Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

2 « PETŐFI NÉPE • 1986. november 1. Mihail Gorbacsov fogadta az SZVSZ küldöttségét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken fogadta a Szakszervezeti Világszövetség küldöttségét,, amely Gáspár Sándornak, az SZVSZ elnökének vezetésével tartózkodik Moszkvában. A Szakszervezeti Világszövetség kongresszusa ezt a küldöttséget bízta meg azzal, hogy átadja a kongresszus üzenetét Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének és Javier Pérez De Cuellarnak, az ENSZ főtitkárának. Az üzenetben a szakszervezeti világmozgalom következetesen síkraszáll olyan nemzetközi megállapodásokért, amelyek megállítanák, majd visszafordítanák a fegyverkezési hajszát. események sorokban PEKING Csao Ce-jang kínai és Bettino Craxi olasz miniszterelnök pénteki megbeszélésén egyetértett abban, hogy a konfrontáció helyett folytatódnia kell a párbeszédnek az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a két kormányfő azonos véleményre jutott a nemzetközi helyzet kérdéseiben, különös tekintettel a reykjavíki csúcstalálakozóra. A megbeszélésen, amelyet kínai parlamentben tartottak, Csao Ce-jang és Bettino Craxi nemzetközi kérdések mellett véleményt cserélt a kétoldalú kapcsolatokról is. MOSZKVA A kijevi víztároló és a Dnyeper folyó legkülönbözőbb pontjain vett vízminták vizsgálata bebizonyította: a víz radioaktivitásának szintje nem ttér el a normálistól, a folyó partján élő embereknek nincs okuk nyugtalanságra — jelentette pénteki számában Pravda. A csernobili atomerőmű a környékén hatalmas természetátalakító munkát végeztek a negyedik blokkban történt szerencsétlenség óta, a vizek tisztasága érdekében. Többek között négyszázötven méter hosszú új bevezető szakaszt készítettek a kijevi víztárolóba ömlő Pripjaty folyó számára. Európai biztonság és együttműködés Nemzetközi kerekasztal-konferencia Az MSZMP október vember 1-jén Budapesten 31—néhatpárti kommunista-szociáldemokrata kerekasztal-konferenciát rendez. Résztvevőit Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön este fogadta. A tanácskozáson a Belga (Flamand) Szocialista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Dán Szociáldemokrata Párt, a Holland Munkapárt és a Német Szocialista Egységpárt, illetve az MSZMP képviselői elsősorban az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseit vitatják meg. A konferenciát pénteken Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője nyitotta meg. A résztvevők köszöntése után kifejtette: az enyhülés, az európai együttműködés iránti elkötelezettség indíttatta a hat ország pártjait arra, hogy közösen gondolkodjanak, s keressék a cselekvés lehetőségét az előrelépés érdekében. Ebben a szellemben került sor a hat ország pártjainak első tanácskozására 1985 márciusában. Aláhúzta: kommunista és szociáldemokrata a pártok számos kérdésben eltérő ideológiai, politikai nézeteket képviselnek, ez azonban nem akadályozhatja meg közös kezdeményezésüket. Különösen alkalmassá teszi a kommunista és szociáldemokrata pártokat az együttműködésre az a körülmény, hogy az igazságosabb világ megteremtésével kapcsolatos céljaik és érdekeik sok tekintetben egybeesnek. A továbbiakban kijelentette: a reykjavíki munkatalálkozó is a szovjet—amerikai kapcsolatok összetettségére, a gyakorlati megoldások nehézségeire, az álláspontokban meglévő lényeges különbségekre irányítja rá a figyelmet. Az egyik fél engedményei a kölcsönösség hiányában nem bizonyultak elegendőnek az áttöréshez. A szovjet külpolitika ugyanakkor egy sor kezdeményezéssel kívánta az elmúlt időszakban növelni a kölcsönös biztonságot. Javítani a sokoldalú