Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 283. szám Ára: 1,40 Ft 1983. december 1. csütörtök Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt baráti látogatásra Berlinbe érkezett. Kíséretében van Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Karvalics László és Kótai Géza, KB osztályvezető-helyettese. Kádár János Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének meghívására érkezett a demokratikus német állam fővárosába. A berlini Ostbahnhofon Erich Honecker üdvözölte Kádár Jánost és kíséretét. A fogadtatáson jelen volt Herrmann Axen, a NSZEP központi bizottságának titkára és dr. Szalai Béla, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete. Szerda délelőtt — egy órával megérkezése után — Kádár János a niederschönhauseni kastélyban megkezdte hivatalos megbeszéléseit vendéglátójával, Erich Honeckerrrel. A találkozón a két államférfi áttekintette Magyarország és az NDK kapcsolatainak alakulását és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Szerda délben a kastély fogadótermében bensőséges hangulatú ünnepség keretében Kádár János átadta Erich Honeckernek a Magyar Népköztársaság Gyémántokkal Ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet hetvenedik születésnapja alkalalmából adományozott kimagasló érdemeinek elismeréséül az Elnöki Tanács a demokratikus német állam vezetőjének. Az ünnepségen jelen voltak a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagjai, köztük Willi Staph miniszterelnök, valamint a Kádár János kíséretében levő személyiségek. A kitüntetés átadásakor Kádár (Folytatás a 2. oldalon.) W&BKB KiaäBBB&ISi ® Magyar—NDK csúcstalálkozó Kádár János magas kitüntetést adott át Erich Honeckernek • Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke a Berlinniederschönhauseni kastélyban. TÖBB MINT EGYMILLIÓS MEGTAKARÍTÁS Jól gazdálkodnak az energiával a Kecskeméti Konzervgyárban Az energiatakarékosság minden ipari és mezőgazdasági üzemben folyamatos és fontos feladat. Ha az országban egy év alatt csupán egy százalékos energiamegtakarítást sikerül elérni, ez a népgazdaságnak 7,8 milliárd forintot jelent. Jól tudják ezt a Kecskeméti Konzervgyárban, ahol a műszaki intézkedési tervet ennek figyelembevételével készítették el, sőt, tettek is annak érdekében, hogy a százmilliós energiaköltséget csökkentsék. Sándor Miklóstól, az energetikai osztály vezetőjétől a következőket tudtuk meg: Elsődlegesnek a gőzenergiaveszteségek csökkentését tűzték ki célul. A Duna típusú kondenzvízleválasztó alkalmazása helyett folyamatosan áttértek a Gestra sára, ezzel, valamint a szabad gőzvezetékek hőszigetelésével ebben az évben 165 tonna gőzt takarítottak meg. Ennek értéke mintegy 100 ezer forint. A vízgazdálkodás jobbá, takarékosabbá tétele érdekében üzembe helyezték, használták az újonnan fúrt kutat, amely a gyár kiadását 460 ezer forinttal csökkentette, hiszen ennek 9,30 forinttal olcsóbb köbméterenkénti ára, mint a vásárolt vízé. A villamos energia felhasználása során a teljesítménytényezők kedvező szinten tartásával a legnagyobb árengedményt sikerült elérniük, amely majdnem félmillió forint megtakarítást hozott a vállalat számára. A jövőt illetően sem tétlenkednek. Tervezik a szenes kazán és a vízlágyító berendezés teljes felújítását, a II-es gyáregységben pedig egy új kazán üzembe állításával tovább csökkenthető a vásárolt gőz mennyisége. Az energetikai osztály túl azon, hogy rendszeresen vizsgálja a megtakarítás további lehetőségeit, arra is ösztönzi annyit a gyár dolgozóit: csupán