Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1984. január 3. Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetői hétfőn, az újév alkalmából jó­kívánságaikat fejezték ki Loson­­­czi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének. Az Országházban Losoncai Pál fogadásén­­t részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az El­­nöki Tanács helyettes elnökei és Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára is.­­ A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. események sorokban TEHERÁN, BAGDAD__________ Légicsatákról számolt be va­sárnap mind­ az iráni, i mind az iraki hírügynökség. Az iráni ha­­dijelentés szerint iráni repülőgé­­pek heves támadást intéztek az iraki erők egyik rakétabázisa el­len. A jelentés hozzáfűzi, hogy az akciót végrehajtó gépek sértetle­nül tértek vissza támaszpontjuk­ra. Bagdadi jelentések ugyanakkor arról számoltak be, hogy az ira­ki légierő vasárnap „­közvetlen és hatékony” támadást intézett irá­ni tüzérségi állások ellen a front északi­­ szakaszán. ___________ GREEN HAM COMMON_______ Nagyszabású tüntetést tartot­tak vasárnap brit békeharcosok az angliai Greenham Commonban levő rakéta­bázisnál. A támasz­pont körül létesített táborokban lakó nők léggömböket eresztettek fel, amelyekhez leszerelést köve­telő feliratokat erősítettek. tüntetés válasz volt a brit had­­­ügyminisztériumnak arra a be­jelentésére, hogy Greemhalm Com­­monban indítható , állapotba hozták az első tizenhat amerikai manőverező robotrepülőgépet. A Szovjetunió békében akar élni minden országgal (Folytatás az 1. oldalról.) fegyver Európába telepítésével katonai fölényre tegyen szert. Ezért hiúsította meg a genfi tár­gyalásokat is. — Ezzel­­ kapcsolatban kényte­len vagyok szólni arról a nega­tív szerepről is, amelyet néhány más ország vezetése játszott. Azok, akik saját népük akaratá­val ellentétben­ beleegyeztek ab­ba, hogy befogadják az amerikai rakétákat, közvetlenül felelősek a nemzetközi helyzet jelenlegi ki­éleződéséért. Nem kis mértékben bűnösök azok az európai, vagy ázsiai kormányok is, amelyek a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről vallott álláspontjuk­kal valamilyen módon elősegítet­ték a fegyverkezési hajsza új, ve­szélyes szakaszának megkezdését.­­ A helyzet ma valóban nem egyszerű, de a szovjet vezetés, amint ezt Jurij Andropov világo­san kifejtette, nem kívánja meg­változtathatatlannak tartani ezt a helyzetet. — Szeretnénk remélni, hogy a józan ész mégis diadalmaskodik, visszaáll az amerikai rakéták te­lepítésének megkezdése előtti helyzet, s ez lehetővé teszi a köl­csönösen elfogadható megoldás megtalálását. Ez megfelelne min­den nép vágyainak, a­­ békés, nyu­godt életbe vetett reményének. — Az új év küszöbén a szovjet parlament, országunk­­ Legfelsőbb Tanácsa ünnepélyesen kinyilvání­totta, hogy a Szovjetunió nem tör egyetlen’ ország biztonságára sem, legyen az Nyugaton, vagy Kele­ten­.