Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PB NÉPE __________BACUBIOM MECTP BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 51. szám Am: 1,80 Ft IMI. március 2. hétfő Haladéktalanul kössenek külön megállapodást az Európába telepített közepes hatótávolságú rakétákról Mihail Gorbacsov nyilatkozata Az alábbiakban közöljük Mihail Gor­bacso­vnak, az SZKP KB főtit­kárának 1987. február 28-án közzétett nyilatkozatát. A Szovjetunió 1986. január 15- én történelmi léptékű progra­mot hirdetett meg, a nukleáris fegyverek szakaszos felszámolá­sának programját Amikor ezt javasoltuk, abból a szilárd meg­győződésből indultunk ki, hogy a jövő biztonsága nukleáris fegy­verektől mentes biztonság, szovjet vezetés, az ország védel­­­mi tanácsa, amelynek vezetését rám bízták, mindig a figyelmé­nek központjában tartja orszá­gunk, szövetségeseink biztonsá­gának problémáit és az egyete­mes biztonság kérdéseit. A leg­kisebb mértékben sem kételke­dünk abban, hogy a földgolyó biztonságát, az emberiség fenn­maradását közös erőfeszítések­kel és politikai eszközökkel, nem pedig fegyverekkel kell szava­tolni. A népek, a pártok és mozgal­mak túlnyomó többségének jó­zan gondolkodása, az emberiség léte megőrzésével kapcsolatos természetes cselekvési ösztön kizárja, hogy elfogadjuk az em­beriség öngyilkosságának logi­káját. A világ előtt viselt nagy­fokú felelősségtől áthatva a Szovjetunió azért száll síkra, hogy találjanak kölcsönösen el­fogadható megoldásokat a nuk­leáris fegyverektől és erőszaktól mentes béke megteremtése ér­dekében. A Moszkvában nemrégiben megrendezett fórumon ismételten megéreztük a tudomány és a kul­túra, a politika és a vallások képviselőinek várakozását, ag­godalmát, feszült útkeresését, ismét határozottan éreztük, hogy korunk fordulópontot jelent.­­ Reykjavik megmutatta, hogy a nukleáris leszerelés nagyon is megvalósítható politika. Az iz­landi fővárosban egyetlen lépés­re voltunk olyan döntések egész csoportjától, amelyek összessé­gükben a nukleáris veszély front­jának mély áttörését jelentették volna. Ebben rejlik Reykjavik minden nagyszerűsége és tragé­diája. A nagyszerű az volt, hogy megnyíltak a nukleáris fegyve­rektől mentes világ elérhető táv­latai. A tragédia pedig az, hogy jelentős erők megakadályozták a megállapodást, továbbra is nukleáris erőre épülő gondolko­­­dás foglyai maradtak. Mindenki számára ismert, hogy mi történt Reykjavik után. Az amerikai kormányzat éles fordu­lattal eltávolodott az elért ered­ményektől. A szovjet—amerikai tárgyalásokat — a dinamizmu­suk és konkrétságuk növelését célzó erőfeszítéseink, ellenére — ismét előre megfontolt szándék­kal akadályozzák. Ugyanazok a politikusok, akik Reykjavíkban logikusnak tartották a hadásza­ti támadófegyverek, a közepes hatótávolságú rakéták, az űr­fegyverek és a nukleáris robban­tások kérdéskörét érintő javas­latok összefüggéseiben, egysé­gesként történő áttekintését, ma azzal foglalkoznak, hogy minden egyes területen akadályozzák a megállapodást arra hivatkozva, hogy a Szovjetunió ragaszkodik az egyidejű, csomagkénti meg­oldáshoz. Valójában a tárgya­lásokat szűk, önző érdekek aka­dályozzák, az, hogy nem akar­nak lemondani a katonai és tech­nológiai fölény hajszolásáról, a — mindenekelőtt a