vízből, használjanak fel gőzből, villamos energiából, amennyi éppen szükséges. G. G. Az építési igazgatás közhangulatot formál Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Úgy is fogalmazhatjuk: két átszervezés közötti időszakban vitatta meg az építési és vízügyi osztály tevékenységét a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén. Az első közvetlenül érintette a kollektívát, hiszen az idén júliusban önálló egységgé szerveződött közlekedés kikerült az osztály illetékességi köréből. A másik átszervezés még zajlik, ezután válik véglegessé. Ez pedig a közigazgatás átalakulása, amelynek következtében megváltozik az irányítás gyakorlata, s új feladatokkal találkozik az építési és vízügyi osztály is. Amint azonban a vitában a testület tagjai megállapították , ez a váltás bizonnyal nem okoz törést a munkában, mert a beszámoló az elmúlt öt év értékelése mellett már most jelentős teret szentelt az új, a várható tennivalók számbavételének. Nagy területet ölel fel az építési és a vízügyi, vállalatfelügyeleti hatósági és irányító munka. Beletartozik ebbe a településhálózati, területfejlesztési tervek kidolgozása, felülvizsgálata, hosszú távú koncepciók elkészítése. Kiemelt feladat a lakásépítés segítése, főként a saját erős munkáik támogatása a megfelelő teleki kínálat kialakításával, lakásszolgálati irodáik szervezésével. Az utóbbi időben előtérbe került a lakásállomány felújításának, korszerűsítésének programja. Jelentős eredményeket könyvelhetnek el a műemlékvédelemben, javult a közműves és kommunális ellátottság, bár az e téren meglevő korábbi hátrányokat nem sikerült felszámolni. A hatósági munka — az építési ügyek sajátosságai miatt — a lakosság széles rétegeit érinti közelről és érzékenyen. A színvonalat az első fokon eljáró helyi tanácsok tevékenysége befolyásolja, ez viszont a megyei szakigazgatás iránymutató tevékenységétől függ. Az tény, hogy a 22 ezer határozatnak mindössze 0,7 százalékát kellett megváltoztatni. Ez azonban az osztály számára is azt jelenti, hogy a hatékony és gyors ügyintézésben még lehet és kell is előbbre lépni. Második napirendi pontként a vébé a MÉSZÖV és az érdekeltségi körébe tartozó áfészek kisárutermelést segítő tevékenységéről szóló tájékoztatót tárgyalta meg. Az írásos anyagból néhány jellemző számadat: az áfészek a megye 165 állandó és 23 ideiglenes telepén az idén mintegy 1,5 milliárd forint értékű terméket vásárolnak fel. A legfontosabb bázist a 104 mezőgazdasági szakcsoport jelenti, a 13 500 tag tavaly csaknem hatszáz millió forint értékű árut állított elő. A szövetkezetek mintegy 60—70 ezer kistermelővel állnak rendszeres kapcsolatban. A MÉSZÖV és az áfészek által nyújtott segítség kiterjed a növényvédő szer, tápanyag, gép és eszköz beszerzésére, hitelek folyósítására, szakmai tanácsadásra, a felvásárlás jobb, észszerűbb szervezésére. A szóbeli kiegészítések között elhangzott: Bács-Kiskunban termeltetői tevékenység országos a viszonylatban és kiemelkedően jó. A profil megegyezik a megye sajátosságaival, az önmagukban látszólag kis tételek is jelentős szerepet játszanak a belföldi ellátásban és az exportban egyaránt. A további fejlődés feltétele a bizalom — ez szilárd —, garanciája, pedig a nyereségérdekeltség. Járjon jól a termelő és a forgalmazó, úgy, hogy a lánc végén álló fogyasztó is elégedett legyen. V. T. WWBHHM 9 flBRai Ü «nttings-e Milyen lesz az ünnepi kínálat? A belkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Juhár Zoltán belkereskedelmi miniiszter tegnap