Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. január 2. Valódi tárgyalásokat az atomfegyverek csökkentéséről A szovjet emberek békében akarnak élni az amerikai néppel, nem táplálnak vele szemben el­lenséges érzelmeket — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára J. Kingsbury-Smith­­ amerikai újságíró kérdéseire vá­laszolva. A szovjet vezetés nevé­ben kijelenthetem, hogy a hábo­rú és béke kérdéseivel kapcsola­tos szovjet politika kialakításá­ban az amerikai néppel szemben éppoly tisztességesek vagyunk, mint saját népünkkel — mon­dotta. Korunk a nukleáris fegyverek és a nagy sebességek kora, amely­ben a kölcsönös gazdasági és po­litikai függés növekszik. Kizárt, hogy az egyik fél biztonsága másik kárára vagy annak szám­a­lájára teremtődjön meg. A biz­tonság csak kölcsönös, pontosab­ban fogalmazva, csak egyetemes lehet — szögezte le a főtitkár. — Tetszünk-e egymásnak vagy sem, meg kell tanulni egymás mellett, békében élni ezen a kicsi és sérülékeny bolygón. Mihail Gorbacsov síkraszállt amellett, hogy 1987-ben is folyta­tódjanak Genfben a szovjet— amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások, de azokat nem jelle­mezheti a terméketlenség, a tehe­tetlenség. A tárgyalásoknak mes­­­szemenően dinamikusnak kell lenniük, vagyis: legyenek ezek valódi tárgyalások az atomfegy­verek csökkentéséről, a világűr­béli fegyverkezési verseny meg­akadályozásáról. A Szovjetunió erre törekedett Reykjavíkban és még jobban fog erre törekedni 1987-ben. Hiszem, hogy radikális változás a tárgyalások menetében az amerikai nép létérdekeinek is megfelelne. Az amerikai kormány­­ álláspontja mélységesen kiábrán­dít bennünket. Az amerikai kül­döttség Genfben Reykjavik után még vissza is lépett az elért szintről — közölte a főtitkár. Annak ellenére, hogy a Szov­jetunió másfél év óta nem vég­zett nukleáris kísérleti robban­tást, az Egyesült Államok foly­tatta kísérleteit és nem volt haj­landó tárgyalni azok teljes betil­tásáról, habár két szerződésben is — 1963-ban és 1974-ben — köte­lezettséget vállalt e tárgyalások folytatására. Novemberben mind­ehhez hozzájött a Fehér Ház ki­hívó lépése: aláásta a hadászati fegyverek korlátozásáról kötött fontos megállapodást, a SALT—II. szerződést. Nem lesznek sikere­sek az új megállapodásokkal fog­lalkozó tárgyalások akkor, ha szándékosan, tüntető módon tönkreteszik a régi megállapodá­sokat. Ez komoly probléma, ami fokozott figyelmet érdemel — mutatott rá. Mihail Gorbacsov újból meg­erősítette: a Szovjetunió a fegy­verzet legradikálisabb csökkenté­séről szóló megállapodások mel­lett van, legyen szó akár nukleá­ris, akár hagyományos fegyverek­ről. Minden Washingtonon múlik — állapította meg. Az újságíró a továbbiakban azt kérdezte, a felek kölcsönös rugalmassága esetén az elkövet­kezendő két évben köthető-e kompromisszumos megállapodás a rakétaelhárító rendszerekről, amennyiben megállapodás szüle­tik arról, hogy meghatározott ideig nem kerül sor az űrfegyve­rek telepítésére. A kérdésr­e vála­szolva Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta, hogy semmilyen körülmé­nyek között sem szabad olyat tenni, ami megsemmisítené vagy aláásná a rakétaelhárító rendsze­rek korlátozásáról kötött szerző­dést. Ez ugyanis megszüntetne