Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-31 / 76. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. MÁRCIUS 31., KEDD Déli szomszédunk nyitott, elindult a vegyes kamara alapítása Hogyan lehet a magyar vállalko­zásoknak Szerbia felé nyitniuk? Megéri-e egyáltalán a déli szomszédunkkal gazdasági kapcsolatokat fejleszteni? Egye­bek mellett erről is szó esett azon a kecskeméti kamarai ren­dezvényen, amelyen a ma­gyar-szerb kamara megalakítá­sának lehetőségéről tanácskoz­tak üzletemberek. - A balkáni ország évente 5-7 százalékos GDP-fejlődést produ­kált az elmúlt években, az unió teljes jogú tagja szeretne lenni Szerbia - mondta Nagy Ferenc, a Szabadkai Magyar Főkonzulá­tus gazdasági ügyekkel foglalko­­­zó diplomatája. A jogrendszerét ezért is uniókomfortossá alakít­ja. Magyarország 354 millió euróval (2007) a 10. helyen áll a külhoni befektetők között. A diplomata hangsúlyozta, hogy az együttműködésen ala­puló közös üzletek számát kelle­ne szaporítani, így például kön­­­nyebben elérhetőek lehetnek az orosz piacok is. Egy korábbi megállapodás alapján a szerbiai cégek egyszázalékos vámmal ex­portálhatnak a keleti országba, s ezt közös vállalatok alapításával kellene kihasználni. Jelenleg a magyar-szerb kül­kereskedelem jellemzője alapve­tően szinte csak az árucsere­forgalom. Többet szállítunk szomszédunkhoz, mint amen­­­nyit onnét vásárolunk, így 2007-ben 861 millió eurónyi értékű árut szállítot­tunk, míg onnét 185 millióért importáltunk. Az előadók között volt Dunai Péter, az országos kamara főtit­kára, aki arra hívta fel a figyel­met, hogy a környékbeli orszá­gokkal, évekkel ezelőtt sikerült közös vegyes kamarákat létre­hozni. Elmondta, hogy az MKIK támogatásával alapítandó szer­vezet célja a gazdasági érdekvé­delem kialakítása. További infor­mációt az érdeklődő az MKIK Nemzetközi Igazgatóságán kap­hat, a 1/474-5140-es számon. ■ Adórendszer Szerbiában: Adótípus Adó mértéke (százalék) áfa 8-18 forrásadó 20 szja 12 egyéb jöv. 20 vállalati nyer. adó 10 Ingatlanadó 0,4-3 FORRÁS: MKIK GAZDASÁGI ABLAK Piacot kereső képző cégek hírős képző konzorcium A válság után munkaerőhiány várható Esély, képzés, munka címmel rendez szakmai napot a Hírős Képző Kon­zorcium április 21-én, a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán. Barta Zsolt A Hírős Képző Konzorcium ta­valy októberben alakult meg a megyei kereskedelmi és ipar­kamara gesztorálásával azzal a nem titkolt céllal, hogy a Daimler-Benz AG leendő kecs­keméti gyára számára segítsék elő a szakemberek képzését. Mint ismeretes, a német tár­saság 2500 olyan dolgozót kí­ván felvenni, akik képesek el­sajátítani az autógyár magas szintű követelményeit. Ugyan­akkor az oktatásra létrejött szö­vetség nemcsak a német, ha­nem más cégek, vállalatok szá­mára is képezne szakembere­ket - tájékoztatta lapunkat Veszter Ágnes, a kamara okta­tási stúdiójának a vezetője. Az áprilisi szakmai napra olyan, oktatással foglalkozó vállalko­zásokat invitálnak meg, ame­lyek bemutatják képzési palet­tájukat. A tervek szerint negy­ven cég mutatkozik be majd azok előtt a társaságok előtt, melyek hamarosan megkapják a meghívóikat a dél-alföldi régi­óban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, illetve Pest megyé­ben. Őket a társkamarák hív­ják meg a kiállításra. A Kecskeméti Főiskola a programmal párhuzamosan ál­lásbörzét is rendez. Danyi Jó­zsef, az intézmény rektora azt mondja, hogy a kiállításon azok a munkaadók is bemutatkoz­nak, akik kapcsolatban állnak a főiskolával. Az intézmény is részt vesz a felnőttképzési rend­szerben. Nemcsak diplomások oktatását végzik, hanem olyan A Hírős Képző Konzorcium tagok Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara__________________ Kecskemét MJV Önkormányzata Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Bács-Szakma Szakképzés-Fejlesztési és Szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Zrt. Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Kecskeméti TISZK______________ Kecskeméti Regionális Munkaerő­fejlesztő és -Képző Központ________ Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja____________ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ_____________________ FORRÁS: KSH szakemberek továbbképzését is felvállalják, akik tudásának a bővítését a versenyszektor sze­replői igénylik. Az érdeklődők­nek egy csomag keretében tud­ják bemutatni a kínálatukat. A főiskola arra számít, hogy a vál­ság elmúltával munkaerőhiány léphet fel a térségben. A Daimler-Benz cég letelepü­lése miatt több társaság attól tart, hogy dolgozóinak egy ré­szét az autógyár elcsábítja, így a kilépő munkatársaikat hason­ló képzettségű dolgozókkal kell pótolniuk. A Kecskeméti Regionális Képző Központ nemrég vásárolt egy magyar gyártású NCT-vezérlésű megmunkálóközpontot. Kőhegyi Péter és Koncz Tamás az új gépet tanulmányozza, mely - programokkal együtt - csaknem 40 millió forintba került. A gépet szerszám- és alkatrészgyártásnál használják. Álláskeresők képzettség szerint létszám HÍRSAV Baja KIÁLLÍTÁS A Posta Sándor Sportcsarnok ad otthont a XXV. bajai kiállítás és vásárnak. A szer­vezők arra számítnak, hogy az áp­rilis 17-19. közötti rendezvényen bemutatkozó cégek ugyanannyi érdeklődőt csalogatnak a prog­ramra, mint a korábbi vásárok. Baja JUBILEUM Az idén április 23-24-én ünneplik a Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola fennállásának 85 éves jubileumát. E két napon rendezik meg a hagyományos Bá­nyai-napokat. A programsorozat­ban többek között bemutatkoznak mesterek és tanítványaik értékes díszmunkáikkal. Neves cukrász­­mesterek, olimpiai bajnok zöldség­faragók hozzák el legszebb, ehető alkotásaikat. Lesz borminősítés, iskolatörténeti és kerttörténeti ki­állítást szerveznek, valamint szá­mos szakmai előadást is tartanak. Kalocsa VISSZAESÉS Csökkent a Karamell Snack Kft. árbevétele az idén. Vályi Attila cégvezető tájé­koztatása szerint a válság miatt a január-február havi forgalmi ada­tok a gyár árbevételében 20-25 százalékos visszaesést mutatnak. A másfél milliárdos termelési ér­ték ugyan nem kerül veszélybe, mivel az üzem új termékek fejlesz­tésével és üzembe állításával a ki­esést pótolni tudja. Kalocsa FEJLESZTÉS Szentesi Zol­tán, a Kalocsai Porcelán Manu­faktúra ügyvezetője munkatársai­val tavaly jelentős termékfejlesz­tésbe fogott annak érdekében, hogy a cég növelje bevételeit, ugyanakkor biztosítsa dolgozói foglalkoztatását. A porcelán hasz­nálati és díszműáruk mellett ezentúl cserépkályhacsempék égetésével is foglalkoznak. Az év elején megkezdődött a hagyomá­nyos égetésű kályhacsempék gyártása és összeszerelése. A vál­lalkozás ugyanis hordozható, fával fűthető kályhákat készít. Kiskunhalas BERUHÁZÁS A Kis­kunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. tulajdonosa az elmúlt évi félmilli­árdos fejlesztés után idén is meg­határozó fejlesztésben gondolko­dik. A cég 5 milliárd forintot meg­haladó 4000 tonnás feldolgozó és hűtőház felépítését tervezi. In­formációink szerint a 20 millió eurós beruházáshoz a cégvezetés kormánytámogatásra is számít. Nemrég járt Kiskunhalason Fi­csór Ádám, a Miniszterelnöki Hi­vatal kabinetfőnöke, aki ez ügy­ben tárgyalt is Kiss István ügyve­zető igazgatóval. A Szabadság