Bácsország, 2017 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1. szám
mondható, mert teljesen a gépet ily gyorsan etetni, mint amennyit az feldolgozni képes, a tengeriszárkévék felbontatlanul lettek a gép dobjába bevíve, a gép így is minden nehézség nélkül befogadta és egy pillanat alatt feldolgozta. A látottakból ítélve a gép a beérett tengeriszárat minden kétségen kívül könnyebben, de épp oly tökéletesen fogja feldolgozni, mint a bemutatás alkalmával használt nyersszárat. A gyár megkeresésére vágattam néhány szekér zöld nádat, hogy ezzel kísérletet végezhessem, a gép a nádat is elég jól feldolgozta, bár ezen lépések között 6-8% hosszabb mintegy 20-25 cm hosszú szár is találkozott, mert a nádvégek kis része függélyesen jutván a tépőszerkezetbe, meghasítva ugyan, de keresztülszaladt, másodízben feladva már teljesen pozdorjává tépte a gép, a nádat. Én ezt a tépett nádat alomnak szántam s bevitettem az istállóba, hol meglepetésemre azt láttam, hogy az állatok a tépett nádat készséggel és jóízűen megették. Talán lesz gondolattársam között olyan, ki hasznát veheti ezen tapasztalatnak, hiszen van az országban több olyan gazdaság, hol a nem eléggé hosszúra nőtt nád megfelelően nem értékesíthető. Különben az idei évhez hasonló takarmányszükségben a tépett nád is jólesik. Ne ismerem a nád tápértékét, de ha az állat szívesen fogyasztja, nem lehet teljesen értéktelen tápanyag. ...Az itt mondottakból önként következik, hogy az Ásványi-féle tengeri szártépő nemcsak a tengeriszár tépése által képes jó szolgálatot tenni a gazdaságban, hanem más anyagok feldolgozására is sikeresen használható oly gépnek tartom, melynek egy gazdaságban sem volna szabad hiányozni. Azt hiszem, hogy mindazok kik a megejtett kísérleteknél jelen voltak, velem egy nézeten vannak.” 1919. február 3-án, az igazgatóváltás alkalmából elkészítették a palicsi földművesiskola pénztári és vagyonleltárát. A vagyonleltár adatai között szerepel 1 db Ásványi-féle szártépő kosár.15 Ez lehetett a berendezés prototípusa. Az Ásványi-féle berendezés jelentőségét bizonyítja, hogy még 1944-ben is használták. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara hirdetést tett közzé, melyben elsősorban a kisgazdáknak bérbe adja az Ásványi-féle, 16 mázsa súlyú kerekekre szerelt szártépőt, melynek meghajtására gőzlokomobil, vagy kb. 20 lóerős robbanó gőzmotor szükséges.16 A végére kívánkozik egy helyreigazítás. A Magyar életrajzi lexikonban a szabadalom szerzőjeként Ásványi Lajos helyett Ásványi Jenő van feltüntetve. „Ásványi Jenő (1870- ?) a palicsi földművesiskola igazgatója. A kukoricaszárnak takarmányozási célra való felhasználásához szártépő szerkezetet talált SZABADALMIBBA HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Berendezés cséplőszerkezeteknél tengeriszár és szfflérenyige szétszakítására. ÁSVÁNYI LAJOS FÖLDMŰVESISKOLAI IGAZGATÓ PALICSON. Ásványi Lajos szabadalmának fejléce V ÁSVÁNYÉ KUKOfICZASZÁMIP ;■ ^**1е8У*6к és ismertetés ingyen az egyedüli szerkezet, mely a tengeriszárat minden részeiben a legtökéletesebben feltépi és nem vágja dugószerű darabokra, mint az amerikai rendszerű gépek. Az egyedüli gép, melylyel takarmán,répa, répafejek levéllel, egyidejűleg a tengeriszárral a legtökéletesebben felapríthatók és igy egyszerre besavanyíthatók Ezen kettes művelet semmiféle más géppel nem végezhető, mint az „Ásványi“.fék tengeriszártépő géppel. 1909. évi tökéletesített kivitelben gyártja a szabadalomtulajdonos „NICHOLSON“ és bérmentve. BUDAPEST, VI., VÁCZI I . 17. M. A Nicholson Gépgyár Rt. Ásványi-féle szártépő gépének hirdetése (Köztelek, 1909. július 24., 1826). 65 33999. szám. X». OSZTÁLY. __________________Megjelent 190S. évi október hó 3-án, MAGY. I. KJH. Ásványi szabadalmának rajzmelléklete