minden arra vonatkozó reményt, hogy sikerül a nukleá­ris fegy­verkészletek csökkentése, s felbo­rítaná a hadászati stabilitást. Azért szál­lunk síkra, hogy a rakétaelhárító rendszereket kor­látozó, 1972-ben kötött szerződés fennmaradjon. Valójában a szer­ződés 15. cikke csak olyan esetet határoz meg, egyetlen mely esetben a szerződés felmondható: ez a szerződést aláíró felek leg­magasabb érdekeit fenyegető rendkívüli körülmények felmerü­lése. Csak tőlünk, vagyis a Szov­jetuniótól és az Egyesült Álla­moktól függ, hogy ilyen körülmé­nyek ne alakuljanak ki — muta­tott rá a főtitkár. Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok vezetése más irányvona­lat követ. Olyat, amely lehetsé­gesnek tartja a szerződés felbon­tását abban az esetben, ha az Egyesült Államok a hadászati védelmi kezdeményezés program­jának megvalósítása során önma­gára nézve kedvezőnek tart egy ilyen lépést. Mint látható, a dolog ez eset­ben sem rajtunk múlik, hanem Washingtonon. Az óceánon túl végül is teljes határozottsággal el kell dönteniük: fékevesztett fegy­verkezési hajszát, vagy a fegyver­zetek csökkentését és felszámolá­sát akarják-e. Az amerikai kor­mányzat helyett ezt a döntést senki nem fogja meghozni. Ettől a döntéstől sok függ, többek kö­zött a béke és az amerikai nép boldogulása szempontjából is. Mi békét és boldogságot kívánunk az amerikai népnek ugyanúgy, ahogy a világ összes többi népé­nek is — mondotta végezetül Mihail Gorbacsov. Reagan rádióbeszéde Javulónak ígérkezett tenni a szovjet—amerikai feltan­csolatokat Reagan amerikai kap­el­nök rádióbeszédében, amelyet az Amerika Hangja rádióállom­ás út­ján intézett a Szovjetunió népé­hez. Mint ismeretes, a szovjet fél éppen a kapcsolatok helyzete, az Egyesült Államoknak a lesze­relést akadályozó lépései miatt nem látta alkalmasnak az időpon­tot arra, hogy a két ország ve­zetői televíziós újévi üzenetben forduljanak a szovjet, illetve az amerikai néphez. Reagan tízperces rádióbeszéd­­ében, a Reykjavik után kialakí­tott amerikai propaganda vona­lához híven, azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió az elmúlt évben „nagy lépéseket tett a béke érdeké­­ben” és „alaposan előrelendítette a leszerelési kérdések megoldá­sát". Beszédében gondosan meg­kerülte az olyan kérdések meg­említését, mint az amerikai nuk­leáris fegyverkísérletek, SALT—II. szerződés tudatos meg­­­sértése, vagy az űrfegyverkezés folytatása. Egyúttal azonban azt hangoztatta, hogy „Amerikában továbbra is készen állunk arra a kemény munkára, amely ahhoz szükséges, hogy ellenőrizhető szer­ződéseket hozzunk létre.” Az amerikai lapok úgy értéke­lik Reagan beszédét, mint kísér­letet arra, hogy az Egyesült Ál­lamok „sikerének” tüntessék fel a reykjavíki csúcstalálkozót, egyúttal arról győzzék meg a köz­s­véleményt, hogy a Reagan-kor­­mányzat súlyos problémái, az „iráni kapcsolat" és a titkos nica­­raguai fegyverszállítások n­a ellenére Washington hotrá­képes a normális külpolitikai akciókra. A két befolyásos amerikai napilap, a The New York Times és a The Washington Post azonban pél­dául jóval nagyobb terjedelem­ben ismertette Mihail Gorbacsov­­nak a szovjet néphez intézett új­évi üzenetét és egy amerikai új­ságírónak, Joseph Kingsbury- Smithnek adott írásos