­­ — Milyenek a nemzetközi hely­zet alakulásának kilátásai? Erre egy japán szólásmondással lehet­ne válaszolni: „Holnap holnapi szél fog fújni”. Igaz, a japánok gyakran fatalistán értelmezi­k ezt a szólást. Mi, szovjet emberek,­­biztosak vagyunk abban, hogy csak a népek mai közös erőfeszí­tése képes meghatározni) milyen lesz a holnapi szél, s általában a holnapi nap. Az­­ pedig, hogy ez az enyhülés és az együttműködés meleg szele legyen, sok szempont­ból­ a japán fél álláspontjától is függ. A szovjet—japán kapcsolatok helyzetét a Jomiu­ri Simibun kér­désére Nyikolaj Tyihonov a kö­vetkezőképp értékelte: A szovjet—japán kapcsolatok jelenleg nem a legjobb időszakot­­ élik át. Fejlődésük az utóbbi években­­ lefékeződött és ezért a Szovjetunió nem tekintheti fele­lősnek magát. Nem változott a Szovjetuniónak az az elvi irány­­­vonala, hogy igazi jószomszédi­ kapcsolatokat hoz létre Japánnal.­ Más dodbg azonban, hogy Japán­ban miként kezdték kezelni az országunkhoz fűződő kapcsolato­kat. A japán kormány a Csendes­óceán túlsó oldalára kacsintgatva tudatosan vállalta, hogy szétrom­bolja a szovjet—japán­­ kapcsola­tok egész rendszerét, amelyet a két ország erőfeszítései teremtet­tek meg a háború utáni időszak­iban. — Nem hiszem, hogy ez a po­litika megfelel Japán nemzeti ér­dekeinek. Annál is inkább, mivel a Szovjetunió változatlanul konst­ruktívan közelít a távol-keleti szomszédjához fűződő­­ kapcsolatok fejlesztéséh­ez. NEM HELYETTESÍTHETI A GENFI TÁRGYALÁSOKAT Gromiko—Shultz találkozó? Kommentárban foglalkozott a TASZSZ hírügynökség az ameri­kai külügyminisztériumnak azzal a bejelentésével, hogy Gromiko szovjet és Shultz amerikai kül­ügyminiszter találkozik egymás­­sal az európai bizalom- és biz­­tonságerős­ítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó, Stock­holmban januárban kezdődő kon­ferencia idején. Tökéletesen nyilvánvaló —­ mutat rá a szovjet hírügynökség —, hogy sem a stockholmi kon­ferencia, sem a kétoldalú érint­kezések nem helyettesíthetik a genfi tárgyalásokat, amelyek az Egyesült Államok hibájából sza­kadtak meg. Washington ugyan­is kezdettől fogva arra töreke­dett, hogy ne szülessen kölcsönö­­sen elfogadható megállapodás az európai nukleáris fegyverzetről. A TASZSZ emlékeztet­­ rá, hogy a stockholmi konferencia első szakaszának napirendjén csupán a bizalomerősítő intézkedések át­­tekintése szerepel. A Gromikov Shhultz találkozóról, s a fegyver­zetkorlátozási kérdések áttekinté­séről szólva tehát Washington olyasmiről beszél, ami valójában nem is létezik. LENGYELORSZÁG ffra v A­­­gfT Wojcieeh^Jaruzelski a "leül­és belpolitikai kérdésekről Fontos bel- és külpolitikai kér­désekről nyilatkozott Wojcieeh Jaruzelski hadseregtábornok az elmúlt év utolsó napján. A Len­­­­gyel Egyesült Munkáspárt KB el­ső titkára, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának elnö­ke a lengyel televízió munkatár­sait­ fogadta. Beszélgetésük szö­vegét vasárnap este hozták nyil­vánosságra. Jaruzelski a szükségállapot be­­vezetése előtt kialakult helyzetről szólva­­ megállapította: meg kel­lett állítani az események veszé­lyes, lavina-gyorsaságú rohaná­sát. A szükségállapot elrendelése elkerülhetetlenül szükségessé vált a belső zűrzavar továbbterjedé­sének megakadályozása és az euró­­­pai destabilizálódás elhárítása ér­dekében. Az azóta eltelt időszak igazolta a döntés helyességét. A KB első titkárai, a Miniszter­tanács elnöke leszögezte: „Min­dent megteszünk, hogy kevesebb legyen a hiányosság, következe­tesen küzdünk a negatív jelensé­gek kiküszöböléséért. Ennek célnak az érdekében már eddig­­ is számos határozatot hoztunk. Feladataink megoldása közben nyílt, őszinte, bíráló és önbíráló hangvételt alkalmazunk. Nincs