Petőfi Népe, 2012. október (67. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-01 / 230. szám
2012. OKTÓBER 1., HÉTFŐ HÍRSÁV Zenével köszöntik a zenét Kecskemét A zene világnapja alkalmából ma 16 órakor zenés műsort ad Ötvös Csilla előadóművész és Papp Ferenc a Művész Kávézóban. A kettős nem először ad közös műsort, ezúttal a zene határtalan érzésére szeretnék ráirányítani a közönség figyelmét. (S. H.) Művészeti kiállítás a zene világnapján harta A zene világnapja alkalmából nyílik ma 14 órakor képzőművészeti tárlat a Hajósmúzeum és Képtárban. A kiállításon Kürtösi Ferenc, a helyi zeneiskola tanárának fotói mellett két kalocsai alkotó, Körösi Tamás festőművész és Kiss István rajztanár alkotásai láthatók. (T. K.) Még tilos a játék a Kubikus parkban Kalocsa A nagyszabású városfejlesztési program keretében megkezdődött a Kubikus park rendbetétele, ahová már megérkeztek az első játszótéri elemek. A játékok használata még nem biztonságos, és nem történt meg a műszaki átadás-átvételük. Az önkormányzat kérése, hogy a játszótéri elemeket emiatt ne használják az építési területen. (T. K.) Könyvtári napokat tartanak kiskörös A héten rendezik meg az Országos Könyvtári Napokat, melynek programsorozatába bekapcsolódott a kiskőrösi intézmény is. Holnap fél 10-től az érdeklődők a rendhagyó látogatáson vehetnek részt, bepillantva a könyvtárosok munkájába. Csütörtökön Moravcsik Ferencné tart előadást az életmódváltozás kérdéseiről. Vasárnap családi vetélkedő lesz az intézményben. (B. Zs.) VÍZÁLLÁSJELENTÉS a tisza tegnap Szolnoknál 251, Csongrádnál 166 centis volt, a Dunán Budapestnél 198, Paksról 107, Bajánál 229, Mohácsnál 247 centis vízállást mértek. MEGYEI KÖRKÉP A sátorverésre emlékeztek LAKITELEK Orbán Viktor: „A jég akkor reccsent meg” A lakiteleki találkozóra emlékeztek huszonötödik évfordulóján a Népfőiskolán. Az összejövetelen több százan vettek részt. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a lakiteleki sátrat mindenki magáénak érezheti, aki „szembeszállt a lebeszélés kultúrájával” 1987-ben és utána is. Hraskó István Negyed évszázada, egész pontosan 1987. szeptember 27-én 181 értelmiségi találkozott az akkor még a lakiteleki iskolában tanító Lezsák Sándor kertjében. Az esemény a rendszerváltáshoz vezető út egyik legfontosabb állomása volt. A felvert sátorban többek között az is elhangzott, hogy „Kádárnak mennie kell!", a találkozó után pedig megalakult a Magyar Demokrata Fórum. Szombaton a Lakitelek Népfőiskolán a huszonöt évvel ezelőtt történtekre emlékeztek. „A jég akkor reccsent meg” - hangsúlyozta a korabeli találkozó jelentőségét a Kölcsey Házban mondott beszédében Orbán Viktor. - Számomra Lakitelek a sátorverők bátorságát jelenti. Azokét, akik készek voltak kezükbe venni a történelem irányítását. Rajtuk nem fogott a lebeszélés kultúrája - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: a találkozó résztvevőit és egészében a rendszerváltó nemzedéket naivnak gondolták a „legvidámabb barakk őrei” . Mára bebizonyosodott, hogy nem a jövőbe, hazába vetett hit, hanem a rendszerváltó nemzedék lebecsülése volt naivitás. A sátorverőket fűtötte a hit: ha azt mondják a hegynek, hogy menjen odébb, akkor ez meg fog történni. És tényleg, hazamentek. Olyan változások történtek, amelyeket korábban lehetetlennek tartottak - mondta Orbán Viktor. Aki szerint ugyanakkor a „lebeszélés kultúrája” ma is él és virul. Mint fogalmazott, a „sátorverők politikai életszabálya” a maiak számára is érvényes igazság. Azaz: „ahhoz, hogy a történelem elszenvedőiből a történelem alakítói legyünk, kezünkbe kell venni a saját sorsunk alakítását”. A cselekvésre alkalmas ember külön-külön nagyon magányos - idézte Lezsák Sándor huszonöt évvel ezelőtt mondott szavait a miniszterelnök. Kijelentette: a nemzet felemelkedéséért most küzdők csak akkor lehetnek sikeresek, ha a rendszerváltók mentalitását követik. Úgy fogalmazott: Magyarországnak saját utat kell választania, nem elég „másolni a Nyugatot”, „mert aki ezt akarja tenni, az mélyebbre csúszik a válságban”. ■ Lezsák: „Olykor az elhárító mozdulat hadonászásnak tűnt”. Orbán Viktor megkapta Lezsák Sándortól a jelképpé vált sátor egy darabját. Az 1987-es lakiteleki találkozó egyik szervezője és házigazdája, az Országgyűlés mai alelnöke beszédében hangsúlyozta: huszonöt éve egy olyan napot élhettek meg, mikor nemcsak a rendszert kritizálták, hanem a rendszerváltást is felgyorsították. - Emlékezni kötelességünk, de azért még nincs mit ünnepelni - jelentette ki Lezsák Sándor. Ő anno a sátorban Nagy László költőt idézte: „A torkon vágott forradalmak pirosát és