párbeszéd feltételeit, tovább vinni az enyhülés folyamatát. Hozzájárult a feszültségek bontakozás csökkentéséhez, a kifeltételeinek megteremtéséhez a szocialista országok külpolitikai aktivitása és a diáldemokrata pártoknak a szóbéke, az együttműködés ügye iránti elkötelezett fellépése. visszhangra talált a delhi Pozitív „Hatok” kezdeményezése és az el nem kötelezett országok hararei csúcsértekezletének felhívása is. Hangsúlyosan szólt arról, hogy az elmúlt másfél év során előrehaladt és új dimenziókkal is gazdagodott az európai biztonsági és együttműködési folyamat. Befejezésül Kótai Géza az enyhülési folyamat továbbvitelének fontosságáról, a kommunista és a szociáldemokrata pártok közös feladatairól szólt. Kijelentette: az MSZMP az előrelépés legfontosabb feltételének azt tartja, hogy tovább erősödjék az európai folyamatok minden résztvevőjében a közös veszélyek, a közös érdekek és az egymásra utaltság tudatosodásából adódó kompromisszumkészség. Johannes Rau az eurorakéták leszereléséről BRÜSSZEL A Nyugat-Európában telepített eurorakéták leszerelése — abban az esetben, ha a Szovjetaunióval megállapodás jön létre közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek visszavonásáról — teljesen megfelel a NATO 1979-es „kettős határozatának". Nincs rá ok, hogy ezen változtassunk — jelentette ki Johannes Rau Brüsszelben, a NATO vezetőivel folytatott tanácskozása során. Észak-Rajna-Westfália miniszterelnöke, a SPD kancellárjelöltje nyugatnémet e héten Brüsszelben Lord Carrington NATO-főtitkárral, Altenburg tábornokkal, a katonai bizottság elnökével és Mack tábornokkal, a NATO európai haderő- helyettes főparancsnokával folytatott tárgyalásokat különös tekintettel arra: milyen politikát szándékozik követni az NSZK, ha az 1987 eleji választás következtében az SPD kerülne kormányra. A brüsszeli Nouvelles Atlantiques beszámol róla: Johannes Rau kifejtette, hogy „egy esetleges szociáldemokrata kormányának nincs szándékában a NATO ellen fellépni, nem akar kilépni a NATO katonai szervezetéből, a NATO-n belül azonban hangot fog adni esetleges különvéleményének, amint erre valamennyi tagországnak joga van. Ellentétben azokkal, akik vonakodnak az eurorakéták leszerelésétől. Johannes Rau szerint semmi ok nincs rá, hogy megváltoztassák a NATO 1979-ben elfogadott kettős határozatát, amely szerint — ha a Szovjetunióval megállapodás jön létre a közép, hatótávolságú rakéták kölcsönös visszavonásáról — leszerelik az eurorakétákat. kártérítést követel a halálraítélt Bokassa pereli Franciaországot Polgári keresetet indít a francia állam ellen I. Bokassa közép-afrikai excsászár. Az 1979-ben megbuktatott afrikai uralkodó októberben meglepetésszerűen vigaszatért hazájába franciaországimigrációs otthonából, de ezt megelőzően megbízott egy francia ügyvédet: perelje be a korábbi francia kormányt, és személy szerint Giscard d’Estaing volt államfőt. Bokassa — a francia hadsereg egykori századosa — azzal vádolja a korábbi francia vezetőket, hogy ők szervezték meg a trónját megdöntő puccsot. Bokassa egyúttal kártérítést követel a „Barracuda-akció” néven ismeretes, hatalomátvétel idején — francia és közép-afrikai katonák által — eltulajdonított személyes vagyonáért. Francis Szpiner francia ügyvéd, az excsászár jogi képviselője október 16-án találkozott Bokassával abban a kastélyban, ahol a volt uralkodó Franciaországban élt, s ekkor kapott megbízatást a perre. Szavai szerint Bokassa akkor nem közölte vele, hogy hazatér. Az ügyvédnek adott utasítás értelmében a pert csak akkor kell megindítani, ha Bokassát bíróság elé állítják hazájában. A Közép-afrikai Köztársaságban Bokassát