világűrben megvalósítandó — előretörés le­hetőségével kapcsolatos illuzó­rikus számításokról. Az ilyen szemlélet idegen tő­lünk, sőt mi több, elfogadhatat­lan számunkra. Elvi alapokon nyugvó irányvonalunk, hogy tö­retlenül keressük a megoldást­­(Folytatás a 2. oldalon.) DÍJKIOSZTÁS A SAJTÓHÁZBAN Több mint háromszázan indultak az orosz nyelvi vetélkedőn Fiatalokról — fiataloknak és Gyermekélet — gyermekévek ro­vatunkban tavaly ősszel párhu­zamosan hirdettük meg — kar­öltve a Puskin Orosz Nyelvi In­tézet budapesti kihelyezett ta­gozatával — orosz nyelvi vetél­kedőnket. Az általános és közép­­iskolás versenyzőknek nyolc­nyolc forduló írásos feladatmeg­oldását kellett kéthetenként pos­tára adni. Már menet közben tudomásunkra­ jutott, hogy a me­gye iskoláiban várakozáson fe­lüli érdeklődés övezte a vetélke­dést, több százan kaptak a ké­pességfejlesztésnek eme szoká­sostól eltérő lehetőségén. Szombat délelőtt az eredmény­­hidetés időpontjára zsúfolásig megtelt a sajtóház tanácsterme. A meghívottakat, a verseny leg­jobbjait elkísérték tanáraik, szü­leik, sőt nagyszüleik is. A Szov­jet Tudomány és Kultúra Háza Puskin Orosz Nyelvi Intézete budapesti kihelyezett tagozatá­nak képviseletében Grebenyev igazgatót és Alekszej Bakonyi István igazgatóhelyettesit üdvö­zölhettük, valamint Zimnyaja Irina Alekszejevnát, a Moszk­vai Idegen Nyelvi Főiskola tan­székvezető professzorát. Dr. Gál Sándor, lapunk fő­­szerkesztője köszöntötte a meg­hívottakat, nemcsak mint a ver­seny legeredményesebb részt­vevőit, hanem mint a Petőfi Né­pe olvasóit is. Már előzetesen felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója alkalmá­ból újabb vetélkedőt hirdetünk a Puskin intézettel közösen la­punk hasábjain. Ezután a szovjet vendégek emelkedtek szólásra, természe­tesen ez alkalommal tolmács nél­kül. Alekszej Grebenyev és Zim­nyaja Irina Alekszejevna érté­kelte az orosz nyelvi versenyt. Kiderült, hogy több mint három­százan küldték be rendszeresen a megoldásokat, — összesen mint­egy háromezer levelet kaptak — s az elérhető legmagasabb pont­szám 120 volt. Akik meghívást kaptak az eredményhirdetésre, mind százon fölül Bizonyítja ez, hogy a teljesítettek. versengés (Folytatás a 2. oldalon.) • Alekszej Grebenyev összegzi az orosz nyelvi verseny tapasztalatait. • Népes közönség gyűlt össze a díjkiosztó ünnepségre (Méhesz Éva felvételei) Lomb a falon Foltos, kopár tűzfal szomo­rít, ha fölemelem fejemet szer­kesztőségi írógépemtől. A le­hangoló látvány újra és újra eszembe juttatja: városban élek. A városról ugyanis rossz kedvünkben legtöbbünknek benzingázos utcák, kőpirami­­sok, vasbeton-szürkeségek, aszfaltsivatagok, csupasz ke­rítések, sivár homlokzatok jut­nak az eszünkbe. Hajdan „kék gyümölcsfák orma” köszön­tötte az utast, most a távol­ból színehagyott foltokká ös­­­szemosódó épületrengetegek a vidéki települések uniformi­­zálódására emlékeztetnek. Sok-sok ezer városlakó mint­ha hiába remélné, hogy a Ter­mészet az eddiginél közelebbi barátságot köt településük­kel. Igaz, a hajdan virágtalan városokban sok helyen csere­pes növények oldják a lépcső­házak egyhangúságát, főként kisebb utcákban a házak előtt kis kertek élénkítik a környe­zetet, néhány nagyvállalat pél­damutatóan felvirágoztatja telephelyét, de még csak a kez­­det kezdetén tartunk. Megerősítette ezt az érzése­­met a müncheni Hermann Grub Zöld a házak között cí­mű­ könyve. Így ajánlották a magyar olvasóknak: „A lakó­terület földdel varázslása a városépítés és a városfejlesz­tés hosszú távú és igen fon­tos feladata”.