olyan társadalmi erő, amely oly kritikusan tárta volna fel a hi­bákat és gyengeségeket, mint tet­te és teszi azt mind a ma­i napig a LEMP, a n­épi hatalom. Külpolitikai kérdésekről szólva Wojciech Jaruzelski aggodalmát fejezte ki a nemzetközi helyzet súlyosbodása­­ miatt, de hozzáfűz­te: vannak olyan nagy és meg­bízható erők, amelyek képesek eltorlaszolni a háborúhoz vezető utat. Lengyelország ezeknek az erőknek­­ a kötelékébe tartozik. OLASZORSZÁG Vallási szervezetek az eurorakéták ellen Az esztendő első napján Olasz­ország több nagyvárosában egy­házi szervezetek szólították ut­cára az eurorakéták ellen tünte­tőket. Milánóban,­­Velencében és másutt került­ sor fáklyás felvo­nulásra. A római békemenet, ame­­lyet a Pax Christi nevű katolikus szervezet, valamint szerzetescso­­portok kezdeményeztek, aláírás­­gyűjtést indított el. Az aláírók le­szögezik, hogy­­ nem tartanak i­gényt a nukleáris fegyverek vé­delmére, vagyis arra, amire hi­vatkozva a parlament hozzájá­rult az­ amerikai fegyverek befo­gadásához. A dokumentumot, mint közölték, eljuttatják Sand­ro Pertini köztársasági elnökhöz, valamint Bettino Craxi minisz­terelnökhöz. Az assisi katolikus békemenet­ szervezői vasárnap este ,közle­ményben ismertették annak a tiltakozó levélnek a­­ tartalmát, amelyet a ragusai püspöknek küldtek. Corfu­sóban, az épülő támasz­pont előtt, szilveszter éjszaka 112 fáklya fényénél több száz fiatal folytatta karácsonykor megkez­dett tiltakozássorozatát a 112 amerikai robotrepülőgép tervezett rendszerbe állítása ellen. Arafat nyilatkozata A fegyveres harc és a függet­len palesztin államért vívott küz­delem folytatását, az ezzel össze­egyeztethetetlen Reagan-terv el­utasítását hangsúlyozta idei első nyilatkozatában Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. A WAFA palesztin hírügynök­ség által hétfőn közölt üzenetben Arafat hangsúlyozta, hogy a pa­lesztinok folytatják erőfeszítései­­t két, a független államért, azért, hogy minden palesztin ennek az államnak a polgára legyen. A megszállt területeken a palesztin ellenállók minden eszközzel fo­kozni fogják harcukat, beleért­ve annak fegyveres formáját is. A palesztin vezető jelenleg Tu­niszban van, ahol az El-Fatah központi bizottságának ülésén el­nököl. Véres szilveszter Franciaországban Franciaországban­­ nagy meg­döbbenést keltett a szilveszter éj­szakáján elkövetett kettős me­rénylet: előbb a Marseille és Pá­rizs között közlekedő expresszvo­­natban robbant egy bomba, majd pedig a mar­sei­le-i pályaudvaron. A két merényletnek négy halálos áldozata volt, s 46-an megsebesül­tek. Az áldozatok száma jóval nagyobb is lehetett­­ volna, szeren­csére az expresszvonat , ame­lyen csak kevés utas volt, nem siklott ki. A skót merénylet után megerő­sítették a biztonsági intézkedése­ket a vonatokon és a pályaudva­rokon, de a rendőrség elismeri, gyakorlatilag tehetetlen az­ ilyen jellegű merényletekkel szemben, mert nem ellenőrizhetnek min­den utast és poggyászt. J»NAPI KOMĚ NTÁR ** | ÉjjÍ|j '•..... ‘>r - - * „• .. ||sí 'sgggg X v JÍ-*. {5...X~ ;j^ U­j esztendő '~~ katonákkal Aligha készültek jókedvűen az új esztendő köszöntésére a nigé­riaiak, az ország súlyos gazdasá­gi válsága eleve kedvüket szegte. A kérdésre, hogy a szilveszteri ka­tonai hatalomátvétel hírére jobb kedvre derültek-e, csak ta­lányos válasz