Petőfi Népe, 2010. november (65. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-23 / 272. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. NOVEMBER 23., KEDD Megjelent megyénk szépirodalmi folyóiratának, a Forrásnak novemberi száma.A folyóirat közli Lázáry René Sándor verseit. Lázáry 1859-ben született Kolozsvárott, de csak Kovács András Ferenc képzeletében, az ő elképzelt költője. A költőteremtő költő Kovács András Ferenc verseivel, köteteivel két tanulmány is foglalkozik. A közelmúltban hunyt el Utassy József Kossuth-díjas költő, aki a Forrásnak kezdetektől a munkatársa volt. Utassy Józsefre a folyóiratszám élén két írás emlékezik: Buda Ferenc verssel, Pintér Lajos prózával idézi fel alakját. A folyóirat képanyagát Benes József grafikái képezik, ezek a közönnyel és életörömmel átitatott különös figurák. Benes József grafikáihoz a Vajdaságból elszármazott, most Svédországban élő kitűnő költő, Domonkos István fűz lírai kommentárt. A Forrás Dobozi Eszter új regényéből, a Sánta Katából közöl ízelítőt. Az írás hősei érzékeny emberek és érzéketlenek, akiket - az író szavával - „nem is anya szült, hanem a párt”. Akik elolvassák Dobozi Eszter regényrészletét, biztosan érdeklődéssel veszik majd kézbe a közeljövőben megjelenő teljes művet. ■ Londonban őrzik ma is a kopt eredetit Szerdán 17 órakor tartják a megyei könyvtárban a Pistis Sophia című könyv bemutatóját. A Pistis Sophia evangéliumát az a Valentinus jegyezte fel a 11. században, „kinek neve megfontolásra érdemesként felmerült Róma 3. lehetséges püspökeként Valentinus nevéhez kötődnek a gnosztikusok legfontosabb tételei. Tanításai nyomán ismeretesek mint a titkos tradíciók, az evangéliumok, a szertartások őrzői, és az olyan hagyományok, mint az ezoterikus ismeretek. A könyvben Jézus feltámadása utáni 11 évéről van szó, mely időt a Pistis Sophiában feljegyzettek szerint - tanítványaival töltötte, beszélgetve. A könyv eredetije, kopt nyelven, 1785-ben került a British Museumba. ■ KULTÚRA Advent első vasárnapján mutatja be a kecskeméti Katona József Színház társulata II. János Pál pápa: Az aranyműves boltja című művét, melyet Cseke Péter, a színház direktora állít színpadra oratorikus formában. Az 1939-ben kezdődő történet három házasságot kísér végig. A darab alcíme: elmélkedés a házasság szentségéről, olykor drámai fordulatokkal. Rákász Judit A szépíró Wojtyla árnyékban maradt az egyházi vezető mögött, írói-költői tevékenységét megemlítik életrajzában, művei azonban soha nem kerültek reflektorfénybe. Cseke Pétert elsőként a darabválasztásról kérdeztük. - II. János Pál pápa magyarországi látogatásakor került a kezembe a pápa verseit és két darabját tartalmazó könyv. Lenyűgözött az írások mély líraisága. A versekből CD-t készítettünk, de már olvasás közben elhatároztam: ha lehetőségem lesz rá, színpadra állítom Az aranyműves boltját. Most érkezett el az idő, s nagyon örülök, hogy Kecskeméten rendezhetem meg a darabot. Az előadás érdekessége az oratorikus forma. A szereplők között alig van közvetlen párbeszéd: megszólalásuk egyfajta belső meditáció, gyónás. A műfaj közel áll a felolvasáshoz, de a kecskeméti előadás színházi eszközökkel is él. - Milyen párkapcsolatok jelennek meg Karol Wojtyla darabjában? - A három különböző idősíkban játszódó műben egymásba fonódó monológokon keresztül jelenik meg három pár története. Az első a ’30-as évek végére viszi a nézőt, ahol egy olyan férfival és nővel ismerkedhetünk meg, akiknek kapcsolata fokozatosan erősödik meg és érik szerelemmé. Miután ráébrednek, hogy Isten egymásnak teremtette őket, házasságot kötnek, s megszületik kisfiúk. A háború kitörése után a férj megkapja behívóját, s a fronton életét veszti. A második történet a háború után játszódik. Szenvedélyes szerelem, fellobbanó szalmaláng: a gyors házasságot gyors elhidegülés követi, mire kislányuk megszületik. Ebben a történetben megjelenik egy jelképes alak: Ádám, aki kivezető utat mutat a krízisből, s akiben magát a szerzőt ismerhetjük fel. A harmadik történet a két gyermek egymásra találása, amelyben azt a dilemmát járjuk körül, hogy létezik-e örök szerelem. Fantasztikus Karol Wojtyla bölcsessége, érzékenysége, mellyel az emberi kapcsolatok sokféleségéről, változékonyságáról, a választás lehetőségéről, az összetartozás, a szeretet fontosságáról beszél s megfogalmazza, hogy az emberi létezés egyik legnagyobb drámája: a szerelem. Nagyon érdekes a darab szerkezete, hiszen az aranyműves annak köszönhetően kerül a történet