Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-11 / 161. szám

PETŐFI NEPE ISKOLAÜGY HALASON, KALAPPAL ÉS KALAP NÉLKÜL A köztársasági megbízott szerint is jogot sértett az önkormányzat Napirenden kívül számolt be a legutóbbi ülésen Tóth Zoltán pol­gármester a kiskunhalasi képvise­lő-testület előtt a kertvárosi iskola igazgatói kinevezésének legújabb fejleményeiről. Mint azt olvasóink lapunkban is nyomon követhették, az önkor­mányzat többségi szavazattal meg­tagadta Szörfi István kinevezését arra való hivatkozással, hogy a rendeletet értelmezve nem ismerik el többségnek a 35 tagú tantestület húsz egyetértő szavazatát. Az új pályázat meghirdetése előtt azon­ban — és erről számolt most be a polgármester — megérkezett a köztársasági megbízott törvényes­ségi észrevétele. Ebben figyelmez­teti a testületet, hogy helytelenül értelmezték a kinevezésről szóló rendelkezést, s kéri, hogy helyez­zék hatályon kívül a jogsértő hatá­rozatot. Mint megtudtuk, a me­gyei pedagógus-szakszervezet is vétót jelentett be a döntés ellen, s munkaügyi bírósághoz fordult. Bár ez a legutóbbi ülésen már tény volt, csak most értesültek róla a képviselők. Időközben azonban — s ezt is megírtuk július 3-ai lapszámunk­ban — néhány kertvárosi pedagó­gus (nevük nem ismert) írásbeli be­jelentése alapján a polgármester vizsgálatot rendelt el az igazgató munkájával kapcsolatban. Az előzmények ismertetése után Tóth Zoltán tehát most feltette a kérdést szavazásra: helyt ad-e a testület a köztársasági megbízott észrevételének, s döntésével meg­várja-e az időközben megindult vizsgálat eredményét. Többen tiltakoztak a dolgok ilyetén összemosásán, s figyelmez­tették a polgármestert, csak egy kérdésben szavaztasson. Dr. Várnai László, az ügyrendi és jogi bizottság elnöke egyébként is megkérdőjelezte a vizsgálóbi­zottság kompetenciáját. Mint mondta, amennyiben a kinevezést érintő, tehát munkáltatói kérdé­sekben vizsgálódik, jogtalanul te­szi, mert az a képviselő-testület ha­tásköre. Ha úgynevezett lakossági bejelentést vizsgál ki, akkor vi­szont miért kellene a képviselő­­testület döntését tőle függővé ten­ni? Egyre inkább az az érzése, mondta, itt arról van szó, hogy megverjük a legényt, mert nincs kalapja, azután meg azért, mert kalapos. Ez utóbbi megjegyzést, mint sértő értelmű sugalmazást, visszautasította a polgármester. Dr. Nagy Lajos, aki eredetileg tagja volt a vizsgálóbizottságnak, de szakértőt hiányolva kivált belő­le, javasolta, hogy mindenképpen ismertessék a testülettel a pedagó­gusok levelét, mert információk hi­ányában nincs is okuk felfüggesz­teni a döntésüket. Végül a polgármester zárt ülést rendelt el, amelynek eredménye­képp a következőket ismertette a hallgatósággal: A testület a levél felolvasása után indokoltnak tartja a bejelentések kivizsgálását, s mivel Szörfi István megbízása 31-én jár le, addig elha­lasztja a kinevezést. Ugyanakkor indokoltnak vélik a szakma bevo­nását is a bizottságba, ezért a pol­gármester a megyei pedagógiai inté­zethez fordul, vegyen részt a felve­tett panaszok kivizsgálásában. H. T. Négy minisztert várnak a lakiteleki fórumra Hagyománnyá gyökereztetik Lakiteleken a jó kezdeményezése­ket. Biztosra vehették az érdeklő­dők, hogy