­ Hasonlóan véle­kedett építésügyi és városfej­lesztési miniszterünk: „A gyakran kihasználatlan terü­letek növénnyel való betele­pítése hozzájárul a levegő tisz­tításához, a por lekötéséhez, a zaj csökkentéséhez, a páratar­talom növeléséhez. Árnyékot és kedvező esztétikai látványt nyújt”. Mit is ajánl a Tanácsok vá­roslakóknak alcímű kötet. Egyebek között: tegyük fu­tónövényekkel élővé a házak holt felületeit. „Az épületek falán mindig van elegendő hely a természet számára!” Mit köszönhetünk a kúszó­növényeknek. Azt, hogy a má­sodik, harmadik és ki tudja hányadik emeleten is beüzen levélzizegéssel, méhzümmö­­géssel, eső után friss növény­illattal a Természet. Olvasókönyvként mutatják a vadszőlővel, a kúszóhorten­ziával befuttatott falak az év­szakokat. A változás jótékony ingereivel is hat a rácsra kú­szó növények közül az ősszel sárgás lombú farkasalma, a már említett vadszőlő. Kizárólag a tanácsok felada­ta a fák, bokrok, cserjék zöld előrenyomulásának hízása, megszervezése? elemez­Téve­dés! Itt az ideje, hogy a lakó­­közösségek bizonyítsák az összefogásban rejlő előnyö­ket. A zöld felületek növelése szép terepe lehet­ne­ a város­­szépítők buzgalmának. Egyé­ni és közérdek is az épületek, kerítések, udvarok, szabadban álló térelválasztók hasznosí­tása életet lehelő, nyugalmat árasztó növények beültetésé­vel. Ide kívánkozik a magyar miniszter gondolata: „Nyil­vánvaló, hogy a házak közötti zöld létrehozása és fenntartá­sa az érintett helyi­­ kisközös­ség elsődleges érdeke, megva­lósítása és gondozása komoly közösségszervező erő.” így az elválasztó kerítések közelebb hozhatják a szomszédokat, a rátelepített növényzet mind­két oldalt megszépítheti. A gyermekeknek már óvodás korukban kinyílhat a szeme a növényvilág gyönyörűségeire. Jön a tavasz, gondozzuk kertjeinket! A meglévőket is, a megteremtésre várókat is! Heltai Nándor SZOLGÁLTATÁS A SZÖVETKEZETEKNEK Bővülő, korszerűsödő szervezet Kiskunhalason tevékenykedik a Kiskunsági Me­zőgazdasági Szövetkezetek Szolgáltató Ágazata, ön­fenntartó szervezet, tehát áraik csak a felmerült költségeket tartalmazzák. Költségvetésüket, árkép­zésüket minden évben a TESZÖV elnöksége hagyja jóvá. Úgy kell gazdálkodniuk, hogy az év nyereségük, veszteségük ne képződjék. Így végén tehát biztos, a hasonló munkát végzőknél — esetenként 30—40 százalékkal — olcsóbbak. A szövetkezetek gépjárműveit a diagnosztikai ál­lomáson vizsgálják és állítják be, tavaly 1545-öt. Ezek között 760 felelt meg, 586 a beállítás után fe­lelt meg a közlekedési felügyelet normáinak, 189 pedig javíthatatlannak, beállíthatatlannak­­ bizo­nyult. Száz kilométerre vetítve a dízelüzeműek­­nél 1,49 literes, a benzinüzeműeknél pedig 0,95 li­teres túlfogyasztást mértek, így a beállítás haszna évenként átlagos 32 ezer kilométer futást feltéte­lezve 2,6 millió forintos megtakarítást hozott. Kitűnő eszközük az AW...ICC típusjelű vontatható amerikai erőgépfékpad, ezzel tudják „leterhelni” az