adható: igen is, meg nem is. Hiszen tudják, attól, hogy a katonák átvették­­ a kormányru­­dat Alhaji Shehu Shagari polgári elnöktől, egycsapásra nem, lesz jobb a gazdasági helyzet. Más­részt még jól emlékeznek az 1966 és 1979 közötti időszakra, amikor öt katonai hatalomátvétel zajlott le a nyugat-afrikai államban, s a tisztek 13 évi országlása — a gazdasági felvirágzás ellenére — gondokat is okozott. S még vala­mi felmerülhet a mintegy 100 milliós Nigéria lakóinak többsé­gében, legalábbis azokban, akik a nyáron Shagarinak és pártjá­nak, Nigéria nemzeti pártjának (NPN) szavaztak bizalmat: mi lesz a polgári demokratizálódási folyamat sorsa? A katonák 1983 utolsó napján azzal vették át a hatalmat, hogy Shagari kormányzata a gazdasági összeomlás szélére sodorta az or­szágot, hozzánem értéssel intézte az ügyeket és elburjánzott a kor­rupció. Mindjárt hatályon kívül helyezték az alkotmányt, felosz­lattak minden pártot, s éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. A Nigéria élén álló legfelsőbb ka­tonai tanács vezetője, Mohamed Buhari dandártábornok Nagy- Britanniában szerezte katonai ké­pesítését, s a kőolajipar szakértő­jének számít. Az első megnyilat­kozások arra utalnak, hogy az ország társadalmi-gazdasági rend­szerében, nemzetközi kapcsola­taiban nem várható alapvető vál­tozás. Paradox módon annak idején, 1979-ben a katonák éppen a most eltávolított Shagarinak adták át a hatalmat, mert érettnek ítélték a helyzetet a polgári kormányzás­hoz való visszatéréshez. Shagari akkor is és most nyáron is az egy­séges Nigéria jelszavával nyerte meg a választásokat, s ennek a több mint 250 etnikai csoportból felépülő országban aligha lebe­csülhető a jelentősége. Igaz per­sze, hogy az 1960. október 16-tól független Nigéria történetében ed­dig a polgári politikusok nem szerepeltek valami fényesen, önös érdekeiket részesítették előnyben, s 1966-ra a polgárháború szélére sodorták az országot. Ekkor lé­pett színre a hadsereg, amely maga sem volt egységes a Nigé­ria jövőjét formáló elképzelések­ben. Ennek tudható be, hogy­­ a katonák már nem voltak képesek megakadályozni a véres polgár­O Alhaji Shehu Shagari, Nigéria katonai hatalomátvétellel eltávolí­tott elnöke a háború kitörését, a biafrai tragé­diát, amely kétmillió ember éle­tét oltotta ki. Shagari elnöki működése kez­detén — ez is az igazsághoz tar­tozik — az olajboom már a végét járta, s ő egy kőolajra alapozott gazdaságot örökölt. A tovatűnt esztendő, 1983 már igencsak megpróbáltatások éve volt: a tő­­­kés világgazdasági válság, az olaj­piaci pangás valóban alapjaiban rendítette meg az ország gazdasá­gát. Az emberek ezt saját bőrü­kön tapasztalták: a magas mun­kanélküliséget,­­ a csillagászati élelmiszerárakat, az importmeg­szorító intézkedések következté­ben beszűkült áruválasztékot, az akadozó alapvető szolgáltatáso­kat. Ebben a közegben újból­ vi­rágzásnak indult a feketepiac, új erőre kapott a korrupció. A gaz­dasági gondok fő oka, hogy Nigé­riában, akárcsak sok más olajter­melő országban, a fejlesztési ter­veket az 1974-től bőven áramló petrodollárokra alapozták. Az olaj nemzetközi kereslete időközben visszaesett, azonban Nigéria ilyen jövedelme a felére csökkent, s már nem tudja tartani a 30 dol­láros hordónkénti árat sem. Mind­eközben nem figyeltek oda a me­zőgazdaságra. Nigéria