Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-01 / 178. szám

10. oldal - Petőfi Népe P­N - K­A­L­A­U­Z Ukrajnai papírgyárat épít a KÉSZ A KÉSZ Kft. ukrán leányvállalata révén sike­resen pályázott a Dunapack Rt. Ukrajnában megvalósuló hullámpapírgyártó üzemének kivitelezésére. Kecskemét A papírgyártó cég Zsidacsevben meglévő, papír­zsákokat gyártó üzeme mellett építteti fel az új gyártóegységet. A telephelyen egy régi, használa­ton kívüli 2000 m2-es csarnok átalakításával és újabb üzemrész hozzáépítésével alakítják ki az összességében 4000 m2-es komplexumot, mely­ben a gyártásirányítás irodái is helyet kapnak majd. Az üzemet a KÉSZ építészei tervezték. Az építéshez a KÉSZ Kft. kecskeméti acélszerkezeti gyárából és lemezüzeméből szállítják majd az építőelemek egy részét. Az augusztus elején in­duló beruházást jövő év elején adják át. A KÉSZ Kft. még 2000-ben jelent meg Ukrajná­ban, mint kivitelező. Akkor a Dunapack első üze­mét építették meg. Tavaly alapították a KÉSZ Uk­rajnát, egy ukrán tervezőiroda és egy külkereske­dő cég bevonásával. A zaporozsjei vállalkozás az­óta több tervezési munkát nyert el és valósított meg. Az újabb Dunapack megbízás komoly épí­tési feladatot jelent a feltörekvő cégnek. A KÉSZ romániai leányvállalata is sikeresen vállalkozik. Aradon egy kisebb termelőüzemet és irodablokkot építettek, majd Tumu Severinben egy fafeldolgozó üzem rekonstrukcióját végezték el. Jelenleg egy francia megbízó brassói 2000 m2- es üzemét építik, ahol majd hátizsákokat és háló­­zsákokat varrnak. ■ A KÉSZ Kft. a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséből is kivette részét, vasbeton szerkezet építésével. A biohal több nyereséget hoz Rétimajor Biohal-tenyésztésbe kezdett a Fejér megyei Rétimajorban egy 70 hektáros tavon az Aranyponty Rt. Az 1.000 hek­táros halastó-rendszerben gazdálkodó társaság évi fél­­milliárd forint forgalmat bo­nyolít le. Az Aranyponty Ausztria után Eu­rópában másodikként fogott bio­hal-tenyésztésbe - mondta el Lé­vai Ferenc elnök. Az organikus haltermelés feltételrendszerét a szarvasi kutatóintézettel és a deb­receni egyetemmel közösen dol­gozták ki. A megvalósításhoz pá­lyázat útján 35 millió forintot nyertek el. A tenyésztés során rendkívül szigorú követelményeknek kell megfelelni, és azok betartását fo­lyamatosan szakértők ellenőrzik. Nemcsak a halak takarmányának kell kontrollálhatóan és doku­mentáltan vegyszermentes bio­termelésből származnia, hanem még számos más előírásnak is eleget kell tenni. Szakmai feltétel egyebek között, hogy egy hektá­ron ezer kilogrammnál több ha­lat nem lehet tartani. A tó felüle­tének meghatározott százalékát nádasnak kell borítania. Fontos követelmény a vízmi­nőség; a tóba külső vízfolyásból közvetlenül nem, csak természe­tes előszűrő rendszeren keresztül érkezhet víz. A tóba már betelepí­tették a halállományt, amelynek 70 százaléka egyéves ponty, 20 százaléka ugyanolyan korú busa, 5-5 százalék pedig amur és raga­dozóhal. A biotenyésztésnél kétéves, úgynevezett átállási időszak van. Ez idő alatt a Biocontroll Hun­gária, valamint az azzal kapcso­latban levő külföldi cégek folya­matosan ellenőrzik, hogy a te­nyésztés mindenben megfelel-e a követelményeknek. A tó az előzetes számítások szerint az intenzív haltenyésztés­sel hasznosított tavak hektáron­kénti hozamánál 200-500 kilo­grammal kevesebb hallal fizet majd. A táplálkozás szempontjá­ból optimális minőségű hal azon­ban biztos piacot jelent a cégnek - mondta Lévai Ferenc. Hozzá­tette: mivel a biohal az intenzív tartásban nevelt halaknál leg­alább 20 százalékkal drágábban lesz eladható, tartása 3-5 százalé­kos nyereségtöbbletet eredmé­nyezhet. Az előzetes számítások szerint a 70 hektáros tóból 2004-től évente mintegy 150-200 tonna ha­lat küld majd a hazai piacra a részvénytársaság. 