válaszait, mint az elnök beszédét. A hivatalos üdvözletek elma­radása ellenére a két ország la­kosai egy közvetlen rádiókapcso­lat révén köszöntötték egymást. A szovjet rádió és a New York-i WBA1 rádióállomás közös, négy­órás ünnepi műsort rendezett szilveszter délutánján. Az élő közvetítésben mindkét részről ne­ves művészek, írók, költők, pop­zenészek vettek részt, s nemcsak műveikkel, műsorukkal köszön­tötték egymást, hanem beszélge­tést is folytattak, elmondották újévi jókívánságaikat. • A moszkvai rádió az újesztendő napján ismertette Ronald Reagan­­nek, az Egyesült Államok elnö­kének rádióbeszédét, amelyet a Szovjetunió népéhez intézett. TÉVEDÉS A NYUGATNÉMET TELEVÍZIÓBAN Kohl kancellár két köszöntője Nyugatnémet politikusok újévi nyilatkozataikban kifejezték bé­keóhajukat, hangoztatva egyben készségüket a kelet-európ­ai szo­cialista országokkal, elsősorban az NDK-val való tárgyszerű, gya­korlati együttműködésre. Az ARD televíziónak, az NSZK-tv első csatornájának a műsorát szilvesz­ter este súlyos, esetleges politikai következményekkel járó hiba za­varta meg: eddig tisztázatlan okoknál fogva a kancellárnak nem az 1987-es, hanem a tavalyi újévi köszöntőjét sugározták, mi­után a ZDF tévében, a második csatornán egy órával korábban már rendben elhangzott Helmut Kohl idei újévi beszéde. Johannes Rau, a Német Szo­ci­áldemokrata Párt (SPD) kancel­lárjelöltje, ész­ak-rajna-vesztfá­liai miniszterelnök hitet tett amellett, hogy az NSZK politiká­jának elsősorban az európai és a nemzetközi béke szavatolására kell irányulnia. Bonn azzal sokat tehet a békéért, ha gépe­i­­ket, traktorokat és környezetvé­delmi berendezéseket visz ki más országokba, s mellőzi a fegyver­­exportot — mondotta az e kér­dés körül hullámzó NSZK-beli vitára célozva. PINOCHET ÍGÉRETEI Chilében nem lesz ostromállapot?... Augusto Pinochet chilei elnök azt ígérte újévi televíziós beszé­dében, hogy nem hosszabbítja meg a szeptemberben bevezetett ostromállapotot, annak lejárta (január 6.) után, s hamarosan lehetővé teszi a politikai emig­ránsok zömének hazatérését. A Reuter hírügynökség jelen­tése ezzel kapcsolatban rámutat: a kormánynak az ostromállapot esetleges megszűnése után is szé­les jogköre maradna letartózta­tásokhoz és szigorú cenzúra al­kalmazásához a — kisebb meg­szakításokkal — 1973 óta érvény­ben lévő szükségállapot rendel­kezései alapján. Az elnök ígérete szerint 90 na­pon belül hazatérhetnek a kül­földre menekült vagy száműzött ellenzékiek, kivéve azokat, akik­nek jelenléte a kormány megíté­lése szerint „nemzetbiztonsági ér­dekeket" veszélyeztetne. Chilei emberi jogi csoportok a bejelen­tést követően bírálták a kor­mányt, mert az „továbbra is fenn akarja tartani magának a jogot, hogy eldöntse, kinek szabad, s kinek nem szabad Chilében élnie”. Megfigyelők szerint Pinochet a katolikus egyháznak tett gesztust ezzel az ígérettel. Az egyház ve­zetői nemrégiben felszólították őt, hogy a pápa három hónap múlva esedékes látogatása előtt tegyen „jóakaratról tanúskodó politikai lépéseket". A rendszer száműzött politikai ellenfelei között jelen­tős számban vannak katolikus papok is. Erősödik a francia vasutassztrájk A francia vasutassztrájk foly­tatódik, s a gazdaságot érő ká­­rok most már a frank árfolyamá­nak