Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estis: boralt, párás, helyenként tartósan ködös idő várható. Főként a Dunántúlon várható csapadék: hó, havas eső, eső. A délkeleti, déli szél sok helyen élénk lesz. A hőmérséklet napközben 0 fok kordl marad. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 86. szám Ára: 1,40 Ft 1984. február 1. szerda Javult hitelképességünk nemzetközi megítélése A Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy a cserearányok romlása és az aszálykár ellenére tavaly jelentős eredményeket ért el a magyar népgazdaság, s ennek köszönhető, hogy nemzetközi fizetési pozícióink javultak. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az előző évinél lényegesen nagyobb kiviteli többletet sikerült elérni, s jóllehet ez az aktívum a tervezettet nem érte el, a nettó adósság mérséklődött. Az ország nemzetközi hitelkapcsolatait is a javulás jellemezte. Gazdaságpolitikai erőfeszítéseink sikeres alapot teremtettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményétől, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF-től) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési ) Banktól (Világbanktól) hiteleket kérjünk és kapjunk.. Az 1982 decemberi hitelmegállapodás alapján 1983-ban a Nemzetközi Valutaalaptól lehívtunk mintegy 360 millió dollárt. 1983 első felében 200 millió dollár középlejáratú hitelt vettünk fel egy bankkonzorciumtól. Világbanki tagságunk révén a második félévben — úgynevezett társfinanszírozás formájában — 270 millió dollár hosszú lejáratú hitelt tudtunk felvenni két nemzetközi bankkonzorciumtól. Különös jelentősége van annak, hogy ebben az ügyletben — hitelnyújtóként — maga a Világbank is részt vett, így 1983-ban — fizetési kötelezettségekft teljesítése mellett — likviditási hely ■ zetünket is javítani tudtuk, hitelképességünk nemzetközi megítélése javult. A népgazdasági terv fő célja az idén is a belső és a külső egyensúlyi helyzet javítása, nemzetközi fizetőképességünk további szilárdítása érdekében csökkenteni kívánjuk az adósságállományt. Ez konvertibilis elszámolású viszonylatban 700—800 millió dollár áruforgalmi aktívum elérését teszi szükségessé. Mégpedig olyan körülmények között, amikor a múlt évi aszály áthúzódó hatása még érezhető, s értékesítési lehetőségeink érdemleges javulására sem számíthatunk. Rubelelszámolású viszonylatban az alapvető cél a kiegyenlített fizetési mérleg létrehozása. Tervezzük, hogy az idén is felveszünk kölcsönt a Világbanktól, ezúttal ez a kölcsön a konvertibilis export-árualapokat bővítő célokhoz és a szénhidrogén-programhoz kapcsolódna. Szintén a Világbankban való részvételünkhöz kapcsolódik, hogy Bankinform néven a Magyar Nemzeti Bank új számítógépes szolgáltatást vezet be, amelynek keretében a vállalatok — szerény térítés mellett — megkapják a Világbank által finanszírozott létesítményekről beérkező mindazokat az információkat, amelyek a kölcsönnyújtás egyes fázisaihoz kapcsolódnak, és hasznosak lehetnek a rendszerben résztvevő magyar vállalatok számára a versenytárgyalásokra való sikeres felkészüléshez. (Folytatás a 3. oldalon.) AZ ELSŐ HÓNAP KÜLPIACI MÉRLEGE Kétszáz tonnával több mirelit Bajáról A Magyar Hűtőipari Vállalat bajai hűtőházában kedvezően alakult 1984. első hónapjának exportmérlege. Ozorai János főmérnök tájékoztatása szerint január 30-ig 340 tonna mirelit készítményt szállított a gyár tőkés exportra. Az elmúlt év januárjában a nem rubelelszámolású termékkivitel 140 tonnát tett ki, kétszázzal kevesebbet, mint az idén. Képünkön mélyhűtött gyümölcsöt válogatnak és készítenek elő csomagolásra. (Pásztor Zoltán felvétele.) t«rf LEVÉL A SZERVEZET FŐTITKÁRÁHOZ Andropov az UNESCO feladatairól MOSZKVA A nemzetközi helyzetről, az UNESCO feladatairól szólít Jurij Andropov, az