Petőfi Népe, 2010. november (65. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-23 / 272. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. NOVEMBER 23., KEDD Megjelent megyénk szépirodal­mi folyóiratának, a Forrásnak no­vemberi száma.A folyóirat közli Lázáry René Sándor verseit. Lá­­záry 1859-ben született Kolozs­várott, de csak Kovács András Fe­renc képzeletében, az ő elképzelt költője. A költőteremtő költő Ko­vács András Ferenc verseivel, kö­teteivel két tanulmány is foglalko­zik. A közelmúltban hunyt el Utassy József Kossuth-díjas költő, aki a Forrásnak kezdetektől a munkatársa volt. Utassy Józsefre a folyóiratszám élén két írás em­lékezik: Buda Ferenc verssel, Pin­tér Lajos prózával idézi fel alakját. A folyóirat képanyagát Benes József grafikái képezik, ezek a kö­zönnyel és életörömmel átitatott különös figurák. Benes József grafikáihoz a Vajdaságból elszár­mazott, most Svédországban élő kitűnő költő, Domonkos István fűz lírai kommentárt. A Forrás Dobozi Eszter új regé­nyéből, a Sánta Katából közöl íze­lítőt. Az írás hősei érzékeny em­berek és érzéketlenek, akiket - az író szavával - „nem is anya szült, hanem a párt”. Akik elol­vassák Dobozi Eszter regényrész­letét, biztosan érdeklődéssel ve­szik majd kézbe a közeljövőben megjelenő teljes művet. ■ Londonban őrzik ma is a kopt eredetit Szerdán 17 órakor tartják a me­gyei könyvtárban a Pistis Sophia című könyv bemutatóját. A Pistis Sophia evangéliumát az a Valentinus jegyezte fel a 11. században, „kinek neve megfon­tolásra érdemesként felmerült Róma 3. lehetséges püspökeként Valentinus nevéhez kötődnek a gnosztikusok legfontosabb téte­lei. Tanításai nyomán ismerete­sek mint a titkos tradíciók, az evangéliumok, a szertartások őr­zői, és az olyan hagyományok, mint az ezoterikus ismeretek. A könyvben Jézus feltámadása utáni 11 évéről van szó, mely időt­­ a Pistis Sophiában feljegyzettek szerint - tanítványaival töltötte, beszélgetve. A könyv eredetije, kopt nyel­ven, 1785-ben került a British Museumba. ■ KULTÚRA Advent első vasárnapján mutatja be a kecskeméti Katona József Színház társulata II. János Pál pá­pa: Az aranyműves boltja című művét, melyet Cseke Péter, a színház di­rektora állít színpadra oratorikus formában. Az 1939-ben kezdődő törté­net három házasságot kí­sér végig. A darab alcíme: elmélkedés a házasság szentségéről, olykor drá­mai fordulatokkal. Rákász Judit A szépíró Wojtyla árnyékban maradt az egyházi vezető mö­gött, írói-költői tevékenységét megemlítik életrajzában, művei azonban soha nem kerültek ref­lektorfénybe. Cseke Pétert első­ként a darabválasztásról kér­deztük. - II. János Pál pápa magyaror­szági látogatásakor került a ke­zembe a pápa verseit és két da­rabját tartalmazó könyv. Lenyű­gözött az írások mély líraisága. A versekből CD-t készítettünk, de már olvasás közben elhatá­roztam: ha lehetőségem lesz rá, színpadra állítom Az aranymű­ves boltját. Most érkezett el az idő, s nagyon örülök, hogy Kecskeméten rendezhetem meg a darabot. Az előadás érdekes­sége az oratorikus forma. A sze­replők között alig van közvetlen párbeszéd: megszólalásuk egy­fajta belső meditáció, gyónás. A műfaj közel áll a felolvasáshoz, de a kecskeméti előadás szín­házi eszközökkel is él. - Milyen párkapcsolatok je­lennek meg Karol Wojtyla da­rabjában? - A három különböző idősík­ban játszódó műben egymásba fonódó monológokon keresztül jelenik meg három pár történe­te. Az első a ’30-as évek végére viszi a nézőt, ahol egy olyan fér­fival és nővel ismerkedhetünk meg, akiknek kapcsolata foko­zatosan erősödik meg és érik szerelemmé. Miután ráébred­nek, hogy Isten egymásnak te­remtette őket, házasságot köt­nek, s megszületik kisfiúk. A háború kitörése után a férj meg­kapja behívóját, s a fronton éle­tét veszti. A második történet a háború után játszódik. Szenve­délyes szerelem, fellobbanó szalmaláng: a gyors házasságot gyors elhidegülés követi, mire kislányuk megszületik. Ebben a történetben megjelenik egy jelképes alak: Ádám, aki kive­zető utat mutat a krízisből, s akiben magát a szerzőt ismer­hetjük fel. A harmadik történet a két gyermek egymásra találá­sa, amelyben azt a dilemmát járjuk körül, hogy létezik-e örök szerelem. Fantasztikus Karol Wojtyla bölcsessége, érzékeny­sége, mellyel az emberi kapcso­latok sokféleségéről, változé­konyságáról, a választás lehető­ségéről, az összetartozás, a sze­retet fontosságáról beszél s megfogalmazza, hogy az embe­ri létezés egyik legnagyobb drá­mája: a szerelem. Nagyon érde­kes a darab szerkezete, hiszen az aranyműves annak köszön­hetően kerül a történet