — Milyen fontosabb új létesít­ményeket adtak át az idén a megrendelőknek? — Elsősorban természetesen a Bács-Kiskunban befejezett épít­kezésekről számolnék be —mon­dotta. — A megye különböző vá­rosaiban augusztus végéig 308 lakást adtunk át bekö­ltözésb­e. Megkezdődhetett a tanítás Kecs­keméten a hunyadi városi ú­j, 16 tantermes iskolában, s Kiskunfél­egyházán is idejében elkészültünk egy 12 tantermes is­kolaszárny építésével. Kiskunhalason­ 30 fél­kész lakást vehettek át a meg­rendelők, Kecskeméten a Honvéd Kórház mellett pedig az egész­ségügy vehetett birtokba egy 28 munkahelyes orvosi rendelőt. A megyén kívül 168 lakást építet­tünk, s átadtuk a nemzetközi ren­dezvényekre is alkalmas sport­­csarnokot Cegléden. — Jelenleg melyek a vállalat legsürgősebb munkái, amelyeket még az idén­ befejeznek? — A harmadik negyedévben Bács-Kiskun területén befejezzük a kalocsai és a faács bököd­i tej­üzem, valamint a kecskeméti Centrum­ Áruház építését, s újabb 220 lakást teszünk beleöltözhető­­vé. Az év utolsó három hónapja is mozgalmas lesz számunkra. El­készül Kiskunhalasom a 60 ágyas Csipke Motel, Baján a 25 méte­res uszoda, Kecskeméten a kór­házi garázs és műhely, s szerte a megyében 400 lakás.­­ Kecskeméten, a város­­központban folyik a DUTÉP legnagyobb épít­kezése. A 160 lakásos la­kóház két alsó szintjén és a toldalékban üzletek kap­nak majd helyet. (Pásztor Zoltán felvétele.) — Indítanak-e újabb építkezé­seket még ebben az évben? — Szeretném megemlíteni, hogy van néhány áthúzódó mun­kánk, s ezek ütemes folytatását tervezzük. Ilyen Kecskeméten a városközpontban épülő 160 laká­sos OTP-ház, amelynek két leg­alsó szintjén üzletek lesznek. A létesítmény nagyság­ára jellemző, hogy a házban, nyíló boltok eladó­terének területe akkora lesz, mint a rövidesen átadásra kerül Cent­rum Áruházé. Ezt az építkezést 1985-ben fejezzük be. Az idén kezdjük a Széchenyi­­városban a IV/2-es ütem kereté­ben 240 lakás kivitelezését. Ugyancsak beindítjuk Kiskunha­lason a Kossuth II. lakótelepen újabb 228 lakás építését. Tárgya­lások folynak Ba­já­n a „Vásártéri­­la­kó­telep építkezéseiről. Amint aláírják a szerződést, elkezdjük a munkát. Rövidesen Bácsalmáson és Kalocsán is újabb lakóházak kivitelezéséhez fogunk hozzá — fejezte be a tájékoztatást a fő­mérnök. N. O. Visszhangra talált MEZŐGÉP VÁLLALAT a vasasok versenyfelhívása A kecskeméti MEZŐGÉP törzs­gyárának Radnóti Miklós és vállalati központ Rákóczi Ferenc a szocialista brigádja tegnap gyű­lésen kezdeményezte, hogy a vál­lalat több ,mint száz szocialista kis kor letétt vaja és más üzemek V­asasszate szervezethez tartozó közösségei is csatlakozzanak a szakszervezet hétfői, kibővített központi vezetőségi ülésén­ el­hangzott mu­nkaverseny-felhívás­­hoz. A két brigád közzétett elképze­lése kedvező visszhangra talált az üzemi gyűlésen részt vevőik köré­ben. A kecskeméti kollektívák felajánlásait Pintér Sándor, a MEZŐGÉP törzsgyárának tmun­­nkaverseny-­felelőse­­ ismertette. Eszerint a csatlakozó kis közös­ségek vállalják, hogy mé­g az idén exporttöbblet-felajánlásokat tesznek, s az importanyag megta­karításban,­ illetve helyettesítés­ben további eredményeket érnek el. Minden erővel támogatják szervezésben dolgozók munkáját, a elősegítik a hatékony termelést és a takarékos anyagfelhaszná­lást, továbbá a maguk területén négyszázalékos energiamegtaka­­rítást érnek el. 19 Pintér Sándor munkaverseny felelős ismertette a kecskeméti gyár brigádjainak már megfo­galmazott felajánlásait. A két kollektíva felszólította a szocialista brigádokat, hogy helyi adottságaik figyelembe vételével vegyenek részt a hazánk felsza­badulásának közelgő 40. évfordu­lója tiszteletére és a VI. ötéves