SZKIP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke levelében, amelyet tar M. Bowihoz, Amadou Mahar főigazgatójához intézett. UNESCO A főigazgató megküldte Amdropovnak „A jövő forrásainál” című könyvét, amely az emberiség sorsáról alkotott elképzeléseit tartalmazza és levelet intézett az SZKJP KB főtitkárához. Jurij Andropov válaszában közszünetet mond a könyvért, majd így folytatja: „Osztanom kell azt az aggodalmát, amelyet ön a fegyverkezési hajszával és a nukleáris háború veszélyével kapcsolatban juttat kifejezésre. Valóban, ez a veszély növekedőben van, de — mint ismeretes — nem a mi hibánkból. Milliók számára válik egyre világosabbá, hogy a feszültség forrása az Egyesült Államok jelenlegi kormányzatának világuralmi törekvése. Ez a kormányzat az egész földgolyót szuverén birtokának tekinti, s úgy hiszi, joga van rákényszerítenie másokra saját magatartási normáit. A Szovjetunió más politikát folytat nemzetközi térren. Ez az irányvonal egybeesik az ENSZ, valamint szakosított szerve, az UNESCO alapokmányaiban foglaltakkal. Az UNESCO tagállamai túlnyomó többségével együtt mi támogatjuk az ön által vezetett szervezetnek a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében kifejtett tevékenységét. Az ilyen együttműködés erősítése, fejlesztése különösen jelentős akkor, amikor növekszik a feszültség. Az UNESCO sokat tehet a szilárd béke biztosításáért folytatott harcban. Az UNESCO előtt a tudomány, a kultúra és a művelődés területén álló feladatok elválaszthatatlanok a fajüldözés, a faji megkülönböztetés ellen, a nem egyenjogú nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerének megszilárdítását célzó kísérletek ellen folytatott harctól. Csak üdvözölni lehet az UNESCO azon törekvéseit, hogy vessenek véget ezeknek az anakronizmusoknak, amelyek a gyarmati uralom szégyenletes időire emlékeztetnek. Megértjük azt a figyelmet, amelyet az UNESCO az új információs világrend megteremtésének szentel. Ez az új rend hozzájárul az ,,információs imperializmus”, a nyugati monopóliumok e téren fennálló uralmának felszámolásához.Arról, hogy ez az orientáció megfelel a szervezetiben képviselt államok túlnyomó többsége érdekeinek, az UNESCO 1984— 89-re jóváhagyott munkatervre tanúskodik. Azoknak, akik szembe kívánnak helyezkedni az UNESCO keretei között sikeresen és kölcsönösen előnyösen együttműködő államok közösségével, meg kiéll érteniük, hogy ezért egyedül ők viselik a felelősséget Bízom abban, hogy a Szovjetunió s az UNESCO közötti együttműködés továbbfejlesztése megfelel a népek létérdekeinek, béke és a haladás ügyének” — írja Jurij Andropov levelében. Az UNESCO főigazgatója az ismertetés szerint elküldte Jurij Amdropovnak „A jövő forrásainál” című könyvet, s mellékelt levélben rámutatott: a könyv annak a hosszú munkának az eredménye, amelynek során kidolgozták a szakosított szervezet 1984—89-re szóló, második középtávú munkatervét. KÉT ÉS FÉL MILLIÓ KÁRTÉRÍTÉS 1983-BAN Biztosítási szolgáltatás itthon és külföldön Fennállásának közel 35 éve alatt jelentősen bővültek az Állami Biztosító bel- és külföldi szolgáltatásai. A vállalat, amely 1949-ben, 100—400 forintos népbiztosításokkal kezdte működését, ma már több mint 150-féle szerződés révén tart üzleti kapcsolatot a lakossággal és különböző gazdálkodó szervezetekkel. Az elmúlt évek gyakorlata igazolja, hogy a biztosítás az anyagi javaikkal való gazdálkodásnak és a pénzügyi politikának fontos része. Jelzi ezt a többi között az is, hogy míg 1960-ban csak 282 ezer, három évvel később 740 ezer, 1973-ban egymillió 355 ezer, tavaly pedig már két és fél millió forint volt az elintézett kárügy. Ezekre tízmilliárd forintot fizettek ki. Minderről, valamint az elmúlt év tapasztalatairól és az idei feladatokról adott tájékoztatást tegnap Budapesten Tar