idén is megrendezik a falunapot. Minden szempontból jól sikerült a tavalyi. A program­ból következtetve most is megta­lálták a szórakozás és a politika célszerű arányát. Kisebb színházi fesztiválnak., is. reÄMltei' jövő het./Ä, kezdődő tóparti randevút. .A mű­vészi produkciók közül kétségtele­nül a hírek szerint az átlagos ma­gyar vidéki színházaknál maga­sabb színvonalaú Nagyváradi Álla­mi Színház Szigligeti Társulatának vendégjátéka kelti a legnagyobb érdeklődést. Szombaton este söté­tedéskor adják elő Sütő András Vidám sirató egy bolyongó porsze­mért című játékát, Varga Vilmos rendezésében. Szintén Nagyvárad­ról érkezik a Lúdas Matyi Bábszín­ház. Pénteken, 19-én délután 5 óra­kor a névadójukról írt játékkal szórakoztatják nézőiket. A két és fél napos program rész­letes ismertetésére nincs helyünk — ez is mutatja a kínálat sokszínű­ségét —, de feltétlenül szólni kell a „ spépzenei műsorokról,­ atsszq nemes értelmében is sztár Faragó Laura,­­ Szörényi 'Leven­te és Tolcsvai' Béla fellépéséről. A Holt-Tisza által adott lehetőségeket használják ki a szombat kora délutáni búvárbe­mutatóval és a színházi előadás után kezdődő lampionos csónak­felvonulással. Négy miniszter — Boross Péter, Für Lajos, Horváth Balázs és Ku­pa Mihály — is részt vesz a szom­baton este 1­2 7 órakor kezdődő belpolitikai fórumon. Két ismert országgyűlési képviselő, Csurka István és Gyarmati Dezső is várja a kérdéseket, hasonlóan a határa­inkon túlról érkező Gálfalvy Györgyhöz, Ghéczy Istvánhoz és Tollas Tiborhoz. Számítanak Gal­­lov Rezső, Kéri Kálmán, Sárossy László és természetesen Lezsák Sándor, k­özrem­űködésére. .. . A rendezvénysorozat befejező, , napján, vasárnap reggel 9-1 óra kör­t ökumenikus istentiszteletre várják a hívőket. A több zenei együttest — Colle­gium Musicum, Budapesti Ragtime Band, Hangfogó, Z’Zi Labor — és jeles szólistákat felvonultató ren­dezvénysorozatot a Lakitelek Ala­pítvány szervezi. H. N. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Az asszony eltörte a késeket Ki tudja, mi lett volna annak a verekedésnek a vége, amely Boda Zoltán (Tiszakécske, Kerekdomb 187. szám alatti lakos) és egykori élettársa, Forgácsné Kovács Teré­zia között zajlott le a múlt év július 29-én a hajnali órákban, ha az as­­­szony nem töri el azt a két darab kést, amellyel a férfi fenyegette, miközben azt sziszegte a megré­mült asszony felé, hogy meghalsz, de előbb beszélni fogsz ...? Az asszony nem halt meg, és nem is beszélt. Igaz, nem is nagyon lett volna miről beszélni, hiszen Boda Zoltánnal már elrendezték a sorsukat, lezárták a kapcsolatot, sőt erről írást is készítettek s mind­ezt Forgácsné megtetézte azzal, hogy 30 ezer forintot fizetett Bódé­nak, amolyan végkielégítésként. Nézzük azonban sorjában az ese­ményeket. A harmincöt éves Boda Zoltán, mint elvált férfi, 1989 tavaszától házasságon kívül együtt élt a már említett Forgácsnéval, kezdetben Nagykőrösön, majd Kerekdom­bon. Az életközösség kezdetén — ahogyan az már lenni szokott — minden jól ment, de később meg­romlott közöttük a viszony, több­ször veszekedtek s Kovács Terézia időnként már kapott egy-két po­font is. Tavaly május végén az as­­­szony megelégelte az egészet és al­bérletbe