gyászát viseljük belül”. Az elmúlt huszonöt esztendő nem szólt másról, mint hogy próbáltuk elhárítani a következő torokra mért ütést. Olykor ez az elhárító mozdulat hadonászásnak tűnt, pedig komolyan gondoltuk. Máskor lefogták a kezünket, olyanok, akik látszólag mellénk álltak. De bebizonyosodott, hogy ennek a népnek van veszélytudata, és kellő időben, pillanatban képes többséget, kétharmados többséget megjeleníteni. A következő évek feladata, hogy megerősödjön az a Magyarország, amelynek előképe megjelent az 1987-es találkozó nyilatkozatában, és kiteljesedett a tavaly elfogadott új alaptörvényben - jelentette ki az Országgyűlés alelnöke. Lezsák Sándor azt is kiemelte: a fiatalság nevelésében nagy szerepet játszhatnak a népfőiskolák, itthon és az egész Kárpát-medencében is, ugyanis itt is szerezhetnek a fiatalok sikerélményeket, amely ma „a nemzet és az egyének életéből is hiányzik”. Az összejövetelen felavatták azt a fából készült padot, amelyet az 1987-es találkozó egyik résztvevőjének, Joó Rudolf történész és diplomata emlékére készítettek. „Emlékezni kötelességünk, de azért még nincs mit ünnepelni” - jelentette ki Lezsák Sándor 3 NÉZŐPONT Száraz tények a földeken GYERMEKKOROMBAN hallottam először arról, hogy el fog sivatagosodni a Duna-Tisza köze. Nehéz volt megállni a hír hallatán, hogy ne húzódjon mosolyra a szánk: a felhők akkor még adták télen-nyáron, szivattyú is csak a biztonság kedvéért volt a sufniban. Néhány év múlva már gombamód nőttek ki a földből a szélkerekek, mert lehetetlenség volt fizetni az éjjel-nappal működő szivattyú megzabálta áram árát. egy éve megfelelően ünnepélyes keretek között hallottam először a Duna-Tisza-csatorna tervéről. Nem most találták ki: 300 éve beszélnek róla. A csatorna legújabban tervezett nyomvonala Tass és Tószeg között húzódna a két folyó között Nyugat-Kelet irányban. Az elképzelések szerint egy mellékága is lenne, mely Észak-Dél irányban Tatárszentgyörgy térségéből indulna az ország déli határa felé - Kiskunhalas térségét érintve. Azt mondják a hozzáértők, hogy a csatorna megoldást jelentene az egyre fenyegető elsivatagosodásra. Nem értek hozzá, azt sem értem, egy több 10 kilométernyire csörgedező ér hogyan táplálná a porzó földet, de hogy tuti megoldás, elhiszem: minimál-költségvetéssel is háromszázmilliárdba kerülne, mindez arról jutott eszembe, hogy újabb száraz tény jutott a fülembe: most éppen, az aszály okozta károk miatt drágulnak majd az alapvető élelmiszerek. Arra nem emlékszem, hogy akkor mitől drágultak, de arra igen, hogy a 2010-2011-es év fordulóján a belvízhelyzet fokozódott: több helyen már szivattyúzni sem volt hova. Talán nem volna hiba, ha az olykor csöpögő vizet eltároznánk arra az időre, amikor nem csurran. Vagy importálhatnánk kaktuszt Chiléből. ZSÁMBÓKI DÓRA A Város Napját ünnepelték Tóth Sándor képeinek tárlatával kapcsolatok Zombor Gábor polgármester szerint a testvérvárosok delegációival válik nemzetközivé Kecskemét Idén is több testvérvárosi delegáció érkezett Kecskemétre a Város Napja programjaira. Jöttek vendégek a kárpátaljai Beregszászból (Ukrajna), az osztrák Dornbirnból, a felvidéki Galántáról, az erdélyi Sepsiszentgyörgyből, az ukrajnai Szimferopolból, a csehországi Táborból, a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Szervezetétől, az izraeli Nahariyából és a törökországi Tekirdagból (Rodostóból). A delegációkat szombaton este dr. Zombor Gábor polgármester köszöntötte a városháza dísztermében. A Város Napjának fénypontját a testvérvárosok küldöttségének idelátogatása jelenti, hiszen ezáltal válik nemzetközivé Kecskemét ünnepnapja. Ilyenkor megmutathatjuk, hova is jutottunk az elmúlt egy évben. Büszkék vagyunk arra, hogy ezek a kapcsolatok kitartanak - van olyan település, amelyikkel már harminc éve -, illetve egyre több új alakul ki. Fontos ez számunkra, mert Kecskemét még inkább befogadó nemzetközi várossá vált. Szeretnénk, ha egymás kultúráját megismerve, az emberi kapcsolatokon keresztül tudnánk egy ékesebb, jobb Európát építeni - mondta beszédében a polgármester. A küldöttségeknek ezután Héjja Bella népdalénekes adott elő egy erdélyi népdalcsokrot, majd a díszterem előtti folyosón lapunk korábbi fotóriporterének, Tóth Sándornak Kecskemét régi arcát mutató művészi fényképeiből összeállított tárlatát nyitotta meg Mák Kornél alpolgármester. A delegációk vasárnap este díszvendégként részt vettek a Katona József Színházban tartott gálán, melyen kecskeméti művészek léptek fel. ■ H. I. ■ A Város Napjárnak fénypontja a testőrvárosok látogatása. Tóth Sándor (jobbra) egykor lapunk fotóriportere volt