Jenő, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója. Mint a tájékoztatóból kitűnt: a lakosság személyi biztosítása figyelemreméltóan fejlődött 1983- ban. Ez a fajta, voltaképpen gyűjtőfogalomnak számító biztosítási forma Magyarországon 4 millió-százhuszonegyezer állampolgárt érint. Ezen belül az életbiztosítás vezet. A legelterjedtebb a CSEB; ezt a biztosítási módot eddig hárommillió-hatszázezren választották, vagyis a keresőképes lakosságnak 83 és fél százaléka. Tavaly 325 ezerrel nőtt a CSÉB-tagok száma. A közlekedés fejlődését ugyancsak jól nyomon követhetjük az ÁB tavalyi munkájának értékelésekor. A magánautósok 56 százalékának, azaz 680 ezer gépjármű-tulajdonosnak van CASCO- ja, amelynek alapján 120 ezernek térítette meg tavalyi kárát az Állami Biztosító. A kifizetett pénz — 577 millió forint — csaknem 14 százalékkal haladta meg a tavalyelőtti CASCO-kárértéket. Az ügyvezető igazgató és munkatársai beszéltek azokról az üzleti kapcsolatokról is, amelyek az iparral, a mezőgazdasággal és — esetenként — határainkon túli eseményekkel voltak összefüggésben. Említették a Szerencsi Csokoládégyár három, nagy kárt okozott tűzesetét, s a Dunai Vasmű Konverteres Acélművében (Folytatás a 2. oldalon.) Falugyűlés Bócsán Sajtóposta (4. oldal) (3. oldal) Tévések, kritikusok, díjak (5. oldal) Nagy érdeklődés mellett tartottak falugyűlést hétfőn este Bócsán, a megye egyik legnagyobb tanyavilágú községében. A tanácselnök hosszan sorolta mi minden valósult meg 1983-ban a településen. A többi között bővült a vízmű, száz köbméteres hidroglóbuszt állítottak fel. Utakat, járdákat építettek, és egy tanyacsoportot bekapcsoltak a villanyhálózatba. Huszonnégyen költöztek új családi házba és 28 házhelyet értékesítettek. Az óvodások játszóteret kaptak. Sokan elmondták javaslataikat az idei fejlesztési tervekkel kapcsolatban. Megalakult a Bács-Kiskun megyei Szőlő- és Bortermelő Gazdaságok Szövetsége „Történelmi jelentőségű nap” — vélekedett dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese január 31-én a megyei tanács vb-termében tartott tanácskozáson. Tegnap ugyanis Bács-Kiskun jelentősebb szőlőtermelő, valamint borászattal foglalkozó gazdaságainak vezetői, a tsz-szövetségek képviselői a kereskedelmi és értékesítési munkában résztvevőkkel együtt úgy döntöttek: megalakítják a Bács- Kiskun megyei Szőlő- és Bortermelő Gazdaságok Szövetségét. A szervezet létrehozását, főként az elmúlt esztendőben, többen sürgették — mondotta dr. Matos László, s emlékeztetett arra is, hogy a Petőfi Népének a szőlő-, borágazattal foglalkozó ankétjén ugyancsak szóvá tették megalakításának szükségességét. Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője felsorakoztatta az indokokat és azt is vázolta, milyen céljai lehetnek a szövetségnek. A legfontosabbak: jobb összhang megteremtése a termelő és feldolgozó üzemek, vállalatok között, az ágazat szervezeta több, összehangoltabb fejlesztése, feldolgozó—tároló—palackozó kapacitás kihasználásának javítása, a minőségi termelés fokozása a borászati technológiák kidolgozásával és elterjesztésével, szállításszervezés, valamint a sajátos ágazati és területi érdekek képviselete. A jelenlevők kifejtették véleményüket. A tennivalók a feladatok kidolgozására bizottságot választottak, amely március 30-án tárja a szövetség elé programtervezetét. Borsody Miklós, a Közép-magyarországi Pincegazdaság vezérigazgatója arról beszélt, hogy 1948-ig volt már hasonló egyesület Bács-Kiskuunban, s ma is működnek az állami gazdaságoknak és a TOT-nak ilyen jellegű szakbizottságai. A megyei szövetségnek ezek feladatait nem kell átvennie, viszont úgy működjön, hogy a vállalatok önállóságát se csorbítsa. Hasonlóan vélekedett Csipkó Sándor, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke, s még azt hangsúlyozta, hogy a