költözött. Nem sokkal ez­után írásban is megállapodtak ab­ban, hogy egymástól sem anyagi, sem erkölcsi követelésük nincs, életközösségük megszűnt s az as­­­szony — amint már említettük — 30 ezer forint „anyagi követelést” is kifizetett Bodának. Ettől függet­lenül azonban ezután is találkoz­gattak, beszélgettek, néha együtt szórakoztak, de az életközösséget már nem állították helyre. A férfi a múlt év július 28-án strandon volt és elfogyasztott né­hány üveg sört, majd este Kerek­dombon, a szórakozóhelyeken ita­lozott, hajnali négy óráig. Ekkor — immár eléggé ittas állapotban — hazafelé indult. Útközben vi­szont úgy gondolta, benéz volt élet­társához, akinek albérleti lakásába be is kopogott. Forgácsné csak kö­rülbelül 15 perc múlva nyitott ajtót, hiszen nem volt egyedül és éjszakai látogatója előbb az ablakon át tá­vozott. Erről azonban Boda nem tudott. Forgácsné viszont nem azért nyitott ajtót, hogy volt élettár­sát beengedje, hanem, hogy mene­küljön. Be is szaladt a háztulajdo­nos előszobájába, de Boda utolérte s pofozni kezdte, közben már a ke­zében volt egy konyhakés, amelyet futtában kapott fel a folyosón. Forgácsné a bántalmazás köz­ben megragadta a Boda Zoltán ke­zében lévő, recés pengéjű kést és eltörte, gondolván, hogy ezáltal harcképtelenné tette támadóját. A megvadult férfi azonban nem adta fel, megmarkolta az asszo­nyon a köntöst, kihúzta az udvar­ra, de közben az előszoba kreden­­cének a fiókjából újabb kést vett magához. A dulakodás hevében Boda elesett, az asszony menekülni próbált, de a férfi felpattant és újra megmarkolta a nő ruháját, ütötte, verte és többször a „fülébe súgta”: meghalsz, de előbb beszélni fogsz. Hogy mire volt kíváncsi az ittas Boda, nem derült ki. Bizonyára arra, hogy miért várakoztatta ne­gyed óráig az ajtó előtt. Az asszony azonban ismét a be­vált módszerhez folyamodott. Egy óvatlan pillanatban a másik kést is elkapta és annak a pengéjét is el­törte. Boda ezután még néhány ütést mért áldozatára, aki elesett és elvesztette az eszméletét. A férfi — mint aki jól végezte a dolgát — felült kerékpárjára, hazament, megmosta véres kezét, átöltö­zött . . . A háztulajdonos értesítette a rendőrséget, kijöttek a mentők is és az asszonyt kórházba szállítot­ták. Tenyerét ugyanis összedara­bolták a kések, de egyéb, zúzott sérülések is voltak az arcán. Boda visszament a helyszínre s a még ott talált rendőröknek elmondta, hogy ő a tettes. Az asszony keze nem gyógyult meg tökéletesen s ujjainak mozgáskorlátozottsága teljesen nem is korrigálható: 30 százalékos munkaképesség-csök­kenést szenvedett. A megyei bíróság Boda Zoltánt maradandó testi fogyatékosságot okozó testi sértés miatt tíz hónapi börtönre és 15 ezer forint pénzbün­tetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását azonban háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesz­tette. Súlyosbító tényezőként vette figyelembe a büntetőtanács, hogy Boda a cselekményt kitartóan, ga­rázda módon, ittas állapotban és különösen veszélyes eszközökkel, volt élettársa sérelmére követte el. Enyhítő körülmény volt viszont, hogy önként jelentkezett, feltáró, beismerő vallomást tett, az as­­­szony megbocsátott neki. A bíró­ság ítélete — a fel nem