egykor a földrész legnagyobb élelmiszer­exportőre­­ volt, ma ugyancsak él­lovas, de a behozatalban. A katonák tehát igen nehéz társadalmi-gazdasági időszakban tértek vissza a hatalom prondjá­­ra Nigériában. K. M. Megőrizzük vívmányainkat (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztését. Dolgunk nem lesz kevés és nem lesz könnyű 1984- ben sem. A jól bevált politika folytatása, ' szocialista nemzeti egységbe tömörült népünk tehet­sége, tenniakarása, kemény­ mun­­kája, küzdelme a szövetsége­seinkkel, a testvéri népek össze­fogott erejével együtt — további boldogulásunk biztos záloga. Az új esztendő első napján pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány ne­vében ebben a jó reményben kí­vánok valamennyinknek, egész magyar népünknek, minden ba­rátunknak­­ békés, boldog, ered­ményekben gazdag új esztendőt. Köszönet a jókívánságokért A megyei pártbizottság és tanács számos olyan újévi üdvözletet ka­pott, amelyben a testvérmegyék intézményei jókívánságaikat fejezik ki Bács-Kiskun lakosságának, a párt, állami és más szervek választott tisztségviselőinek. Táviratok és levelek érkeztek például a szovjetunió­beli Krímből, a jugoszláviai Vajdaságból, a romániai Alba megyéből, az olaszországi Modenából, a lengyelországi Tarnow vajdaságból. Bács-Kiskun vezetői viszonozták a kapcsolatok további elmélyítését szolgáló üzeneteket, s ezúttal is köszönetüket fejezik ki a jókívánsá­gokért. A NÖVÉNYTERMELÉS NAGY FELADATA : 15 millió tonna gabona (Folytatás az 1. oldalról.) Így az összes kalászos terület 1,9 százalékkal haladja meg az előző esztendeit. Az őszieken belül egyes gabonafajok aránya is vál­tozott. A búzáé 2 százalékkal csökkent, ezzel szemben az őszi árpáé 24 százalékkal, a rozsé 4 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Az 1983-as aszályt a kalászosok közül az őszi árpa viselte el legjobban a Homokhát­ságon, s ennek a körülménynek is része van a gabonafajok ará­nyának módosulásában. A MÉM tájékoztatása szerint a hazai mezőgazdaság történetének eddigi legnagyobb, 15 millió­­ ton­nás gabonatermelését­ irányozták elő 1984-re. Ez 200 ezer tonnával haladja meg az 1982-ben betaka­rított termés mennyiségét. Ennyit eredetileg a VI. ötéves terv utol­só évére, 1985-re terveztek. Az őszi és a tél eleji szárazság miatt a növények a vártnál las­sabban keltek, a búza kedvezőt­lenebb képet mutat. Bács-Kiskun megyében a múlt év utolsó­­ hetei­ben végzett becsléskor a kenyér­­nekvaló ,növényállományának mintegy 37 százaléka nem érte el az időarányos fejlettséget. Ebből következik, hogy a tavaszi hetek­ben nálunk, meg az országban másutt is szükség lesz a megfe­lelő tápanyag-utánpótlásra. A kukorica termőterületét min­denképpen növelni kell, erre a takarmánynövényre ugyanis nagy szükség van a népes állatállo­mány tartásánál. A gabona felvá­sárlási ára növekedett, de az idén megszűnt a többlettermelési pré­mium, amit beépítettek az átvé­teli árba. Emellett egyéb elvoná­sok, s a termelési költség válto­zása is mérsékli a felvásárlási ár emelésének a kedvező hatását. Mindent egybevetve, a többletbe­vétel legfeljebb ahhoz lesz elég­séges, hogy a termelés jövedel­mezősége változatlan szinten ma­radjon. Az olajos növények termőterü­letét 2,5 százalékkal növelik 1984- ben. Az előirányzat országosan 390 ezer hektár. Az olajos mag­vaknál