Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 282. számára 1,800 Ft 1985. december 2. hétfő PETŐFI NÉPE MESTERMUNKA A halasi Papíripari Vállalat a különböző célú és nagyságú dobozokból több száz milliót készít évente. Ebből mintegy 300 tonnát szovjet megrendelésre. A gazdaságos gyártás alapja a jó kivágó szerszám. Ennek elkészítése gondos, precíz munkát igényel. A sokszor rendkívül bonyolult, szinte már képzőművészeti alkotást idéző minták elkészítése különleges értéket kíván. Ennek a munkának mestere Frenyó Lászlóné. (Pásztor Zoltán felvétele) PARLAMENTKÖZI BIZOTTSÁGOT ALAKÍTOTTAK Az északi atomfegyvermentes övezetért KOPPENHÁGA A nemzetközi enyhülés szempontjából alapvető jelentőségű lenne az észak-európai atomfegyvermentes övezet létrehozása. Ezt hangsúlyozta Kalevi Sorsa finn miniszterelnök azon a kétnapos tanácskozáson, amelyet öt észak-európai állam parlamenti képviselőinek és kiemelkedő közéleti személyiségeinek részvételével tartottak pénteken és szombaton Koppenhágában. A tanácskozáson parlamentközi bizottságot állítottak fel a javaslat előmozdítása érdekében. Az észak-európai atomfegyvermentes övezet létrehozásának gondolatát Urho Kekkonen finn kormányfő vetette fel 1963-ban. Támogatta az atomfegyvermentes észak-európai övezet létrehozását Olof Palme svéd kormányfő is. Palme szerint az északeurópai országoknak meg kellene tiltaniuk nukleáris fegyverek telepítését országuk területén, és partmenti vizein háborúban és békeidőben egyaránt. A múlt heti genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó — mondta Palme — jó hátteret biztosít a skandináviai atomfegyvermentes övezet létrehozását szorgalmazó mostani tanácskozáshoz. A terv megvalósítása esetén — húzta alá a svéd kormányfő — az észak-európai államok nem jelentenének potenciális fenyegetést egyik nagyhatalom számára sem. Az észak-európai atomfegyvermentes övezet létesítésével kapcsolatban nem egységes az érintett országok állásfoglalása. A térség NATO-tagállamai, Dánia, Norvégia és Izland képviselői a korábbiakhoz hasonlóan most is kitérő álláspontra helyezkedtek. PRÓBAÜZEM A BAJAI ECETGYÁRBAN• Új üdítőital a piacon A Budapesti Szeszipari Vállalatnak nincsenek nehézségei az ecet értékesítésével, hiszen az idei tartósítási szezonban — sok egyéb mellett például készletezési gondok miatt —— még kevésnek is bizonyult a piacon lévő mennyiség. Az évente három hónapig tartó élénk érdeklődés nem tartja vissza a céget attól, hogy a technológia korszerűsítésével, a választék bővítésével, valamint új termékek bevezetésével szilárdabbá tegye bajai ecetgyárának pozícióit. Szabó Gyula gyárigazgató arról tájékoztatott, hogy évente mintegy nyolcmillió literes flakon ecetet gyártanak háztartási célokra. Ennek fele 10 százalékos bioecet, a másik fele pedig szintetikus, import alapanyagból készülő, 20 százalékos töménységű ecet. Mindezért 6? millió forintot kapnak, s emellett 8 millióért konzervgyárak is vásárolnak ebből a tartósítóanyagból. A választék bővítésének szándékával, már közel eét éve próbálkoznak különféle, speciális ecetek gyártásával is. Az idén egyszerre sikerült piacra vinni az alma-, a bor-, a tárkonyecetet és a közel tízféle fűszerrel ízesített csemege ételecetet. Ez a termékcsalád az 1985-ös OMÉK-on második díjat kapott, s az idén eddig 290 ezer flakon ilyen különleges ecet hagyta el a gyárkaput. A legnagyobb