a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón értékelte az idei esztendő áruellátási tapasztalatait, tájékoztatott a várható év végi ünnepi k kínálatról, s ismertette a kereskedelem jövő évi terveit. Elmondta, hogy a kereskedelem idén mind folyó, mind változatlan árakon többet értékesített a múlt évinél, és a tervezettnél egyaránt, az éves forgalom várhatóan eléri a 440 mililliárd forintot. Az élelmiszer-kínálat mennyiségében és összetételében egyaránt egész évben kielégítő volt, egyes termékekből — például diabetikus készítményekből és néhány fajta konzerváruból — javult a választék. Az iparcikkellátást a múlt éviivel azonos színvonalúinak ítélte a miniszter, bár mint mondotta, egyes termékekből javultt, másokból romlott a kínálat. Bútorokból és vegyiárukból például a korábbinál kiegyensúlyozottabbá vált az ellátás, ugyanakkor — főként a nagyobb arányú magán építkezés miatt —— szaporodott a tartós és az időleges hiánycikk az építőanyagokból és szerelvényekből. A kereskedelem karácsonyi felkészülését értékelve, a miniszter hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló készletek a tavalyinál jobb, választékosabb kínálatot tesznek lehetővé. Különösen javult a kínálat játékokból, szabadidő-ruházati cikkekből, férfiingekből, téli sportszerekből, valamint híradástechnikai készülékekből. Élelmiszer bőségesen lesz, december elején az eddiginél nagyobb mennyiségben jelenik meg a déli gyümölcs is a boltokban, narancsból a tavalyival azonos mennyiség, banánból valamivel több lesz. A miniszter a továbbiakban arról tájékoztatott: az iparnak jövőre fontos feladata lesz, hogy az maradéktalan exportkötelezettségek teljesítése mellett az ideinél kevesebb zökkenővel, folyamatosan lássa el a hazai piacot. Ne becsüljék le a gyártók a hazai fogyasztóikat. A kereskedők szerint ez a magatartás idén a textiliparban érződött, s meglátszott a ruházati termékek kínálatán. Az ipar erőfeszítései nyomán a kereskedelem jövőre csökkentheti a hiánycikkek körét, javíthatja az ellátást (Folytatás a 2. oldalon.) A keresetszabályozás tapasztalatai a szövetkezetekben A baksai termelőszövetkezet kísérlete után tavaly az országban hét, az idén hetven mezőgazdasági szövetkezet vehetett részt — pályázat alapján — a kísérleti bérszabályozási rendszerben. A Bácskai és Dunamelléki Tsz-szövetség területéről hét termelőszövetkezet kapta meg a lehetőséget. Négy szövetkezetben az úgynevezett keresetadóztatási formát, kettőben a fogyasztási felhalmozás arányához kötött, egy tsz-ben a hozzáadott érték mutatója alapján kialakított szabályozást alkalmazzák az idén. A tapasztalatokat a napokban összegezte a tsz-szövetség terv- és közgazdasági bizottsága. A Régen megtartott ülésen arra kerestek választ, hogy az új bérgazdálkodási formák mennyiben tették lehetővé a munka minőségéhez igazodó differenciálást, milyen volt az ehhez kapcsolódó intézkedések morális hatása, és hogyan segítette az üzemi célok teljesítését. Az érintett gazdaságok jelenlevő képviselői valamennyien elmondták tapasztalataikat, amelyek kedvezőek. A kísérlet alkalmazásának feltétele volt olyan szervezeti rendszer kialakítása, amelyben mérhető az egyes kollektíváknak a gazdaság eredményeihez való közvetlen hozzájárulása. Ennek érdekében bevezették, illetve kiszélesítették az önelszámoló egységek körét, és minden lehetséges területen a teljesítmény szerinti munkadíjazást. Az anyagi ösztönzés középpontjába a nyereség növelését állították. Ennek révén nőtt a munka hatékonysága és komoly tartalékokat