2002. Augusztus 1., csütörtök Gazdasági szabadság-jelentés Magyarország 5 helyet lépett előre és az 51. a listán Magyarország öt helyet lépett előre; a maximálisan elérhető 10 pontból 6,7-et kapott a Világ Gazdasági Szabadsága 2002- es jelentés szerint, amelyet nemrégiben hozott nyilvánosságra a Századvég Politikai Elemzések Központja és a kanadai Fraser Institute. Budapest Az összefoglaló szerint így Ma­gyarország az 51. helyre került, és az 1995-ös besoroláshoz képest 5 helyet lépett előre. Az idei a 6. globális gazdasági szabadságról szóló jelentés, 123 országot állít sorrendbe, országonként 37 para­métert vizsgálva. Az összefoglaló szerint a gazdasági szabadság fo­ka alapvetően a személyes vá­lasztások függvénye, a verseny szabadságának, a személyek és a tulajdon védelmének preferenciá­ján nyugszik. A kelet-közép-európai volt szocialista országok közül Észtország, Csehország és Lett­ország előzi meg Magyarorszá­got. Csehország 7,0 ponttal a rangsor 38. helyén szerepel. Az értékelés szerint egyebek mel­lett az állami beruházások ala­csonyabb mértéke, a mérsékel­tebb adókulcsok, az alacso­nyabb infláció, valamint a gör­dülékenyebb kormányzati bü­rokrácia révén kerültek a ma­gyar gazdaság elé. Magyarország az összefoglaló szerint ugyanak­kor a hitelpiac liberalizációja, a bankszektor ma­gántulajdoni há­nyada, a pénzin­tézetek közötti pi­aci versengés, va­lamint az új vál­lalkozások alapí­tásának kedve­zőbb körülmé­nyei tekintetében előzi meg Csehor­szágot. A rangsorolt országok felső­közép mezőnyében a jelentés szoros sorrendet rajzolt ki: a cseh és a magyar gazdaság indexe kö­zötti háromtized pontnyi eltérés 13 hely különbséget jelent. A 2002-es jelentés Szlovéniát 73., Szlovákiát a 82., Lengyelországot a 89., Horvátországot a 92., míg Romániát a 114. helyre sorolja. A Gazdasági szabadság a rang­sor felső ötödében elhelyezkedő nemzeteknél az éves személyi jö­vedelem átlagosan 23.450 dollár, a gazdaság növekedése pedig át­lagosan 2,6 százalék, míg a rang­sor alsó ötödében a személyi jö­vedelem mindössze 2.560 dollár és a gazdasági növekedés átlaga 0,9 százalék. Az összefoglaló szerint a legmaga­sabb pozíciót to­vábbra is Hong­kong birtokolja 8,8 pontos index­értékkel, szorosan követi Szingapúr 8,6, majd az Egye­sült Államok kö­vetkezik 8,5 pont­tal. A negyedik helyen Nagy-Bri­­tannia áll 8,4 in­dexponttal. Az első tízben van ezen kívül Új-Zéland, Svájc, Íror­szág, Ausztrália, Kanada és Hol­landia. Németország a 15., Japán a 24., Olaszország a 35., Francia­­ország a 38., Kína a 101., míg Oroszország a 116. helyen áll. A jelentés szerint a gazdasági szabadság foka globális szinten növekszik. ■ Az első 10 helyezett: Hongkong Szingapúr Egyesült Államok Nagy-Britannia Új-Zéland Svájc Írország Ausztrália Kanada Hollandia Osztrák paraszti jövedelmek Bécs A