álló traktort és ilyenkor végezhető el az a me­nés, amiből a munka közbeni esetleges túlifogyasz­tásra lehet következtetni. A gép segítségével bebi­zonyosodott, hogy a helyes beállítással az erőgép újból a gyári teljesítményre képes. Az idei esztendő ugrásszerű minőségi és mennyi­ségi fejlődést hoz az ágazat életében. Már szerve­zik az új számítástechnikai részleget. Új gépjármű­­vizsgáztató bázist is építenek (a létesítmény 7 mil­lió forintba kerül), s az Izsáki Állami Gazdaság helikopteres növényvédelmi szolgálatának gesztorai lesznek. Ebbe a társulásba 17 szövetkezet tartozik. Cz. P. • Martonosi László az amerikai fékpaddal eft traktor teljesítményét méri. GYORS ÉS HATÉKONY VÁLTOZTATÁSOK HASZNA Az eredmény nem maradt el KÖZGYŰÉSEK A megye mezőgazdasági szövetkezeteinek már több mint a felében megtartották a zár­számadó küldött-, illetve közgyűléseket. Az elmúlt esztendőről a tanulságokat levonni még korai. De az már bizonyos, hogy a leg­több helyen a belső tartalékokhoz is nyúltak. Korszerűsítették az üzemszervezést, egysze­rűsítették az adminisztrációt, továbbfejlesz­tették a bérezést, így mind több lett a telje­sítményhez, a minőséghez kötött bérhányad. Eredményt hozott az üzemek termelésszerke­*­zet-változtató törekvése is. Nem egy helyen tapasztalható, hogy a rendszeresen, havonta vagy negyedévenként elvégzett közgazdasági elemzések segítségével feltárták a tartósan veszteséget termelő ágazatokat, s ezektől szív­­fájdalom nélkül „elbúcsúztak”. Mindez na­gyon rövid idő, egy esztendő vagy fél év alatt is érezteti jótékony hatását. A Lakiteleki Szikra Tsz az el­múlt három évben átlagosan millió forintos nyereségéhez ké­­­pest kiemelkedő eredményt ért el, 16,5 millió forintot. Köszön­hető ez annak, hogy bevezették az ön­elszámolás rendjét. Az aszály és jégverés ellenére a nö­vénytermesztésben 20 százalék­kal nagyobb eredményt értek el, mint a múlt évben. A gazdaság­ban folytatott ipari tevékenysé­gek közül kiemelkedő a gumi­üzem munkája, ahol 43 millió fo­rintos termelési értéket hoztak létre és nyereségtervüket 20 szá­zalékkal teljesítették túl. Az idén új üszőnevelő istállót építenek, és megkezdődik a területükön az öntözésfejlesztés is. A Páhi Petőfi Tsz-ben a gabo­nafélék termése volt, a legmagasabb igen alacsony jövedelmet viszont a napraforgó „termelte”. A jelentős nagyságú szőlőültet­vényt az aszályon, a jégverésen kívül a tavaszi fagy is sújtotta, mégis, a költségmegtakarítások következtében, eredményesen zárt az ágazat. A gazdaságiban hús­marhatartással és juhászattal is foglalkoznak, s bár javult az ál­lattartás pozíciója, sokat kell még tenniük a szerény jövede­lem eléréséért is. Egyre nagyobb részarányt képviselnek a mellék­üzemágak, ezért az idén itt lét­számbővítést terveznek. Az álla­mi támogatás lehetőségeit ki­használva jurhtartó épületeket (Folytatás a­­ 2. oldalon.) ÉLED A HATÁR A gyors felszáradás megenged­te, hogy február utolsó napjaiban megindulhassanak a mezőgazda­­sági munkáik. A Soltvadkerti, Sző­lőskert Szakszövetkezet Bócsa határában levő területén szőlőte­lepítéshez 30 hektárra terítették a tőzeget. A tíznaposra tervezett munkát Szeg István gépi rakodó­­munkás, Balázs Jenő és Fucskó János végzik. (Kép és szöveg: Straszer András)

Next