hazaérkezésekor, október 22-én, valóban őrizetbe vették, s a Párizs támogatását élvező kormány rövidesen bíróság elé állíttatja, méghozzá többrendbeli gyilkosság és emberevés vádjával. Korábban távollétében már halálra ítélték, de a ma is érvényben lévő francia gyarmati törvénykezés értelmében a vádlott jelenlétében újra kell tárgyalni ügyét. AZ ESEMÉNYEK krónikája VASÁRNAP: London a terrorizmus támogatásával vádolja Szíriát, és megszakítja diplomáciai kapcsolatait Damaszkusszal. — Befejezi budapesti tanácskozásait a Palme-bizottság. HÉTFŐ: Általános imanap Assisiben a pápa kezdeményezésére, de a javasolt egynapos tűzszünet csak részlegesen valósulhat meg. A Közös Piac és a KGST tagállamainak lehetséges kapcsolatairól tanácskoznak az EGK külügyminiszterei. KEDD: Mind több jel arra mutat, hogy Dél-Afrikának szerepe volt a mozambiki elnöki gép szerencsétlenségében, Samara Machel temetése, a frontállamok vezetőinek tanácskozása Maputóban. — Határozat az ENSZ-ben a dél-atlanti békeövezetről, amerikai ellenszavazat. SZERDA: A Biztonsági Tanács vitájában elítélik az amerikai magatartást, de Washington vétót alkalmaz. CSÜTÖRTÖK: Nagy-Britannia 320 kilométerre terjeszti ki a Falkland (Mavim) - szigetek körüli halászati zónáit. — Menesztik Jamani sejket, a szaúd-arábiai olajipari minisztert. PÉNTEK: Bonyolódik a libanoni helyzet. — Külügyminiszteri megbeszélések lesznek az osztrák fővárosiban. Miről tanúskodtak a közel-keleti jelentések? A hét első napján, amikor a pápa felhívására összfelekezeti imanapot tartottak Assisiben, s egynapos tűzszünetet kezdeményeztek, a válsággócok helyszínein néhány órára elhallgattak a fegyverek Libanonban is. Ez csend azonban nem volt jellemző, s rövidesen ismét megszólaltak a géppisztolyok. A legsúlyosabb harcokra az ország déli kerületeiben, a síiták és a palesztinok között kerül sor. Arafat hívei, akik többségben vannak a Szidon körüli külttáborokban, láthatólag meneújjászervezték fegyveres osztagaikat azon a területen, ahol az 1982-es háború előtt is a legerősebb bázisuk volt. A síiták, akik a déli országrész lakosságának többségét teszik ki, s akiknek milíciái csaknem végig rivalizáltak a palesztinokkal, most is felléptek, s az ellentétek fegyveres harcokhoz vezettek. Az összeütközések a palesztinok átmeneti térnyeréséhez vezettek. Közben dilemma elé került a damaszkuszi székhelyű Nemzeti Megmentési Front hat palesztin tagszervezete, hiszen szembenállnak Arafat követőivel, de a síitákat nem segíthetik honfitársaikkal szemben. Több tűzszünet született, és a nasszerista irányzatú szunnita fegyveresek vállalták, hogy „ütközőövezettel” elválasztják egymástól a harcoló feleket. Kérdéses azonban, hogy vajon ez a libanoni tűzszünet mennyire lehet majd tartós. A libanoni nyugtalanság akkor fokozódik, amikor rendkívül nagy nyomás nehezedik Szíriára, amely Libanonban az egyik stabilizáló tényező. A terrorizmus pártolásának vádjával, s arra hivatkozva, hogy az El Al izraeli légitársaság Londonból induló gépét felrobbantani szándékozó Hindawi kapcsolatban állt a damaszkuszi diplomatákkal, Nagy- Britannia megszakította kapcsolatait Szíriával. London szerette volna, ha ebben szövetségesei is követik, de felemás eredményt ért el. Az Egyesült Államok és Kanada ugyan visszahívta nagykövetét, de mind ők, mind más közös piaci országok tartják a damaszkuszi fontosnak kapcsolatot, nem utolsósorban Szíria libanoni szerepvállalása, a túsz ügyekben való közreműködése miatt. (Több nyugati lap brit belpolitikai indítékot vél felfedezni azzal kapcsolatban, hogy London keménykedik Szíriával szemben, s frontot nyitott ismét a Falklandok körül, a halászati zóna