megrendülésében is érezte­tik hatásukat. Az óév utolsó napjár­ az ál­lamvasutak ismét csak minimá­lis számú szerelvényt tudtak üze­meltetni. A sztrájkot irányító or­szágos egyeztető bizottság a munkabeszüntetés gának növelésére és hatékonysá­az összes vasutas csatlakozására hívott fel. Szerdán több pályaudvart ismét megszálltak, volt, ahol megron­gálták az indulásra előkészített szerelvény motorkocsiját. A sztrájk azért erősödik, mert az államvasutak és a közlekedési minisztérium képviselői továbbra is csak látszattárgyalásokat foly­tatnak, a vasutas-szakszervezetek megosztásra spekulálnak. A francia kormány szerdán im­már második szűkkörű ülését tar­totta a vasutassztrájkkal kapcso­latban, s eddigi irányvonala foly­tatását ígérte. A Mitterrand el­­­nök nélkül tartott tanácskozá­son Jacques Chirac miniszterel­nök elnökölt és szóvivője szerint megállapították, hogy a tárgya­lások folytatódnak a vasutasok képviselői és az államvasutak ve­zetői között. A szóvivő a kormány nevében ismét azzal próbálta indokolni a vasutasok követeléseinek sírását, hogy a kormány­fő elutó­fel­adatának a gazdaság fellendítését tartja, s ennek eredményeként a munkanélküliség csökkentését. Eh­hez „minden francia erőfeszítésé­re” szükség van, és a vasutasok úgy nyilváníthatják ki legjob­ban szolidaritásukat a munka­­nélküliekkel, ha csak annyi fize­tésemelést követelnek, amennyi vásárlóerejük fenntartásához szükséges. A kormány tehát azt kívánja, hogy a tárgyalásokon olyan megkezdődött megoldás szülessék, ami megfelel a bér­fejlesztési plafonnal kapcsolatos elképzeléseknek és mindkét fél számára elfogadható. Újév napján, amely a francia vasutassztrájk 15. napja, min­den eddiginél kevesebb vonat közlekedett A vasútigazgatóság késő éjjelig tartó tárgyalásokon tett kisebb engedményeket: sem­misnek nyilvánította az új bér­táblázatot és hajlandónak mu­tatkozott évente tíz nappal emelné a hosszú szolgálatok után járó pihenőnapok számát. A vasutasok ezeket az enged­ményeket nagyon kevesellték, és egyelőre szó sincs a munka fel­vételéről. A sztrájkbizottságok országos egyeztető tanácsa délelőtt a munkabeszüntetés elszánt foly­tatása mellett foglalt állást. A tanács hangsúlyozta, hogy az első engedményekhez kétheti sztrájk kellett, és így az összes követelés kivívásához is csak to­vábbi hatékony sztrájk vezet­het. A párizsi metró és az autóbu­szok újévkor rendesen közleked­tek, a legnagyobb szakszervezet azonban keddre újabb sztrájkot hirdetett. Francois Mitterrand elnök újévi tv-szózatában a munkanél­küliség és az infláció elleni har­cot nevezte meg olyan nagy ügyek­nek, ami körül kialakulhat nemzeti egység. Ezen túlmenően a társadalmi békére szólított fel, amihez türelmet és párbeszédet javasolt a szembenálló érdekcso­portoknak. Felhívott a „Francia­­országot megosztó ügyek kerülé­­sére" — amit megfigyelők a kor­­­­mányhoz intézett figyelmeztetés­ként értékeltek. KÖZÉP-AMERIKAI BÉKEMISSZIÓ Az utóbbi időben több ezer fegyveres hatolt be Nicaraguába, hogy az ország minden körzetére kiterjessze a kormányellenes har­cot — közölte Elliot Abrams amerikai külügyi államtitkár. Mindez közvetlen összefüggésben áll azzal, hogy Washington hiva­talosan felújította segítségnyújtá­sát a nicaraguai kontráknak — mondotta az amerikaközi ügyek­kel megbízott államtitkár. (Rea­gan elnök októberben írta alá azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a kontrák összesen 100 milió dolláros segélyt kap­nak. Ebből 70 millió katonai se­gély.) A kormányellenes erők takti­kája az lesz, hogy nem várt csa­pást mérnek és gyorsan vissza­vonulnak — fűzte hozzá Abrams. Egyúttal bírálta a Contador a­­csoport nyilatkozatát, amelyet Rio de Janeiróban december 18-án tettek közzé a közép-ame­rikai rendezésről. Az amerikai politikus azt kifogásolta, hogy a Contadora-csoport nem gyakorol nyilvánosan nyomást Nicaraguá­ra, csak Washingtonra. Abrams „csalódást keltőnek” nevezte a nyilatkozatot. Washingtonban egyébként kö­zölték, hogy az Egyesült Államok kérte: tartson rendkívüli ülést az Amerikai Államok Szervezete, s a tanácskozáson a szervezet fő­titkára terjesszen elő jelentést tervezett közép-amerikai béke­­missziójáról. Joao Baena Suarez elfogadta a Contadora-csoport meghívását, hogy januárban a csoport képviselőivel és az ENSZ főtitkárával együtt tegyen kör­utazást öt közép-amerikai ország­ban. Diáktüntetés Pekingben Tegnap, a kora délutáni órák­ban több száz diák meglepetés­szerű tüntetést tartott a pekin­gi Tienumimen téren. A hatalmas tér zömét a kínai rendőrség egész nap lezárva tar­totta. A rendőrkordonon nem en­gedtek­ át sem kínaiakat, sem kül­földieket. Az indoklás az volt, hogy úttörők tartanak ünnepsé­get a téren, a forradalom már­tírjainak emlékművénél. Meg­figyelők szerint azonban a teret azért zárták le, mert a pekingi egyetemeken napokon át röpla­pokon és nagybetűs faliújságokon arra szólították fel a diákokat, hogy január elsején vonuljanak fel és tartsanak nagyszabású tö­megtüntetést a Tienanmen té­ren. A Tienanmen téren levő tör­ténelmi múzeum közelében össze­gyűlt diákok hirtelen rendeket szedtek elő és transzpa­hangos tüntetésbe kezdtek. Egyebek kö­zött követelték, hogy a pekingi városi tanács vonja vissza a tün­tetések korlátozására vonatkozó rendelkezéseit. A nagyrészt a pe­kingi egyetemről kikerülő diákok éltették Teng Hsziao-pinget, de egyidejűleg több demokráciát és szabadságot követeltek. A ké­szenlétben álló­ rendőrök körül­belül tíz perc leforgása alatt fel­oszlatták a tüntetést és a diákok közül tizenötöt nevelés” céljából a „kihallgatás és helyszínen őrizetbe vettek. Munkában az év fordulóján Számos termelőüzemben mun­kával köszöntötték az újeszten­dőt. Szilveszter éjszakáján is szokásos teljesítménnyel termelt a a legnagyobb hazai alumínium­kohó Inotán. Műszakváltáskor, 15 perccel éjfél előtt éppen csak kö­szönthették egymást a kohó öntöde dolgozói, a munka egyet­es­­en percre sem állhatott meg. Ezen az éjszakán is csaknem 50 tonnányi alumíniumot állítot­tak elő és reggelig fel is dolgoz­ták. Az inotai alumíniumkohó igen eredményes esztendőt zárt. Tovább növelte a feldolgozott termékek arányát, így tavaly már az összes itt előállított alumí­nium 80 százalékát félkész vagy készáruként adták tovább. Új termékekkel is megjelentek piacon, és megkezdték az alumí­­­nium hegesztőhuzal és az műszeripari huzal gyártását élért is. Termékeiket minősíti a dinamiku­san növekvő export is: 1986-ban 40 százalékkal több árut adtak el a konvertibilis elszámolású pia­con, mint