Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1900-05-13 / 19. szám
1900. május 13. BALATON VIDÉK előadása alapján behatóan tárgyalta s nevezett referens álláspontját elfogadta és határozatilag kimondta, hogy: az osztatlan iskola számára külön tanterv szükséges, sőt kívánatos, hogy a 2—3—4 tanítóval bíró iskolák számára a tanterv mellé még külön utasítás is adassék. — Előadó a mai tárgysorozat 5. pontja értelmében olvasta fel ismertetését. 8. A központi választmány a megtartandó megyei közgyűlésre való korábban tekintettel kérte a járáskör választmányát, hogy a tavaszi közgyűlést mennél korábban tartsa meg. 9. A járásköri választmány a központ azon óhaját, hogy mandátumok lejártával a központnak Keszthelyre leendő helyezése mellett foglaljunk állást, tárgyalta s javasolja a közgyűlésnek, hogy fejezze ki a jelenlegi központi vezetőségben való bizalmat. Ha ezen vezetőség a megbízatást nem volna hajlandó megtartani, azon esetben egyetért a központ azon óhajával, hogy Keszthelyre helyeztessék át. A járásköri közgyűlés a gonddal összeállított elnöki jelentés minden egyes pontját tudomásul vette. Ezután következett volna Szűcs Imre szt.-gróthi áll. tanító értekezése a nyugdíj revízióról, de nevezett nem lévén jelen Cs. Péterffy József olvasta fel a „Konyhakerti magvak termelése"11 értekezését, melyért szkvi elismerést szavazott a közgyűlés. Ezután Horváth János olvasta fel az elnöki jelentés 7. pontjában jelzett értekezését, melyért a közgyűlés ugyancsak szókvi elismerést szavazott. A tárgysorozat 6-ik pontja értelmében az indítványok következtek. Már a gyűlés lefolyása alatt lehetett bizonyos izgatottságot észrevenni, mert ezen pontban a gondnokságok és iskolaszékek eltörlése volt felvéve. Ezt a themát Novák Mihály (Réztolli) fejtegette maró szatirikával oly szerencsésen, hogy a villamos feszültség tetőpontra jutott. Gyakorlatilag bizonyította be, hogy az egész gondnoksági intézmény mostani szervezete mellett egy szükségtelen rossz. Magvas értekezését azon indítvánnyal végezte : a) Mondja ki a zalaegerszegi tanítói járáskör, hogy a népiskola mellett helyi hatóságul a gondnoksági és iskolaszéki intézményt teljesen fölöslegesnek és feltétlenül eltörlendőnek tartja s kívánja a járási tanfelügyelet felállítását ; e célból : b) a járáskor megkeresi a „Zalamegyei Alt. Tanítóegyesület" elnöségét, hogy a fent nevezett intézmények mielőbbi megszüntetése tárgyában indítson országos mozgalmat s írjon fel ez érdemben a „Magyarországi Tanítók Országos bizottságához" is. Ezen javaslat felett megindult vitában javaslatba hozatott az értekezés egész terjedelmében való kinyomtatása és így országos terjesztése, ugyancsak indítvány tétetett az érdemben, hogy élőszóval ismertesse előadó a szomszéd vármegyék tanítói közgyűlésén, ezek pedig adják tovább, míg az ország minden vármegyéjében általánossá lesz. A közgyűlés az előadó indítványát tadta egyhangúlag, a terjesztés mikéntjére elsopedig megkeresi a központot s ennek támogatásával kinyomtatja. Ezek után a pénztárvizsgáló bizottság nevében Faller József teszi meg a jelentést, mely szerint az egyesület vagyona az ez évi jelentékeny kiadások dacára is 5391 korona 9 fillér. A számvizsgáló bizottságba új tagokat megválasztattak : Mattuseck Rikhard és Tikk László. Felolvastatott a kolozsmegyei Tankerületi Tanítótestület 35—1899—1900. számú átirata" a felekezeti elemi és polgári iskolai tanítóknak adandó kedvezményes vasúti jegy megadása ügyében, mely tudomásul vétetett. Új tagokat felvétettek : Vizy István (Zala-Lövő), Horváth László (Z.