híd után Baján folytatják az állványozást híd-konzol kft. Egy-egy munkához akár 90-100 kamionnyi faanyagot is felhasználnak a vállalat dolgozói A szolgáltatások színvonala mi­att léptünk be idén a kamarába - mondja Bodnárné Endrődi Éva, a csátaljai Híd-Konzol Kft. egyik tulajdonosa. A hidak állványozását végző családi tulajdonú vállalkozás ilyenkor tavasszal, amikor a jó idő már engedi, egyre több helyen kezdi el a munkálatokat. Az építést azon­ban a cégnek kell előre megfi­nanszíroznia, s az állványok fel­állítása igencsak komoly összeg. A kamara által kiállított Szé­­chenyi-kártya-konstrukció igénybevételével jóval könnyeb­ben lehet banki forgótőkéhez jut­ni, mint egyéb körülmények kö­zött. Ráadásul a mai gazdasági válságban a pénzintézetek sem könnyen nyújtanak hiteleket - mondja Bodnárné Endrődi Éva. A kamarába történő belépést indokolta az is, hogy a szervezet gyakran tart olyan fórumokat, melyek a társaságok vezetői­nek igen fontosak, legyen azok munka­­védelmi, tűzvédelmi, adózási jellegű rendezvények. A kft.-t a Bodnár házaspár ala­pította éppen 11 éve, ma 33 mun­katárssal Győr-Moson-Sopron megyétől Békésig szinte minden­hol ott vannak a dolgozóik, ahol egy-egy hidat kell felújítani. Az igazgatónő azt mondja, hogy ugyan idehaza képeznek ács-állványozókat, a dolgozók többségét mégis ők tanítják be. A hidak állványozása speciális tudást feltételez. Azt a szót, hogy munkanélküliség nem ismeri a cég. Ahogy Bodnárné Endrődi Éva fogalmaz: annyi a felújítás­ra váró átkelő, hogy mire az ös­­­szes hazaival végeznének, kezd­hetik az egészet újra. Jelenleg a fővárosi Szabadság híd munká­latait segítik, de a szakembereik ott vannak az Észak-pesti vasúti hídnál is, majd hamarosan Ba­ján folytatják a munkákat. Egy-egy átkelő beállványozá­­sához hatalmas mennyiségű fát használnak fel: 90-100 kamion­nal szállítják a munkákhoz szükséges mennyiséget. A gond az, hogy nagyon sok selejt faanyag keletkezik, ami már semmire sem használható. A selejtezésen kívül sajnos a fa­anyagok más úton-módon is el szoktak tűnni. Éva emlékszik olyan esetre, amikor a rendőrök őrizték az szánt állványozásra anyagokat, míg meg nem érkeztek a hely­színre. A válság nem érinti a cégüket, mivel megrendelések folyamato­san érkeznek. A munkához olyan különleges szakismeretekre van szükség, mely nagy részét csak a gyakorlatban lehet megtanulni. A munkatársak többsége hosszú évek óta dolgozik náluk, a lemor­zsolódás ritka. Bár az állványo­zás veszélyes szakma, naponta mégis több az állástalan érdeklő­dő. Konkurencia ugyan akad, de mivel jóval lassab­ban végzik az állvá­nyozást, ezért a kivi­telező cégek inkább a csátaljai vállalko­­­­zást bízzák meg a feladatokkal. Hogy miért fog egy házaspár ilyen vállalkozásba? Az igazgatónő azt mondja, hogy ő közgazdász, a férje víz­ügyi szakember. Eredendően szinte semmi közük sincs ehhez a munkához, ám a ’90-es évek­ben ipari alpinistaként dolgoz­tak, vállalkozásban. Voltak olyan munkák, melyeket nem lehetett alpintechnikával megoldani, és a férje ötlete alapján az állványo­zási technológiát teljesen megre­formálva fogtak bele az új tevé­kenységbe, így maguk tanulták ki a szakma fortélyait, s ma már ők borítják be állványerdővel a hidakat. Ott voltak a szekszárdi és a dunaújvárosi híd építésénél is. A Dunát szinte lehetetlen el­hagyniuk, mert a fővárosi átke­lők még hosszú évekig adnak fel­adatokat. A jövőben a Margit híd felújításához szükséges állvány­zat készítése lehet a következő kihívásuk. ■ ■ Új technológiát vezettek be a munka felgyor­sítására. Aki jól dolgozik, soha nem ma­rad megbízás nélkül.

Next