az előző évben. Teljes kapacitással termelt legnagyobb műtrágyagyárunk, a Péti Nitrogénművek is; az 1987-re virradó éjszaka nyolcszázan dolgoztak és 1000 tonna műtrágyát állítottak elő. Készenlét volt szállítóknál is. A rakodás és az a exportszerelvények indítása ugyanis az ünnep alatt sem szü­netelhetett. A Péti Nitrogénmű­vektől az újév első napján is 3000 tonnányi műtrágyát indítottak külföldre. Rekord termelési ered­ménnyel köszöntötték az új esz­tendőt a Petőházi Cukorgyárban. 1987 első napján legyártották az ötvenezredik tonna cukrot. Ed­dig a kampány során 355 ezer tonna répát dolgoztak fel. A fel­­dolgozási idény az utolsó szaka­szába lépett, s néhány nap múl­va befejeződik a répa feldolgo­zása a több mint 100 éves, de azóta folyamatosan korszerűsí­tett üzemben. Az idény eddig el­telt három hónapjában zavar­talanul üzemelt a gyár. Folya­matos volt a melléktermékek ki­szállítása is. Petőházáról eddig 15 ezer 500 tonna melaszt fuvaroz­tak a szeszgyárakba — feldolgozásra — 160 ezer további tonna takarmányozásra szolgáló ré­paszeletet pedig az állattenyész­tő gazdaságokba. Bővült az építőanyag-termelés Több éves jelentős fejlesztéssel lényegesen javult, s immár az igényeket is meghaladja az alap­vető építőanyagok kínálata. Be­fejeződött nyolc téglagyár re­konstrukciója, további 32 üzem nehéz fizikai munkáinak gépesí­tése, és belépett a termelésbe a Mátra Gázbetongyár. Az építőanyagipar 1986-ban összességében a népgazdasági tervben számítottnak megfelelő­en, mintegy egy százalékkal bő­vítette termelését, lényegesen csökkent a dollárelszámolású import. Az ágazat eleget tett ru­belelszámolású szállítási kötele­zettségeinek, a konvertibilis ex­portelőirányzatát pedig több mint 5 százalékkal túlteljesítette. Az előzetes jelzések szerint az épí­­nélkül zárják az 1986-os évet. Ám az alapvető építőanyagok­ gyártásának jövedelmezősége a 2,4 milliárd forint értékű állami termelői árkiegészítés ellenére is alacsony, mindössze 1—3 száza­lékos. Új központok épülnek, bővül a távhívóhálózat (Folytatás az 1. oldalról.) Az év egyik legjelentősebb munkája lesz Bács-Kiskun me­gyében a bajai távhívás meg­valósítása. Ez tavasszal várható. Ezzel egyébként nem szaporodik a bekapcsolt állomások száma, erre majd csak az ötéves terv végén kerül sor. Az új telefon­­központ építéséhez már júliusban hozzáfognak. A távhívó program részeként Kiskunhalast az év második felében szintén bekap­csolják az országos vérkeringés­be, és 180—200 új előfizető is készülékhez jut. Kiskőrösön köt­vényeket bocsátottak ki, hogy minél több igényt kielégíthesse­nek. Az érdeklődés igen nagy volt, kétezerötszázan vásárol­tak kötvényt! Többen, mint amennyire számítottak. A hely­közi központ átadása előreláthat­­ólag márciusban lesz, az üzem­be helyezés pedig egyiké öt hó­nappal később. Az összes igény­lő viszont csak a következő év júniusában tárcsázhat. Kiskunimajsán az idei eszten­dő első felében helyezik üzembe az ez­er állomáskapac­­tást bizto­sító konténerközpontot. Az év végéig a távhívásra is lehetőség nyílik. Bácsalmáson a központ jelenleg háromszázas, ez továb­bi négyszázzal bővül C&ávolyon eddig, amikor a posta bezárt, már nem lehetett telefonálni. En­nek megoldására CB-rendszerű központ váltja fel a