-Lövő), Kászli András (Pórszombat), Berlek Győző (Szepetk), Kiss Károly (Baksa), Záborszky Kálmán (B.-Szt-László). Pártoló tagul beléptek : Gubics János káplán (Csatár), Kayser Vilmos (Bak). A gyűlés ezután bezáratván, a helybeli nagyvendéglőben mintegy 50 terítékű ebéd volt, mely alatt Csicseri J. egerszegi cigányprímás zenekara játszott. Közben több felköszöntő volt az elnökre, s egyes tagokra. Az ebéd csak a késő délutáni órákban ért véget. —oa este táncmulatság volt, miről lapunk más helyén számolunk be. „Nézz e kis példára, magyar föld nagy népe! Ez lehet még a te úju dásod képe. Két Leopold után a mi még elhaladt, Végbe megy nem soká Ferenc s József alatt." A Festeticsért lelkesülő költők sorából nem maradhatott ki Csokonai sem, ki a nagy gróf jóvoltából a csurgói gimnáziumban tanári széket is nyert. Az ő verse, mely a Méit. Gróf Festetics György 0. N.-gára. A hadi oskoláról* cimet viseli, talán a leglelkesebben ünnepli a sok irányban fáradhatatlan tevékenységű embert, ki kertté téteti a mezőt s termő mezővé a sivatag kopárt ; kit tritonok kürtje s Tihanynak >rujjadozó hajadonja hirdet.« A keszthelyi indigesz (Festetics) nyomában mindenütt áldás árad, jólét fakad. Pomona, Ceres, Pán mind meghozza neki ajándékát és „ . . . szittya szokás szerént Bacchussa a boldog Szigetnek Tölt poharát neki hajtogatja . A béke műveit terjeszti, azon igyekszik, hogy a magyar művelődjék, előre haladjon, mert az ész ma többet ér, mint a nyers erő. A nemzet halad is, a haladás két lelkes bajnoka, Keszthely és Czenk >istenilő» grófja. Kazinczynak »Gróf Festetics Györgyhöz« címü költői levele magasztalva említi, hogy mig mások i pillongásért epedeznek, addig őt nem szédítik el semmi csillámlások. Majd így énekel: „Honn ülsz, szántasz és vetsz, kazlakat állítasz, Ugart törsz, árkot nyitsz, mocsárt s tót szárítasz ; Nemesíted almád, sajtólod szőlődet, Ménes, gulyák, nyájak lepik el meződet ; S mért örülsz a nagy birtok nagy hasznának, Hogy a sokból sokat adhatsz a hazának." Kisfaludy Sándor és Berzsenyi szintén lelkes ódákban adóznak Festetics nagy érdemeinek. Berzsenyi s Keszthelyiében a kék Balaton »virán3aua« hivja Ron szüzeit, a szelid múzsákat, mert ott a barna falak között barátságos tűzhelyre lelhetnek, hisz ott lakik egy nagy férfi, akinek lelke Periklész századnak született.« Kisfaludy ódáját 1817-ben irta, de mint Berzsenyi írja Kazinczynak : »A gróf nem engedte felolvasni, mivel a grófot igen dicsérte, többi nagyjainkat pedig igen alázta.« Ez az óda kiemeli, hogy az Isten méltó embert áldott meg a nagy vagyonnal, mert : „Te, a mit érsz, tudsz, birsz, teli szívvel és Bő kézzel osztod, s közre bocsátod a Hazában : a mag, melyet igy vetsz, Óh ! mi dicsőt terem egykor itten." Íme ilyennek festi a költői lelkesedés Keszthely grófját, s hogy költőink éneke igazán zengett s hogy ez a lelkesedés mélyen gyökerezett és maradandó, szilárd alapokon nyugodott, azt csalhatatlanul hirdeti majd az a szobor, mely e nagy hazafinak nemes alakját, lesz hivatva megörökíteni ott, hol annyit tett, annyit hol a kövek is az ő nevéről beszélnek, fáradott, Milyen legyen ez a szobor, erről más alkalommal. 