középpontjába, hogy mindhárom pár az ő üzletében vásárolja meg a jegygyűrűt. Őt magát nem láthatjuk, hiszen a szimbólumrendszer szerint az aranyműves maga az Atyaisten. - Szorosan kapcsolódik a darab II. János Pál egyházi tevékenységéhez? - Az aranyműves boltját 1960- ban írta Karol Wojtyla, Andrzej Jachen álnéven. Már ez is jelzi, hogy irodalmi műveiben nem az egyházi téziseknek ad teret. Nincs benne teológiai érvelés, nem térít, nem prédikál, hanem - mint költő és drámaíró - alkot. Nyelvezete költői, amelybe beleszövődik a keresztény filozófia. Gyönyörű líra, melynek mélyén misztikus fény van. Dobozi Eszter regényrészlete a novemberi Forrásban Adventvasárnapi premier karol wojtyla Az emberi lét egyik legnagyobb drámája: a szerelem . A szereplők között alig van közvetlen párbeszéd, megszólalásuk egyfajta belső meditáció, gyónás. Csutri bállal indult az est Márton A felnőttek széki, kalotaszegi táncokat tanulhattak Márton-napi táncházba várta a kicsiket és a nagyokat a Kecskemét Táncegyüttes a kulturális központba. A tánctanítással és népi játékokkal is szolgáló est Csutri bállal kezdődött, ahol felső-Tiszavidéki táncokat tanulhattak a gyerekek, majd felelevenítették a tájegységre jellemző népszokásokat is. A felnőtt-táncházban széki, kalotaszegi, magyarbődi és mezőségi táncok is sorra kerültek. A táncmester Vincze Levente és Horváth Eszter volt, a talpalávalót a Tormási Együttes húzta. ■ Báloztak a legkisebb táncosok is a Márton-napi táncházban Az aranyműves boltja - oratorikus mű szereplők: Sára Bernadette, Kéner Gabriella, Fazakas Géza, Körtvélyessy Zsolt, Horváth Erika, Ferencz Bálint, Aradi Imre. Az aranyműves Bőzsöny Ferenc hangján szólal meg. Díszlettervező: Szlávik István, jelmeztervező: Bánki Róza. Rendező: Cseke Péter. A darabban közreműködik: a Kecskeméti Barátok Zenekar. Bemutató: november 28-án, a Kelemen László Kamaraszínházban. 5 Mit ehetett a kisdiák Petőfi Sándor Kecskeméten? Petőfi kecskeméti diákéveinek kevéssé ismert részleteiről is szó lesz azon a tudományos konferencián, melyet pénteken rendeznek a Cifrapalotában. A Katona József Múzeum által meghirdetett tanácskozáson dr. Tarjányi József, a kiskunfélegyházi Móra-egyesület tagja beszél a költő félegyházi gyermekéveiről, majd Székely Gábor történész, művészettörténész Petőfi kecskeméti iskolájáról tart előadást. A költő mezővárosi élményeiről Székelyné Körösi Ilona történész, főmuzeológus beszél. A 10 órakor kezdődő konferencián hallhatók lesznek kuriózumszámba menő előadások is, melyek Petőfi költészetét ugyan nem helyezik új megvilágításba, a korszakról mégis érdekes adalékokkal szolgálhatnak. Ács Imre, a Széchenyi-szakközépiskola tanára például arról értekezik, hogy milyen ételeket ehetett a kisdiák Petőfi Kecskeméten. Millisits Máté művészettörténész pedig a Petőfi diákéveit végigkísérő harangokról beszél. A konferenciát alkalmi kiállítások egészítik ki. Borzák Tibor a Petrovicsok és Hrúzok családfáiból állított össze bemutatót, s a látogatók Bodri Ferenc festő- és grafikusművész Petőfi-illusztrációk sorozatát is láthatják. ■ Tudományos kihívások és lehetőségek A magyar tudomány ünnepén Bod Péter Ákos közgazdász a gazdasági válságról, Veress Gábor egyetemi tanár az összefogás fontosságáról, Hegedűs Tibor csillagász pedig a bajai szupernóva-kutatási program első eredményeiről tart előadást a TIT Bács-Kiskun Megyei Szervezetének ünnepi ülésén. A Határok nélküli tudomány elnevezésű rendezvénynek a Tudomány és Technika Háza ad otthont, üléselnök dr. Kraszkó Károly, a TIT megyei elnöke, köszöntőt mond Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke és Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere. Az előadások november 29-én, 14 órától hallhatók. ■ Zománcban ötleteltek szimpózium Kemence égette színek és formák Pénteken zárul a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely idei téli kis szimpóziuma Kecskeméten. Ezúttal készségeiket fejlesztő amatőrök is betekintést nyerhettek a műhelyben folyó munkába. A kezdőknek és haladóknak Tóth Pál művészeti vezető magyarázott a zománcművészeti technikákról. Neves alkotók munkái is kemencébe kerültek, részt vett a szimpóziumon egyebek között Hertay Mária grafikus, Moréid Edit festő, Hummel Rozália Indiában élő festő, illusztrátor. Szerzetesi alázattal, aprólékos munkával alkotott míves miniatűröket Bajor Zita, Nemes Zsuzsa, Gyergyádesz Mihály - ők Pécsen végeztek festő szakon, és visszatérő vendégei a műhelynek. ■ P. Zs. Pécsi diákok is alkottak Kecskeméten