mezőgazdasági termelés és az ehhez nyújtott támogatá­sok tavalyi növekedése nyo­mán az osztrák parasztok számára a jelek szerint meg­szűntek az 1995-ös EU-csat­lakozás negatív következmé­nyei. Bár a javuló jövedelmek még nem fedezik az 1996 és ’99 között elszenvedett veszteségeket. Ez derült ki az osztrák statisztikai hi­vatal nemrég közétett jelentésé­ből. Az előzetes számítások szerint a faktorjövedelem tavaly az előző évhez képest 9,2 százalékkal 2,899 milliárd euróra nőtt. Az uniós csatlakozás évében, 1995- ben ez még 3,195 milliárd euró­­nak felelt meg. Apasztotta a jöve­delmet tavaly a marhahúsforga­lom visszaesése a marhakóros (BSE) tünetek miatt.­­A faktorjö­vedelem a nettó értéktermelést méri a termelési tényezők - a me­zőgazdaság esetében a föld, a tő­ke és a munka - költségeihez. An­nak az értéknek az összessége, amelyet a mező- és erdőgazdasá­gi egységek termelési tevékenysé­gükkel kigazdálkodnak: az új ter­melési érték az érték többlet adó­műveletek nélkül, de hozzáadva a különböző támogatásokat­. A mezőgazdasági termelés elő­állítási áron számított értéke az állattenyésztésben, a növényter­mesztésben és az erdőgazdálko­dásban együttesen 4 százalékkal, 6,74 milliárd euróra emelkedett. Ezen belül az állattenyésztésben a növekedés 7,2 százalékot tett ki. A sertéstenyésztés és a tejterme­lés a megemelkedett termelői árakból profitált, és a baromfite­nyésztés is növekedett. A marha­kór miatt a szarvasmarha-te­nyésztésben a termelői árak vis­­­szaestek, de az EU Agenda 2000 alapján nyújtott közvetlen kifize­téseknek köszönhetően a terme­lési érték visszaesése mindössze 10 százalékos volt. A növénytermesztés termelési értéke 2,8 százalékkal nőtt tavaly, de ezen belül csökkent a gyü­mölcs, a cukorrépa, a burgonya, a takarmánynövények értéke. Vi­szont emelkedett a gabona, az olajos magvak, a friss zöldség és a bor termelési értéke. Az erdőgazdálkodás termelési értéke az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt az erdőgazdál­kodási szolgáltatásokkal és a le nem választható mellékes tevé­kenységekkel együtt. A mezőgazdaság jövedelmé­hez a nagyobb termelés mellett főleg a termékekhez nem kötött támogatás növekedése járult hoz­zá. Ezek közül is legnagyobb mértékben az Osztrák Mezőgaz­dasági Környezetvédelmi Prog­ram magasabb dotálása és a hát­rányos területekre nyújtott ki­egyenlítő pótlékok növekedése. A Wifo Gazdaságkutató Intézet áp­rilisi számításai szerint 2001-ben a közvetlen kifizetések 14,3 szá­zalékkal 1,48 milliárd euróra nőt­tek, míg az adók csökkentek. Az európai statisztikák szerint az euróövezetben az egy dolgo­zóra jutó reális jövedelem tavaly az előző évhez képest 3 százalék­kal nőtt a mezőgazdaságban, az egész EU-ban pedig az egy főre jutó jövedelem reálértékben 3,3 százalékkal nőtt. Az euróövezet átlagában a mezőgazdasági jöve­delem 12,1 százalékkal haladta meg az 1995-ös értéket.