Bácsország, 2015 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 4. szám
zárta Novo Brdo várát és városát. Először a várost foglalta el könnyűszerrel, majd valamivel később, folytonos támadások és ágyúzás eredményeképp, a várat is hatalmába kerítette. Ezután csapatokat küldött a többi vár bevételére is, és arra készül, hogy meghódoltatja az egész fejedelemséget. Lehetséges ugyan, hogy e rövid beszámoló jelentéktelennek mutatja a dolgot, valójában azonban igen súlyos sebet szenvedtünk el általa. Ez a vár volt annak a hazának a központja, ez volt a haza táplálója, és termékeny földjével, bőséges termésével, tömérdek gazdag arany- és ezüstbányájával a rác fejedelmi hatalom fő ereje. Az ellenség tudta, hogy ez a tartós védelem legfontosabb bástyája, tudta, hogy ez támadásának legfőbb akadálya!’10 A török gyors hadjáratát követően az 1455-ös győri országgyűlés eredménytelensége miatt Brankovics György a Bécsben levő V. László királyhoz ment segítségért, de végül 30 000 arany ellenében békét kötött II. Mehmeddel, és elismerte a szultán fennhatóságát Szerbiában. A békefolyamatot így írta le Kritobulosz a szultán életrajzírója: „És a dákokhoz és paionokhoz menvén ott tartózkodik vala. Azonban nem sokára meggondolván magát, jónak látó követséget küldeni a császárhoz és megkísérteni, hogy ha lehet volna, minden módon egyességre lépjen és békét kössön vele. Kiválogatván tehát a vele lévők közzül a legelőkelőbb, értelmes és nagyon tanult férfiakat, és adván nektek tömérdek és igen szép arany- és ezüstajándékokat s oda adván a szokott adót is, melylyel tartozott, elküldi őket. S azok megérkezvén beviszik a császárnak az ajándékokat és az adót, megjelentvén egyszersmind neki fejedelmök izenéjét. S a császár nyájasan fogadja őket és emberségesen bánik velük. És békeszeretőleg beszélgetvén szerződést köt velük, s hitet ad és hitet vesz tölök, miszerint ő maga megtartja azokat a várakat, melyeket bevett, és mind azt a földet, a melyet fegyverrel meghódított, a többin pedig minden uralkodjék fejedelmek, az előbbinél valamivel kissebb évi adófizetése és a császár hadjárataihoz bizonyos számú katonaság állítása mellett”" A béke értelmében tehát a Moravától északra levő területeket megtarthatta a despota. Magyarország számára viszont komoly hatása volt a szerbek 1455-ös vereségének, ugyanis déli szomszédunk gyakorlatilag felmorzsolódott, ami miatt hazánk nagyobb veszélynek volt ettől kezdve kitéve. Ami rövidesen valóságossá is vált Nándorfehérvár 1456-os ostromakor... ♦ nemzetközi hátteréhez. In.: Kálmán Peregrin - Veszprémy László (szerk.): Európa védelmében Kapisztrán Szent János és a nándorfehérvári diadal emlékezete. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Line Design, Bp., 2013.9-14. o. Julier Ferenc: Magyar hadvezérek. Bp., Aqua Kiadó, 1992. (reprint kiadás) Kiss Károly: Hunyadi János utolsó hadjárata Bolgár- és Szerbországban 1454-ben, s Nándorfejérvár felmentése a török táboritástól 1456. In: Magyar Academiai Értesítő XVI. Évf. 1856/IX-X.sz. Kritobulosz 1875: Kritobulosz: II. Mehmet élete. Ford.: Szabó Károly In.: Magyar történelmi emlékek. Monumenta Hungáriae Historica Scriptores XXII. Budapest, 1875. Dr. Márkus Dezső (szerk.): Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár 1000-1895. Bp., 1899. (http://www.1000ev. hu/Letöltve: 2015.11.10.) Szakály Ferenc: A török-magyar küzdelem szakaszai. In.: Rúzsás Lajos-Szakály Ferenc (szerk.): Mohács.Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Bp., 1986. Vitéz János levelei és politikai beszédei, Neumann Kht., Bp., 2001. (http://mek.oszk.hu/06200/06214/html/index. htm - Letöltve: 2015.11.10.) Konstantinápoly ostroma 1453-ban (A párisi arsenal 1462-iki kódexének miniatűrje. Szilágyi Sándor A magyar nemzet története című könyvéből 106 Irodalom Ágoston Gábor: A Nándorfehérvárhoz vezető út. In.: Visy Zsolt (szerk.): A déli harangszó Magyarországon és a nagyvilágban. HM Zrínyi Média, Bp., 2011. Ágoston Gábor: A Nándorfehérvárhoz vezető út. Magyarország, a balkáni oszmán terjeszkedés, a nándorfehérvári győzelem. 203-244. o. In.: Visy Zsolt: Déli harangszó. Tanulmányok a pápai rendelet félezeréves jubileumára. Bp., 2000. Bonfini, Antonio: A magyar történelem tizedei. Ford.: Kulcsár Péter. Balassi Kiadó, Bp., 1995. (http://www. tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/magyar-tortenelem/ index.html - Letöltve: 2015.11.10.) Fodor Pál: Az Oszmán Birodalom, Bizánc és a nyugati kereszténység. Nándorfehérvár 1456. évi ostromának Jegyzetek Vitéz János levelei és politikai beszédei, Neumann Kht., Bp., 2001. (http://mek.oszk.hu/06200/06214/html/index. htm Letöltve: 2015.11.10.) 2 1454. IV. tc. Bev. 1-5 § (http://www.1000ev.hu/index. php?a=3¶m=707 - Letöltve: 2015.11.10.) 3 1454. IV. tc. 1. § (http://www.1000ev.hu/index. php?a=3¶m=711 - Letöltve: 2015.11.10.) 4 Bonfini 8.20. (http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/ tkt/magyar-tortenelem/ch29.html- Letöltve: 2015.11.10.) 5 Kritobulosz 1875 123.0. 6 Kritobulosz 1875 128-129.0. 7 Kritobúlosz 1875127.0. 8 Kritobúlosz 1875127.0. 9 Kritobúlosz 1875129-130. o. "“Vitéz János levelei és politikai beszédei, Neumann Kht., Bp., 2001. (http://mek.oszk.hu/06200/06214/html/ vitezjanos0221.html - Letöltve: 2015.11.10.) " Kritobúlosz 1875129. o.