1. §. Az a legmagasabb fuvarozási mely az országgyűlési képviselőválasztóknak díj, törvény értelmében a választás helyére és visza visszaszállítása alkalmával az esetre, ha a szállításra és visszaszállítása az illető választókerületben szavazásra jogosult választó, vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója fogadtatik fel és az illető község a választókerület székhelyétől 5 kilométernél távolabb fekszik, fizethető , minden olyan fogat után, melyen három választó szállíttatik, a következő összegekben állapíttatik meg és pedig a keszthelyi választókerület részére : 2. Az 1. §. azon rendelkezése alól, miszerint az abban megállapított fuvardíjak csak olyan fogatok után fizetendők, melyeken három választó szállítatik, kivételt képeznek a következő esetek : a) ha a községben háromnál kevesebb választó van ; b) ha a községben háromnál kevesebb választó óhajt a szavazásban részt venni; c) ha a községben egy képviselőjelöltnek háromnál kevesebb választója van, vagy pedig nagyobb számú választóiból háromnál kevesebb marad egy-egy fogatra. Ezen esetekben szintén az 1 §-ban megállapított fuvardíjak fizethetők. 3. §. Ha egy fogaton háromnál több választó szállíttatik, az 1. §-ban megállapított fuvarozási díjakon felül, a három számon felül levő választók mindenike után egy-egy korona fuvardíj fizethető. 4. §. Ha a 2. §-ban meghatározott eseteken kívül, egy fogaton háromnál kevesebb választó szállíttatik , egy választó szálításánál csak egynegyed, két választó szállításánál pedig csak fele része fizethető az 1. §-ban megállapított fuvardíjaknak. 5. §. Az előző szakaszokban megállapított fuvardíjak a választóknak lakhelyüktől a választás székhelyére való oda és visszaszállításra, szólnak, miért is egyéb költségek fel nem számíthatók. Folyószám 1 • A választókerület községei A községek távolsága a székhelyektől kilométerekben a * 5 > P * O 1 Alsó-Zsid 12.99 6 2 Alsó-Kustány 25.82 8 3 Alsó-Páhok 6.80 1 4 4 Balaton-Ederios 15.06 6 5 Balaton-Hidvég 19.48 6 6 Balaton-Magyarod 24.50 8 7 Bókaháza 17.14 6 8 Csány 20.66 8 9 Cserszeg-Tomaj 4.85 — 10 Egregy 7.68 4 11 Egenföld 12.68 6 12 Felső-Zsid 13.65 6 13 Felső-Páhok 8.76 4 14 Felső-KustányT 25.82 8 15 Garabonc 29.38 8 16 Galambok 35.15 12 17 Gyenes-Diás 3.68 18 Gyülevész •18.75 6 19 Hosszúfalu 14.77 6 20 Karos 34.62 12 21 Karmacs 10.87 6 22 Keszthely — — 23 Keszthely p. v. 0.95 — 24 Kis-Komárom 29.85 8 25 Komárváros 32 44 12 26 Köszvényes 10.47 6 27 Köveskut 18.30 6 28 Lesence-Istvánd 22.81 8 29 Lesence-Németfalu 21.99 8 30 Lesence-Tomaj 21.13 8 31 Meszes-Györök 9.93 4 32 1 Nemes-Boldogasszonyfa 8.03 4 33 Nemes-Bük 12.74 6 34 Nemes-Vita 17.90 6 35 Bezi 8.85 4 36 Sármellék 10.15 6 37 Szántó 16.21 6 38 Szent András 6.82 4 39 Szent-György vár 10.05 6 40 Vállus 13.59 6 41 Vindornyalak 13.86 6 42 Vindornyalak 15.23 6 43 Vonyarc-Vashegy 6.15 4 44 Zalavár 17.48 3 45 Zala-Apáti 12.89 6 Választási fuvardíjak. Zalavármegye törvényhatósági 1900. április hó 19-én tartott ülésében bizottsága tárgyalta a képviselő választások fuvardíjainak megállapítását és illetőleg a megyei állandó választmány elfogadott tervezetét. Hosszas tanácskozás után a következő határozatot hozták és azt fogják a felelebbezési határidő lejárta után jóváhagyás végett a miniszterhez felterjeszteni: A vármegye bizottsági közgyűlése tekintetbe véve az egyes választókerületekhez tartozó községeknek a választási székhelyektől való távolságát, helyi és közlekedési viszonyait ; továbbá a törvény célzatát s a szóban levő szolgálat és ellenszolgálat arányosságát; valamint tekintve azon körülményt is, hogy a fuvarozás a téli időszakban terhesebb ugyan, mint a nyáriban, de a fuvarozási díjak, gazdasági munkák hiányában, mégsem magasabbak, a szabályrendeletet következőkép alkotja meg: 3