függesztett részében —jogerős és végrehajtha­tó. G. S. Panzió épül Katymáron (Tudósítónktól.) Katymárt álta­lános elöregedés jellemzi. Ez a tény nem újkeletű dolog, de most érző­dik a legjobban. Az idős emberek, gondozást, törődést igényelnek. Katymáron a megyében az elsők között alakult meg az öregek nap­közi otthona (ÖNO) és a házi szo­ciális gondozás. Felmérések alap­ján bebizonyosodott, hogy van az idős emberek között egy meghatá­rozott réteg, amely valamely ok miatt eltérő szociális gondozást igényel: szükségessé vált a bentla­kásos ellátás megoldása. 1989-ben a Szociális és Egészségügyi Minisz­térium szociális gondozást támo­gató pályázatot írt ki, amelyet a falu megpályázott, és egymillió fo­rint támogatást kapott. Ezzel egy időben a bácsalmási MSZMP pártbizottsága felajánlotta köz­hasznú célra a Katymár, Lenin u. 28. szám alatti ingatlanát. Meg­kezdődtek az átalakítási, kibővíté­si munkálatok. A rendszerváltás után a Szociális és Egészségügyi Minisztérium is meghirdetett ha­sonló pályázatot, és a község újra pályázott. A tervek szerint 14 idős ember befogadására lesz alkalmas az épület. Panziónak nevezték el, s már így is emlegetik a helybeliek. A munkák félidős állapotban van­nak. Az épület befejezése és átadá­sa, 14 ember sorsa, a pályázat sike­rességétől függ. Nothoff Ingrid • Otthonra várva. KISGAZDA FRAKCIÓ KONTRA PÁRTVEZETÉS Minden rendben vagy semmi sem ? Sajátos helyzet alakult ki a Füg­getlen Kisgazda Párt és parlamenti frakciója között. Legalábbis erre lehetett következtetni a június 29-i nagyválasztmányért történtekből, valamint a képviselőcsoport tagja­inak leveléből. Ebben ugyanis el­határolták magukat az új pártve­zetéstől, annak szélsőséges meg­nyilvánulásaitól. Ezzel szemben a másik fél a képviselők visszahívá­sát emlegette. Két Bács-Kiskun megyei kisgazda képviselőtől ép­pen ezért arról érdeklődtünk, ho­gyan működik jelenleg a frakció. Faddi József véleménye szerint nincs feszültség a frakció és a párt­vezetés között. — A válaszmány után íródott levélben mi, képvise­lők csak annyit szögeztünk le, hogy elzárkózunk a szélsőségektől. De továbbra is a kisgazda eszmei­séget képviseljük. Egyelőre min­den rendben van a frakció és a pártvezetőség között. Sem feszült­séget, sem szakadást nem tapasz­taltam. Várjuk, hogy az új vezetés elkészüljön munkatervével, aztán majd ezt egyeztetjük a frakció te­vékenységével. Ennek azonban, a véleményem szerint, biztos, hogy nem lesz semmilyen akadálya. Dr. Horváth László másképpen vélekedik a­­ kérdésről.­­­ Most 1 szélcsend volt. A­ párt és a frakció között a nagyválasztmány óta lé­nyegileg nincs kapcsolat, tehát el­vált a munkánk. Csak üzengetések és irkálgatások folynak. Úgy tű­nik, kiszorítósdi indul. A párt be akarja fogni a frakciót, míg mi igyekszünk megtartani az önálló­ságunkat. Az biztos, hogy a képvi­selőcsoport jelentős része nem haj­landó föladni az önálló gondolko­dását és továbbra is ragaszkodik a személyi és gondolati szabadság­hoz. Az pedig tény, hogy nem hív­hatják vissza sem a listán, sem az egyénileg megválasztott képviselő­ket, bármennyire is szeretnék. Az egyetlen járható út a megállapodás lenne, bár erre most kevés esély mutatkozik. Elsőként mindeneset­re