újdonság mégis az, hogy a vállalat bajai egységének elnevezéséből elmaradhat az ecet, mert ezentúl üdítőital (Folytatás a 2. oldalon.) • üdítőital palackozása a Budapesti Szeszipari Vállalat bajai gyárában. (Méhes Éva felvétele) I Záhony, az ország keleti kapuja 3. oldal Záhony. Negyven esztendeje csak kevesen ismerték az akkor alig párszáz lelkes kis falut. A felszabadulást követően a magyar—szovjet árucsere-forgalom növekedése hatalmas változásokat hozott a határmenti település életében. A MÁV nyolcvan négyzetkilométeres területen fejlesztette ki szárazföldi kikötőjét. Napjainkban évente tizenhatmillió tonna áruforgalmat bonyolít le a körzet. Itt jön be a magyar népgazdaság nyersanyagimportjának nagy része, s Záhony fogadja a Jugoszláviába, Ausztriába, Olaszországba irányuló tranzitszállítmányokat. Meghatározó szerepe van a Magyarországról Szovjetunióba tartó export kijuttatásában. Itt rakják át a normálból a széles kocsikba a Bács-Kiskun megye termelőszövetkezeteiből és állami gazdaságaiból érkező árukat, s a Kecskeméti Konzervgyár termékeit is. A Fémmunkás Vállalat havonta 150— 200 vagonnyi árut szállít Záhonyon keresztül a Szovjetunióba. Képriportunk Magyarország keleti kapujának munkájából, életéből az ízelítőt. • Speciális szállítókocsikon érkeznek az új, 1500-as Ladák. — .fi ■BHHHMBBBBBBBBMBMMHSBmhbmA BÁNYÁSZOK, EGÉSZSÉGÜGYIEK TANÁCSKOZÁSA Felszínre hozták a lakosság szenét Elő kell segíteni a betegségek megelőzését Két szervezet tartott kongresszust a hétvégén. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének XIII. kongresszusa — szervezet történetében először — nem a fővárosban, hanem a egy szénmedence központjában, a tatabányai népházban ült össze. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének IX. kongresszusa az MSZMP budapesti XIII. kerületi székházában tanácskozott. A bányászszakszervezet 350 küldöttjének és a 150 meghívottnak szombaton kezdődött tanácskozásán részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára és Kapolyi László ipari miniszter is. Kovács László főtitkár beszámolt a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az előző kongresszus határozatában megfogalmazott tervek többsége megvalósult. Ha kisebb elmaradásokkal is, de tervszerűen folynak az új szénbányászati beruházások, a szénhidrogén-bányászatban az alapkutatások bővítése mellett felerősödött a másodlagos és harmadlagos termelés szervezése, az érc- és ásványbányászatiban a termékszerkezetváltásban értek el számottevő eredményt. Készülőben van olyan pénzügyi szabályozás, amely a szénbányászat egészében mostaninál jobb feltételeket teremt. Az eddigi 100 000 forintról 200 000 forintra emelik a bányászoknak adható lakásépítési, -vásárlási támogatás összegét. A szénbányászatban jelentős adómentes bérfejlesztés is lesz 1986-ban, a föld alatt termelők, az őket kiszolgálók és a közvetlen termelésirányítók körében. (Folytatás a 2. oldalon.) Négyszázötvenezer oltvány kedvező időjárás a gyümölcstelepítéshez A kertészek társadalmában van, aki az őszi, van aki a tavaszi telepítésekre esküszik. Az októberben, novemberben fát ültetők mellett szól, hogy a vegetáció befejezése után kerül új helyére a csemete, ahol tavasszal már teljes erővel kapaszkodhat Márciusi—áprilisi telepítés esetén — bár bízvást várhatjuk a bőséges csapadékot — előbb az új helyet meg kell szokniuk a