terv sikeres végrehajtásáért in­duló mun­kaversen­yb­en, amit kedvezően fogadtak. A vállalat vidéki üzemeiben is rövidesen konkrét felajánlásokkal csatla­koznak a kezdeményezőkhöz. IDEGENFORGALOM Községeink is vonzóak A csak főidényben nyitva tartó kempingekből sorra távoznak az idei utolsó vendégek. A Balaton­nál, a Velencei-tónál, általában a fürdőhelyeken a főszezon vége egyben az idegenforgalom roha­­­maiS csökkentését is jelenti. Így van ez megyénk üdülőkörzeteiben is, a Petőfi- és a Szelidd-tónál, a tőserdei, kerekdomb­i, dunai, ti­szai fürdőhelyeken. Ám Bács- Kiskunban az idegenforgalmi korábban kezdődik, mint máshol idény nemcsak egy-két hónappal — március végén, április elején —, hanem tovább is tart. Sőt — tájékoztat erről­ Kovács István, a Pusztatourist Idegenfor­galmi Hivatal vezetője —, nálunk szeptember és október jelenti főszezont. Ami jól tükrözi, hogy a az utóbbi időkben napirendre ke­rült, s a központi irányelveikben­ is megfogalmazott célokat Bács-Kiskunban már korábban is fel­ismerték. A vendégforgalom nem egy vagy több erre a célra létreho­zott „hivatal” ügye. Az IBUSZ, a COOPTOURIST és az Idegenfor­galmi Hivatal önmagukban, illet­ve a köz­tük levő dicsérendő együttműködés révén sem érhet­ték volna el, hogy szűkebb ha­zánk látogatottsága öt esztendő óta folyamatosan, évente mintegy negyven százalékkal növekedjen. Az idén márciustól augusztus vé­géig havonta átlagosan tízezer­nyi nyugati turista nem jött vol­na épp Bács-Kiskunba, ha tsz-ek, állami gazdaságok, ven­­­déglátók, kereskedők — és még sok más szerv, intézmény — nem­ „segítenek be” az idegenforga­lomba. (Folytatás a 2. oldalon.)­ ­ A­k már tegnap feldíszített városközpontot deklődéssel szemlélik a megyeszékhelyre­­ érkezett külföldiek. Hírős Napok Az ország minden részéből, sőt határainkon túlról is ven­dégeket vár és fogad mától a megyeszékhely a négynapos rendezvénysorozatra, a Hírős Napokra. Bács-Kiskun megye agrár- és élelmiszergazdasága mutatja be elért eredményeit, fejlődését, különösképp a ker­tészeti ágazatot, amely e vidé­ken a legjelentősebb. Évszázados hagyományokra alapozhat a város — ugyan­csak a megye is — kertészeti kultúrájában. Már Anonymus említi e területet — a kecs­keméti gyümölcstermesztésre utalva — Körtvén tó és Gyü­­mölcsényerdő néven. A 13. századi történetíró a Vén hegynek nevezett részen léte­sített szőlőskertjeiről, a török hódoltság idején a neves uta­zó, Evlia Cselebi pedig Kecs­kemét híres kertjeiről írt. A II. században Európaszerte is­mert lesz e vidék gyü­mölcstermesztéséről. Kerté­szeti kultúránk felvirágozta­tásáért sok neves tudós, ku­tató dolgozott fáradhatatlanul, akik előtt ma is meg kell haj­tani fejünket. Elsőként Mathiász Jánosra emlékezhe­ts­­ünk, aki Katonatelepen ala­pította meg az Országos Sző­lészeti és Borászati Kutató In­tézetet Munkásságának foly­tatója a Kossuth-díjjal is ki­tüntetett Kocsis Pál volt. A homoki zöldségtermesztés leg­­nagyobbjaként tiszteljük ma is az ugyancsak Kossuth-díjat kapott Mészöly Gyulát. A napjainkban aktívan dol­gozó kutatóknak, a szőlő­­zöldség- és gyümölcstermesz­tést naponta művelő sok ezer embernek, s nem utolsósorban a következetes gazdaságpoliti­kának köszönhető, hogy mos­tanság már a kertészet fővá­rosaként emlegetik Kecske­métet. A rang, s az elismerés a megyének is szól, ahol is az ország szőlőterületének har­madát, a zöldség- és gyümölcs­területének csaknem negyedét gondozzák. A megtermelt kertészeti ter­mékek nélkülözhetetlenek az ország egyenletes és gondtalan ellátásában, s az exportban is jelentős tételt képviselnek. A termeléshez még nem elegen­dő feldolgozóipar készítményei ugyancsak elismertek. Híressé váltak