közép­pontjába, hogy mindhárom pár az ő üzletében vásárolja meg a jegygyűrűt. Őt magát nem lát­hatjuk, hiszen a szimbólum­­rendszer szerint az aranymű­ves maga az Atyaisten. - Szorosan kapcsolódik a da­rab II. János Pál egyházi tevé­kenységéhez? - Az aranyműves boltját 1960- ban írta Karol Wojtyla, Andrzej Jachen álnéven. Már ez is jelzi, hogy irodalmi műveiben nem az egyházi téziseknek ad teret. Nincs benne teológiai érvelés, nem térít, nem prédikál, hanem - mint költő és drámaíró - alkot. Nyelvezete költői, amelybe bele­szövődik a keresztény filozófia. Gyönyörű líra, melynek mélyén misztikus fény van. Dobozi Eszter regényrészlete a novemberi Forrásban Adventvasárnapi premier karol wojtyla Az emberi lét egyik legnagyobb drámája: a szerelem . A szereplők között alig van közvetlen párbeszéd, megszó­lalásuk egyfajta belső meditá­ció, gyónás. Csutri bállal indult az est Márton A felnőttek széki, kalotaszegi táncokat tanulhattak Márton-napi táncházba várta a kicsiket és a na­gyokat a Kecskemét Tánc­­együttes a kulturális köz­pontba. A tánctanítással és népi játékokkal is szol­gáló est Csutri bállal kez­dődött, ahol felső-Tisza­­vidéki táncokat tanulhat­tak a gyerekek, majd fel­elevenítették a tájegység­re jellemző népszokáso­kat is. A felnőtt-táncház­ban széki, kalotaszegi, magyarbődi és mezőségi táncok is sorra kerültek. A táncmester Vincze Le­vente és Horváth Eszter volt, a talpalávalót a Tor­mási Együttes húzta. ■ Báloztak a legkisebb táncosok is a Márton-napi táncházban Az aranyműves boltja - oratorikus mű szereplők: Sára Bernadette, Kéner Gabriella, Fazakas Gé­za, Körtvélyessy Zsolt, Hor­váth Erika, Ferencz Bálint, Aradi Imre. Az aranyműves Bőzsöny Ferenc hangján szó­lal meg. Díszlettervező: Szlá­­vik István, jelmeztervező: Bánki Róza. Rendező: Cseke Péter. A darabban közremű­ködik: a Kecskeméti Barátok Zenekar. Bemutató: novem­ber 28-án, a Kelemen László Kamaraszínházban. 5 Mit ehetett a kisdiák Petőfi Sándor Kecskeméten? Petőfi kecskeméti diákéveinek kevéssé ismert részleteiről is szó lesz azon a tudományos konfe­rencián, melyet pénteken ren­deznek a Cifrapalotában. A Ka­tona József Múzeum által meg­hirdetett tanácskozáson dr. Tar­jányi József, a kiskunfélegyházi Móra-egyesület tagja beszél a költő félegyházi gyermekéveiről, majd Székely Gábor történész, művészettörténész Petőfi kecs­keméti iskolájáról tart előadást. A költő mezővárosi élményeiről Székelyné Körösi Ilona törté­nész, főmuzeológus beszél. A 10 órakor kezdődő konferen­cián hallhatók lesznek kurió­zumszámba menő előadások is, melyek Petőfi költészetét ugyan nem helyezik új megvilágításba, a korszakról mégis érdekes ada­lékokkal szolgálhatnak. Ács Im­re, a Széchenyi-szakközépiskola tanára például arról értekezik, hogy milyen ételeket ehetett a kisdiák Petőfi Kecskeméten. Millisits Máté művészettörté­nész pedig a Petőfi diákéveit vé­gigkísérő harangokról beszél. A konferenciát alkalmi kiállí­tások egészítik ki. Borzák Tibor a Petrovicsok és Hrúzok család­fáiból állított össze bemutatót, s a látogatók Bodri Ferenc festő- és grafikusművész Petőfi-illuszt­­rációk sorozatát is láthatják. ■ Tudományos kihívások és lehetőségek A magyar tudomány ünnepén Bod Péter Ákos közgazdász a gazdasági válságról, Veress Gá­bor egyetemi tanár az összefo­gás fontosságáról, Hegedűs Ti­bor csillagász pedig a bajai szu­pernóva-kutatási program első eredményeiről tart előadást a TIT Bács-Kiskun Megyei Szer­vezetének ünnepi ülésén. A Ha­tárok nélküli tudomány elneve­zésű rendezvénynek a Tudo­mány és Technika Háza ad ott­hont, üléselnök dr. Kraszkó Károly, a TIT megyei elnöke, köszöntőt mond Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke és Zombor Gábor, Kecskemét pol­gármestere. Az előadások no­vember 29-én, 14 órától hallha­tók. ■ Zománcban ötleteltek szimpózium Kemence égette színek és formák Pénteken zárul a Nemzetközi Zo­máncművészeti Alkotóműhely idei téli kis szimpóziuma Kecskeméten. Ezúttal készségeiket fejlesztő amatő­rök is betekintést nyerhettek a mű­helyben folyó munkába. A kezdők­nek és haladóknak Tóth Pál művé­szeti vezető magyarázott a zománc­­művészeti technikákról. Neves alko­tók munkái is kemencébe kerültek, részt vett a szimpóziumon egyebek között Hertay Mária grafikus, Mo­réid Edit festő, Hummel Rozália In­diában élő festő, illusztrátor. Szerze­tesi alázattal, aprólékos munkával alkotott míves miniatűröket Bajor Zi­ta, Nemes Zsuzsa, Gyergyádesz Mi­hály - ők Pécsen végeztek festő sza­kon, és visszatérő vendégei a mű­helynek. ■ P. Zs. Pécsi diákok is alkottak Kecskeméten

Next