fácskáknak. mostani napoknál jobbat A faültetéshez kívánni sem lehetne: a talaj még nem fagyott, viszont a természet osztogatja áldását, az esőt. A nagyüzemekben mégis kevés helyen telepítenek gyümölcsöt. Míg évekkel ezelőtt ezer hektárokban mérték egy-egy ültetési szezonban a megye gyümölcstermő területének gyarapodását, addig az idén a felügyeletet ellátó Növénytermesztési és Minősítő Intézet kecskeméti területi központjában eddig — december közepéig lehet bejelenteni — csak huszonkilenc hektár telepítéséről van tudomásuk. A területi központ vezetője, Demján Gergely tájékoztatása szerint ennél nagyobb területen telepítenek gyümölcsöt a megyei de hozzájuk csupán nagyüzemek, az állami támogatást igénylők tartoznak bejelentési kötelezettséggel. A Kecskemét-Szikérai Állami Gazdaság borbási faiskolája ettől függetlenül szép forgalmat bonyolított le. Kalmár Jenő, a faiskola vezetője elmondta: 450 ezer oltványt hoztak forgalomba szezonban, ötvenezret a nagyüzemek vittek el, 150 ezret pedig a lakosság vásárolt. Százezer oltványt Csehszlovákiába és az (Folytatás a 2. oldalon.) • Forgatják a talajt a hetényegyházi Egyetértés Szakszövetkezet leendő szakcsoportos Cseresznyésében, ahol az oltványok tavasszal kerülnek a földbe. A siker feltétele Az utóbbi időben városon és falun egyaránt sokat beszélnek az emberek a településfejlesztési hozzájárulásról, TEHO-ról. Az érdeklődés érthető, hiszen az eddigi gyakorlattól eltérően a pénzügyminisztériumi rendelet lehetőséget adott arra, hogy a többség szavazata alapján — tehát demokratikus úton — döntsön egy település arról, mennyivel járulnak hozzá lakosai a kiadásokhoz. Bár szinte minden fórumon a demokratikus jelzőn van a hangsúly, helyenként mégis nagy vitát, sőt olykor ellenérzést váltott ki ez a rendelet. Pontosabban halmazva, jó néhányszor isa végrehajtás módja miatt borodtak fel az emberek,havagyis többnyire nem a jogszabály paragrafusait éri kritika, hiszen az mindössze az alapvető kérdéseket szabályozza, és tág teret hagy a tanácsi önkormányzatnak. Az ilyesfajta általános megkötöttségek közé tartozik, hogy a hozzájárulás alsó határa 300 forint, a felső 2 ezer. És ha egy családban az egy főre eső jövedelem 2500 forint, akkor a jogszabály eleve mentességet ad a befizetés alól. De a tanácsok, amelyek jobban ismerik körzetük gondjait, mérsékelhetik egyrészt a hozzájárulás felső határát, másrészt emelhetik a 2500 forintos egy főre eső jövedelemhatárt. Érdekes módon viszont azok, akik kézhez kapták a tanács előzetes javaslatait, csak a kötelezettségeket érezték meg e paragrafusokból. Pedig akárhogy is nézzük, a rendelet egyértelműen fogalmaz: a helyi tanács a lakosság véleményének előzetes egyeztetésével, a többség hozzájárulásával állapíthatja meg a TEHO-t. S a lakosságnak nemcsak a döntés áll jogában, hanem véleményt mondhat a kiválasztott célokról is, ugyanúgy a hozzájárulás nagyságáról, témáról. Ám jó néhány időtárhelyen az előzetes tájékoztatás és tájékozódás elmaradt, és már kész szavazólapottak kézhez az érintettek. kapAz elhangzott kritikákat pedig figyelembe kell venni, hiszen egy elrontott vagy elsietett, nem elég körültekintően megszervezett előkészítés miatt a lakosság elveszti a bizalmát, és esetleg még a fontos célokra sem áldoz pénzt. Bár a településfejlesztési hozzájárulásból befolyt összeg a tanácsok költségvetésének csak a töredékét adja, a