kiterjesztésével, Argentína újabb kihívásával.) Közben felvetődött egy újabb arab csúcs összehívásának szükségessége, de az elvi egyetértésen túl nemigen látszanak ennek gyakorlati lehetőségei. Ha Londonnal csak általában értettek egyet szövetségesei, Szíria — talán Líbiát leszámítva — általános támogatást kapott az arab országok részéről. A. J. HETI VILÁGHÍRADÓ • II. János Pál pápa kezdeményezésére nemzetközi imanapot rendeztek az olaszországi Assisiben. A képen: Canterbury érseke, Methodios vallási vezető és a pápa, kezükben a békét jelképező olajpálmafaággal. s A magyar-csehszlovák hosszú távú gazdasági együttműködés programja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Gustav Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke csütörtökön Budapesten aláírták hazánk kia 2000-ig szóló és Csehszlovágazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének hosszú távú programját. Az alábbiakban ismertetjük a dokumentumot. A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok végrehajtása keretében 1985 elején megkezdődött a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló hosszú programjának a kidolgozása. távú A programban foglalt célok megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés bővítéséhez és elmélyítéséhez, s ezzel a két népgazdaság intenzív fejlesztéséhez, a eredmények műszaki-tudományos gyorsított ütemű gazdasági hasznosításához, a természeti erőforrások ésszerű felhasználásához, a két ország népei jólétének növeléséhez. A műszaki-tudományos együttműködésben — figyelemmel a KGST-országok műszaki-tudományos haladása 2000-ig szólókomplex programjában meghatározott fő irányokra is — hazánk és Csehszlovákia vállalatai és szervezetei a kutatás és fejlesztés terén elsősorban a mikroelektronika és a számítástechnika széles körű alkalmazására, a számjegyvezérlésű komplex automatizált rendszerek, a mai gyártórendszerek, az rugaripari robotok és manipulátorok bevezetésére összpontosítják miket annak érdekében, figyelhogy javítsák a munkatermelékenységet, a termékek műszaki színvonalát és minőségét, a hatékonyságát. A közös termelés kutatófejlesztő tevékenység, továbbá új anyagok, korszerű ipari termelési rendszerek bevezetésére, ■ az atomenergetika gyorsított fejlesztésére, valamint az energiaforrások ésszerűbb hasznosítását szolgáló eljárások kutatására, a biotechnológia széles körű alkalmazására irányul. A most aláírt hosszú távú program megvalósítására az együttműködésben részt vevők részletes intézkedési tervet állítanak össze. . A politikai könyvnapok országos megnyitója A politikai és a társadalomtudományi irodalom újdonságainak népszerűsítésére immár 25. alkalommal nyílt meg pénteken Budapesten a „Politikai könyv, napok" elnevezésű rendezvénysorozat. Az országos megnyitónak ezúttal a IV. kerületi Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Központ adott otthont. Az ünnepségen Kádár Gyula, az MSZMP IV. Kerületi Bizottságának első titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Berecz Jánost, az MSZMP KB titkárát és Köpeczi Béla művelődési minisztert, majd Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője mondott beszédet. Az ünnepen Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója nívódíjakat adott át a kiadónál megjelent legsikeresebb kötetek szerzőinek. Többen elismerést vehettek át a politikai irodalom népszerűsítésében és terjesztésében végzett munkájukért. A megnyitót követően a művelődési központban kiállítás nyílt a politikai könyvnapokra eddig megjelent kiadványokból. A tárlat november 12-éig tekinthető meg. Új állandó kiállítást nyitottak (Folytatás az 1. oldalról.) Erdei