Petőfi Népe, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-22 / 118. szám

6 PETŐFI NÉPE - 2010. MÁJUS 22., SZOMBAT HIT, ÉLET ÉS SZOLIDARITÁS Nem könnyű a laikus kö­zönségnek Krisztus szü­letéséről vagy föltámadá­sáról szólni, de még ne­hezebb a pünkösdről. Farkas P. József - Érsek Úr, hogyan fogalmaz­ná meg: mit várjunk a pün­kösdtől, a Lélek­ napjától? - Egyházi vonatkozásban a pünkösd nem különálló ünnep: a húsvét betetőződése, teljessége. A feltámadt Krisztus elküldi a megígért vigasztalót a híveinek, egyházának, és az jó ügyvédként viseli gondját Isten népének. Iránymutató lehet az Egyháztör­ténet. Ami nem mitológia, ha­nem igazi históriai forrás. Bi­zonyság: az emberi gyarlóságok és üldöztetések ellenére is meg tudott maradni Jézus Krisztus iránti hűségben ez az intézmény, ez az élő közösség. Segíthet az is, ha felütjük az értelmező szótárt: lelkesítő, lelketlen, lélekmele­gítő... hosszasan sorolhatnám. A Szentlélek nem emberi szubjek­tum, mégis van hasonlóság, köl­csönösség is vele. Hiszen át tud­ja alakítani, formálni az emberi életeket. Az apostol azt írja: vala­mi tűz árasztotta el őket, és ké­szen álltak, és bátrak minden jó­ra és a hit hirdetésére... - A Lélek lánggal, a nyelve­ken szólás csodájával ér­kezett... - Az első pünkösd az egyház egyetemességének ünnepe. Mert nem helyi egyházak voltak először, és nem nemzeti eklézsi­ák, hanem egy konkrét helyen és időben, Jeruzsálemben mint­egy tizenhét nyelven szólalt meg az Isteni dicséret, és mindenki értette a másik szavát. Ami az­tán a történelem folyamán le­bomlott a részekre. Ezt fogal­mazta meg a szent szerző és itt mutatja meg az ünnep igazi jel­legét: minden embernek szóló, teljes képet kínál a szerető Isten­ről. És ma is érvényes ez, abban a korban, amelyet Ady szavával jellemezhetünk: „minden egész eltörött”. Mi is keressük ezt a nagy egységesítő egészet. Ezt a megvilágosítást, ezt a depresszi­óból, apátiából, frusztrációból való kiemelkedést, amit az Úr le­helete adhat az embernek. - Tehát ez egy gyógyító közös­ségi élmény? - Igen. Ugyanis az ember lel­kében előbb megöregszik, mint testében. A 33 éves Arany János írta: „hová lettél, hová levél lel­kem ifjúsága?” Ha végignézünk a mai fiatalság tömegein, vagy elmélyülünk a lelki segélyszol­gálatok, a nevelő- és büntető in­tézetek személyes aktáiban meg­győződhetünk: a mai fiatalság milyen terhelt. Figyelemmel kí­sérem a ballagási meghívókra írt mottókat. Némelyik olyan, mint egy gyászjelentés. Ha most sincs bennük lelkesedés, ambíció, emelkedettség, akkor mi lesz ké­sőbb? Egy öreg pap barátom mondotta nemrég élményei alap­ján, hogy „olyan féktelenek ezek a mai fiatalok”. Erre mondta egy kollegánk: féktelenek, de a jár­művükben gázpedál sincs már... - Érsek Úr hittel várja a Lán­got a fejek fölé? - Lángot fizikális értelemben nem várok, de testi-lelki megúju­lást, örömöt, emelkedettséget igen. És ha azt tesszük, mint az egyházalapítók - az apostolok, akik Szűz Máriával az élen el­csendesedtek, imádkoztak, hív­ták az Urat - meg is tapasztal­hatjuk az eredeti élményhez fog­ható örömöt. A pünkösd nagy le­hetőség arra, hogy újra