tártak fel a költséggazdálkodásban, valamint a bérrel, az energiával és az anyaggal való ésszerűbb gazdálkodásban is. A tapasztalatok ott a legkedvezőbbek, ahol az önelszámoló egységek a termelési tervük mellé költség- és nyereségtervet is kaptak, és ezek teljesítésében megteremtették a vezetők és dolgozók ösztönző személyi érdekeltségét. A kísérletben részt vevő gazdaságoknak lehetőségük van a jó és kevésbé jó munkát végző dolgozók eltérő javadalmazására, amelyre viszont nincs mód a bérszínvonal-gazdálkodás keretében. A becsületesen dolgozó tsz-tagság egyetértett a munka szerinti kereset-differenciálással. Előfordult viszont, hogy akik elfogadhatatlannak tartották a nagyobb követelményeket, a szigorúbb munkafegyelmet, megváltak a tsz-ektől, de számuk elenyésző. Üzemenként eltérő de jelentős azoknak a száma, akik a munka hatékonyságának emelkedése következtében más munkaterületre kerültek. Ez azonban nem vált hangulatrontó tényezővé. A tagság körében kedvező hatásúak mindazok a változások, amelyek egyszersmind szervezettség javulását is mágokaltal hozták. Arról is érdemes szólni, hogy megnövekedett a vezetők felelőssége, különösen ott, ahol az ágazati önelszámolást bevezették. Ez esetenként a korábbitól lényegesen eltérő vezetői gyakorlatot követel meg. Az áttérés nem mindenkinek könnyű, de általános az a tapasztalat, hogy ez is tartalékokat hozott felszínre a szervezésben, a jó minőségű st inika megkövetelésében és a minden téren való takarékosságban, a kezdeményezésben, az új módszerek keresésében. A kísérletben részt vevő szövetkezetek ugyanakkor kockázatot is vállaltak: ha a mérleg szerinti nyereségük csökken, ezzel arányosan a keresetek is mérséklődnek. Valamennyi, a kísérleti bérszabályozásra vállalkozott tsz korábban is példamutató gazdaság volt. Egyikük-másikuk eredményébe az idén az aszály beleszólt, ezért nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy a kereseteket a szövetkezeti eredményhez igazítsák. B. N. É. ■ n Tudományos szőlőtermesztési konferencia Az ezredfordulón 110 ezer hektárnyi árutermelő szőlőültetvény szükséges ahhoz, hogy megfelelő legyen az ország belső ellátása és teljesíthessük a borexport terveit — hangzott el tegnap Kecskeméten, a szőlőtermesztési és -nemesítési tudományos értekezleten. Vitaindító előadásában dr. Zilai János, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének igazgatója elmondta: a tudomány hathatós segítségére van szükség ahhoz, hogy a hazai szőlőtermesztés megfeleljen a jövőbeni elvárásoknak. A kecskeméti kutatóállomás országosan koordinálja ezt a szellemi munkát. Hat csoportban 26 témán dolgoznak a kutatók a korszerűen felszerelt intézetben. Az 1983-as keresztezésekből további négyezer magonccal gyarapítják a fajtakutatási bázist. Együttműködve a társ-kutatóállomásokkal keresik, tesztelik a legjobb fajtákat. 1982- ben 11, az idén pedig hét fajta kapott bizonyítványt a vírusmentességről, köztük az Ezerfürtű, a Jubileum 75, a Karát, a Királyleányka, a Narancsízű, a Pintes és a Zalagyöngye. Az e fajtákból kialakított törzstelepek szolgáltatják a szaporító anyagot a jövő szőlőskertjeihez. A minőség javítására keresik a tájegységeiknek megfelelő művelési formákat, a biológiai védekezés legcélszerűbb módjait. Ez utóbbira azért van szükség, hogy a vegyi anyagok okozta környezetszennyezést mérsékeljék, s megelőzzék az egyoldalú kémiai védekezés káros hatásait. A katonatelepi kutatóállomáson a legújabb szőlőfajták szaporítóanyagának előállítására is megvan a lehetőség.