tiszta helyzetet kellene teremte­ni. Bencze Andrea Mégis pénzt szednek a szeméttelepen Július 9-én megjelent lapszámunkban írtunk a kecskeméti szeméttelep­ről és abban — a Városgazdasági Vállalat illetékesének elmondása, de a telepőr szerint is — azt közöltük, hogy a lakosságnak egy köbméterig nem kell fizetni, ha háztartási hulladékot szállít a telepre. Egyik olvasónk azonban elmondta, hogy tapasztalata szerint minden­kitől beszedik a pénzt, még ha egy maréknyi szemetet visz, akkor is. Sőt azért, mert kifogásolta a fizetést, autójával beküldték a telep leggödrö­sebb részére, ahol leszakadt a kocsi kipufogó dobja. Tehát csak kár és kiadás érte, amiért nem dobta el valahol a város szélén a három zsák szemetet... — g — 1991. július 11., 3. oldal Közvélemény­kutatás­i'7' • jv­rr •• •• Kiskőröson (Tudósítónktól­) Néhány évvel ez­előtt Kiskőrösön azért hiúsult meg a gázterv, mert a vezeték szűk kereszt­­metszete miatt­­ az Ipari Minisztéri­um nem engedélyezte a kiskunhalasi vezetékre való csatlakozást. Ebben az évben azonban a környék polgármesterei gondoltak egy merészet és összefogtak a gáz fogadásának érde­kében, így Szánkról egyenesen Solt­­vadkert­­­­ Kiskőrös—Kecel- Kalocsa irányába tervezik a vezeték megépíté­sét. Az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium elvi engedélyt adott a beruházás­hoz. Ezért Kiskőrösön is megkezdték a polgármesteri hivatal munkatársai a lakosság körében a felmérést. A város leghosszabb utcáját (Rákóczi Ferenc) választották a reprezentatív felmérés céljából. A különböző életkorú és szo­ciális helyzetű emberek döntő többsége támogatja a földgáz bevezetését. Ha a város üzemei és intézményei is kiállnak a program mellett és a lakos­ság 80%-a is egyetért ezzel, akkor laká­sonként 44 ezer forintból bevezethető a gáz. (Ez azonban csak azt jelenti, hogy a tulajdonos telkén van a csatla­kozócsonk.) Az OTP tájékoztatása sze­rint 50 ezer forint erejéig általános tör­lesztési támogatásban részesíti a hozzá fordulókat. Ez 3 évi időtartamra adha­tó és a jelenlegi kamatot figyelembe véve havi 1590 Ft törlesztőrészletet je­lent. Dr. Szenohradszki Béla polgármester bízik abban, hogy a földgáz bevezetésé­vel nemcsak az infrastruktúrát sikerül fejleszteni, hanem a vállalkozóknak is tudnak munkalehetőséget biztosítani. Brenner László Közművesített házhelyek Bankfaluban Kiskunfélegyházán elég kevés a házhely a belvárosban. A külterü­leti építéseket tiltó szabály feloldá­sa óta ezért is épült számos tanya a közeli határrészen. Aki a családi jövedelmet­ kertészkedéssel, állat­tartással igyekszik kiegészíteni, an­nak előnyös ez a­ megoldás, mások viszont a belterületen szeretnének telket szerezni az építkezéshez. Nagy kiterjedésű szántók, lege­lők voltak hajdan a kiskun város birtokában. Saját földingatlan hiá­nyában most a városi önkormány­zat a helyi Dózsa Termelőszövet­kezettől vásárolt csaknem két és fél hektár földet, hogy azt parcelláz­tatva, közművesíttetve, kövesúttal ellátva, az építkezni szándékozók­nak értékesítse. A Bankfaluban így kialakított 800 négyzetméteres (220 négyszög­­öles) harminc teleknek az árát úgy állapították meg, hogy abból az önkormányzatnak nyeresége ne származzon, de a