a konzervek, őrölt pap­rikafélék, a borok... Az utób­biak között is egyre több a kiváló minőségű, a márkajel­zést kiérdemlő, minden piacon értékesíthető ital. Homokvidéket tettek termő ültetvényes területté az itt élő emberek, s hogy most már „aranyhomoknak’’ nevezhet­jük, az szorgalmas, kitartó munkájukat is dicséri. Az újabb tennivalók közepette állnak meg egy szusszanásnyi­­ra, hogy gyönyörködtessenek, megismertessenek mindan­­­nyiunkat munkájuk eredmé­nyével, a pontosan fél évszá­zaddal ezelőtt kezdett, s ha­gyománnyá vált, ma már nemcsak látványosságot nyúj­tó, hanem tudományos ta­nácskozással is gazdagított Híres Napokon. Seregszemléje, találkozója is ez a négy nap az országban dolgozó kertészeknek. Az idén először külkereskedőket vendégül lát a város. Meg is­is­merhetik és elvihetik jó hí­rünket a világba, és felkelthe­tik azt az igényt is, hogy euró­pai méretűvé szélesedjen e kétévenként sorra kerülő, kertészeti termeléstől a gépe­n­sítésen át a feldolgozásig ter­jedő bemutatkozás. Ennek le­hetőségét a szervezők máris megalapozták, nemcsak magas színvonalú kiállítások­­­kal, rendezvényekkel, hanem a vendéglátással is. A ma kora délelőtti ünne­pélyes megnyitót követően megkezdődik az országos ker­tészeti napok tanácskozássoro­zata, ahol a kertészeti terme­lés jövőjével foglalkoznak, s­­ itat mutatnak a további fej­lődéshez. Csabai István Fejlődnek a magyar— lengyel gazdasági kapcsolatok Szerdán záróközlemény aláírá­sával befejezte munkáját Varsó­ban a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 20. ülésszaka. A jegyzőkönyvet magyar részről Marjai József, a kormány elnök­­helyettese, lengyel részről Zbig­­niew Madej­lyettes írta alá.miniszterelnök-he­Az ülésszakon értékelték a két ország közötti gazdasági együtt­működés, a termelési kooperáció és szakosítás, valamint az árufor­galom helyzetét. Megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatok a kedvezőtlen világgazdasági körül­mények ellenére jól, mindkét or­szág gazdasági céljainak megva­lósítását elősegítve, széles körűen és dinamikusan fejlődtek. A termelési kapcsolatok elsősor­ban a gépipar és a vegyipar kü­lönböző területeire összpontosul­nak. A jelenlegi ülésszakon az autóbuszgyártásban, az elektroni­kai iparban, a számítástechniká­ban, a mezőgazdasági gépgyártás­ban, a vegyi szálak és egyes gu­miipari termékek gyártásában irányozták elő az együttműködés továbbfejlesztését és bővítését. Feladatokat adtak a bányászatban és energiaiparban, valamint az építőiparban meglevő lehetőségek együttes hasznosítására, új együtt­működési formák és megoldások alkalmazásával. A kölcsönös áruszállítások fej­lesztését a hagyományos megoldá­sok mellett nagymértékben előse­gítették a felek igényeihez és le­hetőségeihez rugalmasan alkal­mazkodó új kapcsolati formák. Az árucsere múlt évi jelentős — 22 százalékos — növekedését kö­vetően ez évben a forgalom ismé­telt évközi bővítésével a korábbi­nál teljesebbé válik a két ország szükségleteinek kölcsönös kielégí­tése. Megállapodtak, hogy folyama­tossá és rendszeressé teszik a gaz­daságirányítási és népgazdasági tervezési tapasztalatok és fejlesz­tési elgondolások kölcsönös tanul­mányozását a bizottság által meg­határozott szervezeti keretek kö­zött. Kormányunk elnökhelyettesét fogadta Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, a LEMP KB első titkára, a minisztertanács elnöke Varsói tartózkodása során Mar­jai József megbeszélést folytatott Józef Czyrekkel, a LEMP KB Po­litikai Bizottság tagjával, a KB titkárával, Janusz Obodowskival, a Minisztertanács első elnökhe­lyettesével, a tervbizottság elnö­kével és Zénón Komenderrel , a miniszertanács elnökhelyettesé­vel.

Next