szövetség tevékenysége csak akkor lehet eredményes, ha a javaslatokat az illetékesek figyelembe veszik majd. Horváth István, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója, az áralapelvek ismertetését és egyeztetését is szükségesnek tartotta, míg Ficsor Balázs, a soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezet elnöke az információszolgáltatást, Kovács László, a Kiskunsági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkárhelyettese az ágazati és területi érdekek összehangolását sorolta a fontosabb feladatok közé. A szakemberek egyöntetűen szükségesnek tartották a szövetség megalakítását és egy évre Borsody Miklóst választották elnöknek, helyettesének pedig Csipkó Sándort. C*. I. Verseny Az utóbbi években a legtöbbször elmondott és leírt kifejezések egyikévé vált a versenyképesség fokozása. Ennek megvan az oka, hiszen magába foglalja azt a sok-sok részfeladatot, amelyet népgazdaságunk fejlődése érdekében meg kell oldanunk. Olykor hajlamosak vagyunk az „üzemi csodatevés” szinonimájaként értelmezni, pedig a teendőknek semmi közük a mágiához. A siker reményében fölvenni a küzdelmet a konkurrenciával — ennek a legtöbb esetben nem a világot egyik napról a másikra lázba hozó új áru piacra dobása a föltétele. • Bizonyára velem együtt sokan emlékeznek a Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel készített legutóbbi tvműsorra, bár több hete sugározták. A magyar termékek eladhatóságáról szólva hangsúlyozta: ha azokat becsületesen, jó minőségben, határidőre, a szerződések minden részletét betartva állítják elő, lehet rájuk vevőt találni határainkon túl. Ám az olyan esetek, amilyenekre ugyancsak a képernyőn példát láthattunk a napokban, egy kuwaiti riportban, nem hatnak kedvezően az esélyeinkre. Azokra az oda küldött almásládákra gondolok, amelyekben a gyümölcs egy része méreten aluli volt, s csomagolni sem úgy — szemenként — csomagolták az árut, ahogyan egy versenyezni akaró, piacaiért harcoló ország exportszállítójától az elvárható. A versenyképességet néha az üzemi rend megteremtésével, a hanyagul dolgozók láncbaszedésével lehet és kell megalapozni. Hogyan is képzelhető el enélkül a kifogástalan minőség, a takarékos anyagfelhasználás, a határidő betartása? Mindezeken túl kereskedni is tudni kell, amihez — export esetében — széleskörű külpiaci tájékozottság szükséges, egyebek között az adott gyártmányok kinti napi árainak ismerete. Ebben az évben már több megyei vállalatnak van önálló kiviteli joga. Á képviselőik hogyan értékesíthetnének jó áron, ha nem tudják, mennyi a maximum, amit megközelíthetnek, vagy elérhetnek az alku során? Természetesen az új, korszerű termékek folyamatos kifejlesztése és bemutatása szintén elengedhetetlenül fontos tényező a versengésben. Bács- Kiskunra szűkítve le a vizsgálódást, megyénk gazdasága produkált ilyeneket az utóbbi években — gondolok itt a MEZŐGÉP élelmiszeripari gépeire, a Finomposztó Vállalat egyes kelméire, a kecskeméti Fémmunkásgyár csarnokaira, a BRG magnetofonmechanikáira és -fejeire —, s talán ha az önállósodás folyamata a vállalatok után a gyáregységeket is eléri majd, még többről adhatunk számot. Ebben az esztendőben jelentékeny siker remélhető a megyeszékhelyi magnetofongyár egyik új termékétől, a számítógépekhez csatlakozó adattárolótól. Az élénk nemzetközi érdeklődést, az elismerő szavakkal nem fukarkodó szakvéleményeket jó lenne, ha mielőbb nyereséges üzletkötések követnék. Becsületesen, jó minőségben, határidőre, a szerződések minden pontját betartva készített termékekkel van. csak keresnivalónk a világpiacon, ahogyan azt a külkereskedelmi miniszter megfogalmazta. A jó áru közé silányat keverő számára — hitelét vesztvén — napjainkban hamar „almássá” válik a külföldi üzlet. Ám ez korántsem vállalati belügy. A. Tóth Sándor