régit, ami megkönnyíti majd az itt élők helyzetét, mert éjjel-nappal ös­­­szeköttetést teremthetnek az ország bármely részével. Szintén az 1987-es esztendőhöz tartozik, hogy Jaka­bszállás és Bugac auto­mata központot kap. Kétszázötven millió forintot költ a posta beruházásokra, de hozzá kell tenni, hogy az 1987-es esztendő nem kimagasló év eb­ben az ötéves tervben, mert el­sősorban a már korábban meg­kezdett beruházásokat fejezik be. A dinamikus fejlődést 1988- tól számítják. A legfontosabb feladat lesz Kecskemét körzetének a teljes automatizálása, a helyközi köz­pont bővítése, amelyet 1989-ig befejeznek. Ez teremtheti meg csak a megye teljes automatizá­lásának potenciális feltételeit a távlatokban. Ebben az ötéves tervben többek között Kiskőrös és környéke kilenc körzeti köz­ponttal gyarapodik, míg Szabad­szállás, Kunszentmik­lós, Lajos, mizse és Izsák automata közpon­tot kap. Kalocsa telefonhelyzeté­nek gyökeres javításához csak a következő terv ciklusban fog­nak hozzá. Gazdaságossági törekvések a kiskunsági erdészetben (Folytatás az 1. oldalról.) Azt is elmondja, hogy az idő­járás lehetővé tette: az ősszel esedékes telepítési munkákat időben befejezték. — Említést érdemel, hogy a nyugati exportunk most is folya­matos, a tervet jóval túlteljesí­tettük. Forint értékben számol­va, már túlhaladtuk a 150 mil­liót, és ez még nem a végleges szám. Legnagyobb tétel a fenyő­­fakivitel, amelyet papírgyártás céljára vesznek a külföldi part­nerek. Az összes exportnak mint­egy felét adja forintban számol­va Ehhez tartozik még, hogy minden eddiginél több raklapot gyártottunk, szintén a nyugati országokba. A jánoshalmi üze­münkben dolgozók érdeme, hogy az NSZK-ból vásárolt gépsor tel­jesítménye meghaladja az eladó által meghatározottat. Egyébként az erdőgazdaság valamennyi termelési elképzelé­sét túlteljesítette. Ez átlagosan mintegy 8 százalékos pluszt ered­ményez. Az export ennél jóval magasabb többlet tel zik. A papírfán kívül jelent­e­említést érdemel a lakosság ellátását szol­gáló tűzifatermelés, amely szin­tén túlhaladja a tavalyit. Arra a kérdésre, hog­y minek köszönhetők a jó eredmények, így válaszol: — Kétségtelen, hogy segített az időjárás is. Alapvetően azon­ban a javuló munkaszervezés, a költségcsökkentési törekvések magyarázzák a sikereket. Min­den ágazatban a gazdaságosabb termelésre törekszünk. Mindjárt sorolni kezdi, hogy mit tettek ez utóbbi érdekében. Az MTZ—86-os erőgépeket Zo­­torok­kal cserélik le, a ZIL te­herautókat pedig IFA-­kal. tapasztalatok szerint ezek a leg­­­nehezebb útviszonyok között is gazdaságosan üzemeltethetők. — Egyik legjelentősebb lépé­sünk, amit a költségcsökkentés érdekében tettünk: a vízi szállí­tás megkétszerezése. A jugoszláv partnerekkel megállapodást kö­töttünk. Eszerint ők adják az uszályt, mi pedig a rakodást gyorsító gépeket szerezzük be. Déli szomszédunknak az idén 16 ezer köbméter faanyagot szállí­tottunk ily módon, amelyet pa­pírgyártás céljára vásároltak. Jövőre az ideihez hasonló ered­ményt szeretne elérni a gazda­ság. Tovább folytatják a gép­park korszerűsítését, erre a cél­ra jelentős összeget fordítanak. Igyekeznek megtartani a nyuga­ti piacokat, éppen a napokban újították meg osztrák partnerük­kel a szerződést. K. S.

Next