pénzre mindenképpen szükség van. De — és ezt látni kell — csak akkor lehet megszerezni az emberek bizalmát, ha beavatottaknak érzik magukat, ha pontosan ismerik a tanács lehetőségeit, ha úgy érzik, figyelembe vették korábbi javaslataikat a célok kiválasztásában, és betartják a demokratikus választás szabályait. És talán az sem lenne nagy baj, ha a rendelet hatályba lépése után nem kampányszerűen próbálnák a TEHO-t megszavaztatni. Az előkészítés során arra sem árt felhívni az érintettek figyelmét, hogy a településfejlesztési hozzájárulás egy lehetséges eszköz a tanács számára, hogy növelje a köz céljaira fordítható forrásait, de ugyanúgy lehetőség a lakosság számára is, így befolyásolhatja — nemcsak a befizetett összeg erejéig — saját környezetének fejlesztési lehetőségeit. Bár az előkészítés csak néhány hónapja kezdődött el, vannak már jó és rossz példák is. A legtöbbször azt kifogásolták az érintettek, hogy nem kérdezték meg őket, mire is adnának pénzt. S esetleg a nyugdíjasok lakta körzetben nem uszodára volna szükség. Mások azt hozták föl: néhány szavazólapról a „nem" szavazat lemaradt. A példák, az említett hibák talán formaiak, és valószínűleg nem általánosak. De mégis felhívják a figyelmet arra, hogy ha a lakosság döntésére bízzák, fizet-e vagy sem, akkor akármennyi időbe, munkába telik, szóban vagy írásban előzetesen is meg kell keresni az embereket, és kikérni a véleményüket, felvilágosítva őket jogaikról, későbbi kötelezettségeikről. Hiszen ezen áll vagy bukik az új településfejlesztési hozzájárulás sikere. L. M. TÉLI AKADÉMIA A nagyüzemek támogatásával tevékenykedő kistermelők megyénk mezőgazdasági termékeinek csaknem felét termelik meg. A kiskertek, a háztáji és kisegítő gazdaságok produktuma évente például 129 és fél ezer tonnányi zöldségféle, 54 ezer tonna gyümölcs, 116 ezer hektoliter bor, vágósertésből pedig több mint 600 ezer darab. Ezek — a teljesség igénye nélkül — felsorolt adatok is bizonyítják: a kistermelés jelentős szerepet tölt be a lakosság kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátásában. Az ősz végi, téli hónapok szusszanásnyi pihenőt adnak a termelőknek. Ezt az időszakot fel lehet használni a számvetésre, a jövő évi feladatokra való felkészülésre. Ezt a felkészülést igyekszik segíteni megyénkben az idén november közepétől a jövő év tavaszáig a Kistermelőik téli akadémiája. A Bács-Kiskun megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya idén már harmadik éve szervezi meg ezt a sorozatot. A programban a növényvédelem, a palántanevelés, a szőlőtermesztés, a méhészet, a nyúl-, a baromfi- és a sertéstenyésztés mellett a kisüzemeket érintő ár- és adóintézkedésekről szóló tájékoztatók is helyet kapnak. A Mezőgazdasági Akadémia megyénk harmincnégy keretében településén kilencvenkilenc szakmai előadást tartanak a felkért helyi és országos hírű szakemberek. Ma több helyszínen hallgathatnak előadást a kistermelők: Mélykúton a művelődési házban Bozóki Gábor A sertéstenyésztés lehetőségei, Kiskőrösön, a HNF székiházában pedig Gyetvai Ferenc, Kossuth Szakszövetkezet növény védelmi szakmérnöke Szőlőültetvények növényvédelme címmel ad tájékoztatót. Kecelen december 4-én Tarr István, a Hungangóra igazgatója az angóranyúl-tenyésztés, -nevelés technológiájáról tart előadást. Gyarapíthatják ismerettárukat a kistermelők a még hasznosabb tevékenységhez. O. B.