is emelkedtek valamelyest a rögzített hatósági árak. Tiszta nyereséget azonban ez sem je­lent, hiszen a termelési költségek e növényfajoknál úgyszintén év­ről évre növekednek. Cukorrépa várhatóan 115 ezer hektárra ke­rül az idén az ország különböző körzeteiben. Ez megközelítőleg akkora terület, amelynek termé­sével fedezni lehet a cukorgyár­tás nyersanyagát, így, az elő­irányzat­­ szerint, cukorbehozatal­ra nem lenne szükség. A gazdaságok esélyeit növeli, hogy jó­ minőségű vetőmagvak állnak majd rendelkezésünkre, és számolni lehet a nagy hozamú fajták további térhódításával. Emelkedik a burgonya felvásár­lási ára, ami arra serkentheti a termelőket, hogy növeljék a gu­mós növény vetésterületét. HOGYAN TOVÁBB A KODÁLY-ÉV UTÁN? Összegező előretekintés (Folytatás az 1. oldalról.) Hazai tapasztalatok, nemzetkö­zi összehasonlítások nyilvánva­lóvá tették, hogy csak akkor tar­tósíthatók a Kodály-emlékév si­kerei, ha lényegesen javul az is­kolai énekoktatás. Jobbítani kell az énektanárképzést, mert csak így érvényesíthetők, az eddiginél szélesebb körben a világszerte el­ismert magyar zenepedagógia ér­tékei. ’ A Kodály-emlékév Bács-Kis­kun megyei programja kifejezte az ünnepelt és e táj kötődéseit, erőteljesen hangsúlyozta az ének­zenei nevelésben a megye koráb­ban kivívott kezdeményező sze­repét. Várható és remélhető, hogy az énekes iskolák tapaszta­latainak elterjesztésében, módsze­reinek meghonosításában, a pe­dagógusképzés és -továbbképzés korszerűsítésében megyénk foly­tatja a példaadást. H. N. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI Zsárolható legmagasabb bankjegy-.címlet: top-v­­­isárolható legmagasabb bankjegy-címlett 500-ae eRVINIBBNI­UM, JAMUAX 3.TOL Deviza nm­ -Vételi 1 Kését! ■­ Eladási .­@rfeisin IM GI7NÍKM. forinttea Angol font 3­6 538,36 Ausztrál dollár 4 046,87 . í 4 060,02 Belga frank 80,60 WwmmM 00,76 Dán korona | *54,46 I Á­ WM­­ < 455,38 Finn mánka Wmmm 1 1 §*fj| Francia frank mjfc 559,20 Hollandi forint ■ 1 L 465,61 . I 467,06 Japán, yen (látra) jétatff­­. mM 164,00 Kanadai dollár s­en.­iu • • 3 616,33 Kuvaiti dinár i-5 - MmM­­ r $5 434,00 Norvég, korona' : ■ M­I NSZK márka 1 ■ - 1 617,36. 1 * * ' I-849*01 Olasz Ura (1550) ,27/37 '' .V­:; I11É Osztrák schil'ing - 2n,-17 ' ; 233,03 Portugál escudo 1 . ' '■ féléi •. -"36.60 Spanyol peseta / 1M3­­­28.66 . 28.60 Svájci frank 1 21mM 1 2 657• I 1 11 2 056,47 Svéd korona1, mpm ■ äpr. : 961,70 T­r, és él, rubel­­•3 517,17 •,­­ 2 $<$0, § g 2­6*12,60 USA dollár •1 4 496,48 4 500,96 VALUTA­ (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN­: ital, JANUÁR »-TÓI. Pénznem Vételi Kiadási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font­­ 8,306, 3 636,51 Ausztrál dollár 3 325,46 4 138,28 Belga frank 78,28 83,10 Dán korona 411.28 188,98 Finn márka* 750.1­9 • mM Francia frank , 322.50 m 554.82 Görög drachma** 39,42 -41.86 Hollandi forint 1 421,6* 1509,38 Japán yen (1000) 189.0« I­pÉik­ Jugoszláv dinár* 31.67 33,81 Kanadai dollár­­ 3 306,28 3 7 23.16­­ Kuvaiti dinár 11 916.­n­­| 870,95 Norvég korona 383,78 578.84 NSZK márka .. 1597,91­­ 696,78 Olasz líra (1000) 26.27 t iT.ll Osztrák schilling 226.67 in,71 Portugál escudo 3L53 34,57 Spanyol peseta 27,80­­ 23.32, Svájci frank 1 993,67 • 2,11*9.1.3 Svéd korona* 544,38 578.06 USA dollár 4 361.59 4 631.37 i |§§!

Next