földvásárlás, te­reprendezés, tervezés, közművesí­tés költségét fedezze­, így az épít­kezni szándékozók elfogadható áron tudnak hozzájutni. A képviselő-testület legutóbbi ülésén a szakbizottság több válto­zatot terjesztett elő. Az önkor­mányzat végül is úgy döntött, hogy a város teljesen közművesí­tett s kövezett utcáiban levő házhe­lyeket értékesít. A későbbi közmű­vesítés körülményesebb, az árak változása miatt költségesebbé vál­na. Az építkezők anyagszállítását is megkönnyíti a kövesút, és a Bankfalu talajadottságainak isme­retében a telekvásárlók számára ez az előnyösebb megoldás. (k. a.) OLASZORSZÁGBA UTAZÓK FIGYELEM! Olaj és alga fenyegeti a tengereket Újabb szennyeződésekről érkeznek hírek Olaszországból: az egyik oldalon, a Liguri tengernél még mindig fenyeget az olaj, a „csizma” másik felén, az Adria nyugati part­jánál pedig megint jelentkeztek a kellemet­lenkedő algák. Genova partjai előtt — amint kiderült — hosszú ideig befolyásolja a tengervíz ös­­­szetételét, élővilágát az a 150 ezer tonna kő­olaj, amely a Haven nevű tartályhajóból ta­vasszal ömlött a vízbe. „Vérzik a tenger” — így fogalmaznak az olasz szakértők, amin az értendő, hogy a szétterült olajból naponta mintegy 1000 liter leszáll a tengerfenékre, s helyenként fél méter magas iszapszerű lera­kódást alkot. Szerencse a szerencsétlenség­ben, hogy a Liguri tenger strandjait ez a szennyeződés eddig nem érte el. A tenger azonban ebben a térségben csak mintegy 10 év múlva éri el a tankhajó kataszt­rófája előtti tisztasági fokot — állapította meg a világszerte ismert Greenpace környe­zetvédelmi mozgalom, amelynek egyik hajója „feltérképezte” a környéket. A tapasztalata­inkról szóló tanulmány csak a hónap máso­dik felében lát napvilágot, de előzetesen már ismertették tudományos kutatásaik legfonto­sabb eredményeit. Ezek szerint a tengervíz­ben literenként 5-15 mikrogramm van, ami jelentős mértékben csökkenti a mikroorga­nizmusok mennyiségét a tengerekben. A ten­ger felszínén egyetlen milliméter vastagságú olajfilm elegendő ahhoz, hogy csökkenjen a víz oxigénfelvétele, befulladjanak a halpeték és eltűnjön a mikrobák egy része. A legújabb példa szerint a katasztrófa súj­totta tenger gyógyítása is járhat kellemetlen mellékhatásokkal, így az a próbálkozás, hogy a tengervízbe keveredett olajat ún. „olajevő" baktériumokkal tüntessék el, nem egészen a terveknek megfelelően sikerült: a felhasznált mini élőlényekről kiderült ugyan­is, hogy nemcsak olajat esznek, hanem más, a tengerben lévő tápanyagokat is. Ennek ha­tására e tápanyagok nagy része eltűnt a víz­ből, s ennek egyik következménye az algáso­­dás, például az Adrián. A szakemberek most Rimini térségében jeleznek algaveszélyt. A Daphne II. kutató­hajó, amely rendszeresen ellenőrzi a tenger­víz minőségét, Rimini és Cattolica körzeté­ben fedezte fel a tengerfenéken a part felé közeledő algatömeget. A riadó jogosságát igazolták a halászok is. A hirtelen adriai algásodást azzal is ma­gyarázzák, hogy egyszerre forró letz Olaszor­szágban a nyár, s a hőmérséklet még északon is meghaladja a 35 fokot, árnyékban. A Daphne II. jelzése azonban egyelőre csak „korlátozott mennyiségű algás anyag" meg­jelenéséről szól. Ferenczy Europress

Next