építsünk mindent, ami ledőlt, ami legyön­gült és összezavarodott. - Ön, amikor bérmál, a jövő pünkösdjével találkozik. Opti­mista? - Tiszta szemeket, arcokat lá­tok. Meggyőződésem, hogy a paptestvérek komolyan veszik a felkészítést. Nem elégszünk meg azzal, hogy egy jelölt száz kérdésre száz helyes választ ad. Fontosabb, hogy törekedjen, készüljön föl életformájában, mindennapi tetteiben is a vallá­sos élet vállalására. A lényeg: az Isten kegyelmét várjuk! Ha így kérjük az Urat - aki nem hagy­ta el népét - akkor biztosan nem lesz hiábavaló a remé­nyük. Gondoljunk az Egyház kétezer éves történelmére. Mélységek és magasságok! A megmetszett fa kizöldült! Cso­dálatos, viharos újjászületések voltak. Cluny, Trident, és a má­sodik Vatikánum... Hasonlót élt át a XX. századi ember, a máso­dik világégés után. A háborús ostrom nem kímélte a pesti köz­ponti szeminárium épületét sem. A helyreállításnál­­ az ideiglenes­­ ablak üvegébe ezt íratták az atyák: „Nem tűr romot / az élő és éltető Lélek, / az első adandó alkalommal/ új­ra éled”. Megragadó ennek a versnek a nagyszerű kétértel­műsége. Mert az emberi lélek is, mindig új erőre kap, és a ro­mokon is építeni tud. Viszont az ihletettségét, a lendületet at­tól nyeri, akit minden pünkösd­ben reménnyel hívunk. Lehetőség, hogy újjáépítsünk mindent pünkösd Beszélgetés dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsekkel, metropolitával . Dr. Bábel Balázs, Kalocsa- Kecskemét egyházmegye érseke Kecskeméten, a Wojtyla-házban a felajánlásoknak köszönhetően pünkösd alkalmából délelőtt a rászoruló családok csirkéket és tojást vehettek át. Dél­után a pünkösdi játszóházban a gyerekeket játékos programok, és ajándék játékok várták. Felvételen a Pünkösdi királykisasszony választás látható. II. János Pál pápának állítottak emléket Ünnepélyes keretek között, püs­pöki áldással avatták fel­­ az öt éve elhunyt­­ II. János Pál pápa emlékszobrát Duna­újvárosban, az egy­házfő nevét viselő té­ren, a Krisztus Ki­rály Főtemplomnál. A hét elején, a len­gyel-magyar barátság jegyében is fogant ünnepségen részt vett a kecskeméti Wojtyla Ház delegá­ciója, Farkas P. József, alapító, ügyvezető igazgató vezetésével. A szobor Karol Wojtyla szüle­tésének 90. évfordulójára készült el, civilek adományaiból. A mo­numentum előtti kert­be a szülővárosból, Wadowicéből hozott föld került - melyet a híres városi delegáció adott/hozott és helye­zett el. Rohonczi (Roho) István al­kotása II. János Pál ismert moz­dulatát, az egyházfői áldás pillanatát, gesztusát örökítette meg művészi kifejezőerővel. A szobor II. Já­nos Pál ismert mozdulatát örö­kítette meg A memento fölavatói. (Balról) Farkas P. József, dr. Kálmán András polgár­mester, Spányi Antal megyéspüspök, Marcin Sokolowsky, lengyel főkonzul. Virágba borult a Wojtyla-ház felajánlás A kertészek, a Gong Rádió és a TEVA is segített Július 1-jén áldja meg Bábel Ba­lázs érsek a kecskeméti Wojtyla­­ház Wadowice-kertjét, mely a helvéciai Hegedű Kertészet ön­zetlen felajánlásából, és odaadó munkája eredményeként szüle­tett meg. A kertben emlékkő hir­deti majd Fazekas József piaris­ta atya pedagógiai