Ferenc és Móricz Zsigmondi. Katona József 1834-ben megjelent könyvének már a címe is állásfoglalás, mert az úgy szól, hogy Szabados Kecskemét Alsó-Magyarország első mezővárosa történetei. A nagy drámaíró töredékes írása Kecskemét történetéről a városa iránti mély szeretetét tükrözi. Az első jelző azt jelentette, hogy Kecskemét a legnagyobb, s egyben a legjelesebb mezővárosi Magyarországon.” A megnyitó gondolatok után dr. Bánszky Pál megyei umigazgató méltatta azt a múzekomoly társadalmi összefogást, amelynek gyümölcse a város új állandó kiállítása. A különösen kimagasló személyes teljesítményeket a művelődési miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvénnyel ismerte el. A Dutép, a Bácsépszer, az Épszisz és az ingatlankezelő vállalat társadalmi munkájának Király József, az koordinálásáért Épszisz osztályvezető-helyettese, a tervezésért Oszip András, a Dutép mérnöke, a kiállítás forgatókönyvének egyik szerzőjeként pedig Szabó Zoltán muzeológus vette át a kitüntetést dr. Gajdácsi Istvántól, a megyei tanács elnökétől. A megnyitóünnepségen a Kodály iskola kamarakórusa szerepelt Sípos Erzsébet vezetésével. H. K. E. Tisztújító küldöttközgyűlés Bácsalmáson (Folytatás az 1. oldalról.) zásával magasabb értékű árutermelés valósítható meg, amely a jövedelmezőség fokozásához is hozzájárul. Felhívta a figyelmet az igényesebb, szakszerűbb, fegyelmezetteb munkára, a vállalkozói magatartás és szemlélet fontosságára, melyek szükségesek ahhoz, hogy a XIII. kongresszus agrárpolitikai határozatait teljesítsék. Több küldött kért szót, s tárta fel azokat a kedvezőtlen tendenciákat és helyzeteket, amelyek feloldására igényük van a szövetkezeteknek. Dr. Poden Gyula, a TOT és a MÉM nevében gratulált a szövetkezeteknek Hangsúlyozta: a kongresszuson az ágazat helyzetének reális, túlzásoktól mentes feltárására van szükség, azt is figyelembe véve, hogy milyen az ország jelenlegi gazdasági helyzete. A mostani gondokat elsősorban időjárási okokra és a külpiaci nehézségekre vezette vissza, de emellett megemlítette azt is, hogy az elvonó intézkedések ugyancsak szerepet játszottak az ágazat jövedelemtermelő képességének csökkenésében. Szóvá tette, hogy az ország szövetkezeteiben nagy az alkalmazotti létszám, a vezetés színvonala nem mindenütt megfelelő. Kifejtette, hogy a kongresszuson javasolják az életkörülmények és jövedelmi viszonyok javításához a feltételek kimunkálását. Szükségesnek mondotta az érdekképviseleti munkában, is a népgazdasági igények előtérbe állítását. A közgyűlés résztvevői titkos szavazással megválasztották a kongresszusi küldötteket, a szövetség tisztségviselőit, az elnökség és a bizottságok tagjait. A szövetség elnökének Hegedűs Lajost, a Hartai Erdei Ferenc Tsz elnökét, elnökhelyetteseknek dr. Babicz Ferencet, a Rémi Dózsa és Varga Pált, a Nagybaracskai Haladás Tsz elnökeit, a szövetség titkárának pedig ismét Antal Gábort választották. Ezek után kitüntetések átadására s. került sor. Poden Gyula nyújtotta át a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért TOT-kitüntetést dr. Pavisa Ernőnek, Lovrity Józsefnének, dr. Zalántai Endrének. A Kiváló Munkáért MÉM-kitüntetést vehette át Asztalos István, Csókás András, Juhász József és Urbán Gyula. Az V. kongresszus tiszteletére 'a' tsz-szövetség Szövetségi EH^KP^kettet alapított, amelyet harmincan kaptak meg, közöttük dr. Gajdócsi István, Miskolczi János, Bóka István és lapunk főmunkatársa, Kereskedő Sándor. Antal Gábor méltatta dr. Berta Jenő munkásságát, a szövetség nevében elismerő oklevelet és jutalmat adott át, majd Hegedűs Lajos köszönte meg a bizalmat a megválasztott tisztségviselők nevében. Cs. I.