______■ A marhahúsforgalom visszaesett. ■ Keletnémet panelházak sanyarú jövője 31 éve tartotta VIII. kongresszusát a keletnémet kommunista velejárójaként leállt a lakótelepek párt (NSZEP), az elsőt, amelyen Erich Honecker taglalta több építése. Egyrészt a bonni kér­órás beszámolóban az NDK-ban zajló szocialista építőmunka mány ésszerűtlennek ítélte a sikereit. „szocialista lakósilók” gyakorla- Berlin Az első „honeckeri” kongres­­­szus határozatot fogadott el a la­káshelyzet minőségi javításáról. Ennek eredményeként adta át 1988 őszén maga a pártfőtitkár Kelet-Berlin Hohenschönhausen kerületében az 1971 óta felépí­tett hárommilliomodik panella­kást. Természetesen egy jókora lakótelepen, egyikén azoknak a huzatos „Neubaugebiet”-eknek, amelyekkel a tervgazdaság fele­lőseinek az összes keletnémet nagyvárost sikerült elcsúfítani­uk. Tény, hogy az utolsó NDK-s esztendőre, 1989-ig sikerült fel­számolni a mennyiségi lakáshi­ányt a kisebbik német köztársa­ságban: minden igénylő saját ott­honhoz juthatott. A hangsúly ek­kor kezdett áthelyeződni a növek­vő minőségi igények kielégítésé­re. A tervgazdálkodásról a piac­­gazdaságra történt átmenet egyik tát. Másrészt a szubvenciók meg­szűnése nyomán a lakbérek expo­nenciálisan emelkedni kezdtek. Míg 1989 végén egy 85 négyzet­­méteres, négyszobás panellakás havi bére 70 keletnémet márka körül volt (melegvízzel és távfű­téssel együtt!), ma ugyanezért az otthonért 700-800 márkát, illetve 350-400 eurót kérnek a lakásfenn­tartó kft.-k - plusz a melegvíz és a fűtés. A húsbavágó lakbérek nyomán megnőtt a keletjük a kis lakások­nak: megindult a menekülés a pa­nelházakból. Ennek másik ös­­­szetevője a minőségi váltás: so­kan ma már a keleti tartományok­ban is megengedhetik maguknak, hogy saját lakást vagy családi há­zat vásároljanak a nagyvárosok zöldövezeti részében, esetleg a Berlint, Lipcsét, Drezdát, Magde­­burgot vagy Chemnitzet övező agglomerációban. Az árak megle­hetős szórást mutatnak. A főváros Charlottenburg kerületében, a Brixplatz környékén épült lakó­parkban az öröklakások négyzet­­méterét 950 euróért (mintegy 220 ezer Ft) kínálják. A Spandau ke­rülettel szinte egybenőtt, de már az agglomerációhoz tartozó Fal­­kensee községben ugyanez 1780 euróba (420 ezer Ft) kerül. Beköl­tözhető családi házak, illetve iker­ház lakrészek az agglomeráció­ban és Berlin külső kerületeiben 120-300 ezer euró közötti áron vá­sárolhatók, kedvező hitelkonst­rukcióban. (A havi bruttó átlagke­reset 2500 EUR körül van.) A vé­telárnak általában csak 25 száza­lékát kell egy összegben letenni, a fennmaradó hányad 20 év alatt törleszthető. A lehetőséggel sokan élnek (az állam is nagyvonalúan támogatja az első saját lakás, illetve ház megszerzését), így egyre több pa­nellakás áll üresen. A hat keleti tartományban egymillióról szól a fáma, egyedül Berlinben több mint 120 ezerre keresnek bérlőt a tulajdonos kft.-k. Ezek különféle kedvezményekkel próbálnak meg bérlőt találni az üres lakásokra - nem sok sikerrel. Leginkább ott van foganatja a kampánynak, ahol a lakások átfogó korszerűsí­tésen estek át. Mivel a lakások fenntartása üresen is pénzbe kerül, a berlini szenátus nemrég döntést hozott a bontások megkezdéséről. A terv értelmében az idén 3000 panella­kás tűnik el a fővárosban, első­sorban Marzahn kerületben. Vi­déken már megindultak a bulldó­zerek: a munkalehetőség híján a nyugati országrészbe távozott „Ossi”-k egykori panelházai he­lyén ma nagy üresség tátong Schwedtben, Görlitzben és Magdeburgban, doropham lámlé LAKÁSÁRAK, BÉREK NÉMETORSZÁGBAN Lakástípus­­ v­­ A Bér, ár 85 m2-es panel 350-400 euro/hó Cs.ház, iker lakrész 120-300 ezer euro Német bruttó átlagbér - 2500 euro Forrás: a cikk szerzője_____________ ,■­­________; ;Á;_________

Next