és botanikai munkásságát. Az épület kivirágoztatásához pedig kecskeméti kertészetek is hozzájárultak: a Gyenes Kerté­szet muskátlikkal, Gyenes Géza leanderekkel, míg a Kis Kertész Duó a belső kert kialakításával. A ház működtetéséhez nap mint nap érkeznek az önzetlen felajánlások. A közelmúltban a Gong rádió adományozott egy vitaminkészítményeket, orvosi 200 literes mélyhűtött, míg a segédeszközöket adott. Jövő ést­ TEVA Magyarország Kft. egymil­­törtökön a kunbaracsiak főzik bió fori­nt értékben gyógyszereket, meg gulyáságyúban az ebédet. Készül a Szent Ivó napi emlékkép. Legutóbb a Három Gúnár - Fricska Csaba mesterszakács vezette csapat főzött a wojtylás családnak. Országzászló érseki áldással június 4. Egész napos ünnepséggel emlékeznek meg Kecskemét belvárosában hetek óta tart az Országzászló építé­se. A monumentális emlékmű többek között a Porta Egyesület kezdeményezésére készül el jú­nius 4-ére. A civil szervezet is méltó mó­don, egész napos ünnepségsoro­zat keretében szeretne megem­lékezni, hazánk történelmének e szomorú eseményéről. 11 órakor a Wojtyla-házban dr. Holló József altábornagy, a Magyar Hadtörténeti Múzeum főigazgatója A lengyel-magyar kapcsolatok a hadtörténész sze­mével címmel tart előadást. 15 órakor a Szentháromság temetőben dr. Bábel Balázs ér­sek felszenteli a Kecskeméti Vá­rosszépítő Egyesület által felújí­tott Golgota-egységet valamint a Porta Egyesület támogatásával felújított Stációt. 16 órakor dr. Bábel Balázs a Lestár téren felépített Ország­zászlót az ünnepi műsor kereté­ben megáldja és felszenteli 16.45-KOR a Porta Egyesület dísztermében nyílik meg Sebes­tyén Imre képes levelező lap­­gyűjtő Trianon című történelmi áttekintést nyújtó tárlata. 17 órakor a Kodály Intézet Barokk dísztermében a Feren­ces Akadémia keretében dr. Bá­bel Balázs a Trianoni békediktá­tum következményei a Magyar Katolikus Egyházban címmel tart előadást. Ezt követően a Főpásztor - a társszékesegyházban - emlékmi­sét mond a nemzetért, az áldoza­tokért és határon kívül rekedt testvéreinkért. Porta Közösség: órát kap az izsáki öreg torony Egy jeles izsáki lokálpatrióta, Frankó János vállalkozó, elhatá­rozásából toronyórát kap az Izsáki Református Templom. Bár évszázadokig domináns volt a református közösség a sárfehér hazájában, és az eklézsia máig jó gazdaként vigyázza az Isten 1747-ben emelt barokk hajlékát, ára eddig nem került a toronyba. Frankó János, aki - a többi között - öntevékenyen segítette a Kisizsáki templom a Karol Wojtyla Barátság Központ építé­sét, illetve felújítását, a napok­ban kérte föl a Porta Óra-kör ve­zetőit a beruházás megvalósítá­sára. A tervek szerint már a szeptemberi Sárfehér Napok al­kalmából ünnepelhet a város: gazdag műtárggyal lesz dísze­sebb az öregtorony. A tervek sze­rint Hanga Zsolt munkáját dicsé­ri majd az alkotás. Mária-barlangot építenek Benén A ladánybenei egyházközösség Mária-barlangot épít a templom­kertben. A Porta Egyesület segít­ségével a napokban utaznak el Dorogra, ahol a Baumit bányá­ból a barlang építéséhez szüksé­ges köveket kapnak. Az oldal az Aero Perenninus Csoport támogatásával készült.

Next