Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)
1903-07-05 / 27. szám
12. h felebuiá'i szeretni szolgálatába szegő 11 nél><dig nincs nagyobb. Nem, lehet, hogy annyi erdem, amennyi Bárány Gergely dr runk városunk szellemi életében jutott, osztályrészül, nyomát, valami nyomás ne láttassa a sajtó e városi orgánumokban Az utókor méltán a háládatlanig vádjával illethetne érte. De az ő élete immár nemcsak a magáé : édes mindnyájunké, azoké, akik jóban követni, tt nemesben utánozni akarják. Esete az Istenért s nemzetünk jólétéért vállalt szakadatlan munkásság s a szerénység bájával párosulva. Hadd okuljon rajta a munkátalan, a szerénytelen s húságos fényben hamisolló világ! Kevés a gyertyánk, s azt a keveset is sokszor sokszor szívesen rejtjük véka alá . . Most az egyszer hadd világoskodjék mindeneknek, mentől tovább, mentől épebben, mentől erősebben ! Áldja meg az Úristen ! BALATONVIDÉK 1903. julius 19. lelkiismeretes kötelesség teljesités tudatában találja. De nemcsak ez az, ami becses volt, ami lebilincselt az ünnepélyen. Nemcsak az becses, hogy egy középiskola tanártestülete nemes törekvésű vezérének szolgálata 80-ik éves fordulója alkalmából megfesttette igazgatója arczképét és az, hogy nővére, mint az intézet első igazgatójának az intézet érdekében mindenkor tanusitott önzetlen és áldásos tevékenysége elismeréseűi alapitványt tett, hanem kétszeresen becses az a tanártestületi összhangzás a szellemben, mely felemelő azért, mert biztosítéka a tanintézet helyes irányú haladásának. Azzal a tudattal távoztunk a falak közül, hogy szerencsés az ifjúság, melynek tanári testületében ugy él a kölcsönös tisztelet, a becsülés és a szeretet, amint azt a tanév végén tapasztaltuk, mert ott az emberi elme nemcsak az Isten áldását hinti az ifjúságra, hanem az igaz, önzetlen és az igazi becsületes törekvés megtisztelésével és elismerésével — a magyar társadalmi élet kegyes irányú kialakítására is törekszik. Adja Isten, hogy a magyar ég alatt a tized munkálkodás megbecsülése mindig ilyen tiszta érzelemből fakadjon!Az ünnepély lefolyása különben úgy történt, hogy a hálaadó mise után az ifjúság, szülők, tanügybarátok sűrü csoportokban vonultak be az intézet tágas tornacsarnokába és azt zsúfolásig megtöltötték. A nemzeti fohász eléneklése után Burány Gergely dr. kir. főigazgató tartotta meg évzáró beszédét. A tanévek hosszú sora alatt gazdag tapasztalatokból merített tanulmány volt a beszéd, amely célját az ifjúság és a szülők körében sem tévesztette. Ezután a jutalomdíjak kiosztása következett, mely láthatólag lekötötte úgy a tanulóifjúság, mint a szülők érdeklődését és sok komoly homlokra vont derűt, mikor a jó viselet és a szorgalom elismerése jutott osztályrészül. És mikor a jelenvoltak mindnyája azt hitte, hogy bezárult az év, akkor voltunk csak a derekán. Ugyanis Pákor Adorján, a senior tanár emelkedett szólásra és a tulajdonát képező nyelvezettel, a tanári testület lendületes nevében a következőleg üdvözölte az intézet igazgatóját, szolgálata 30. éves fordulója napján : Nagyságos és Főtiszt. Főigazgató úr! Tisztelt közönség! A mai nappal, amidőn intézetünk egy szorgalmas munkában lefolyt tanévnek szokásos záróünnepélyét üli, nemcsak az intézet falai közül végleg távozó újabb kis rajnak, nemcsak a pihenőre térő gymnasiumi ifjúságnak, de ünnepe van különösen az intézet tanári karának is, amennyiben ez, ma tanintézetünk fejének és főgymnasiumunk első igazgatójának 30 éves tanári működése évfordulóját ünnepli. Jól ismerjük igazgatónk szerénységét, mely amily kész örömmel elismeri a mások érdemét, ép ugy iparkodik kikerülni minden a maga személyét illető ünnepeltetést; tudtuk nagyon jól, hogyha neki előzetesen csak sejtelme lett volna is az őszinte tisztelet és ragaszkodás ama megnyilatkozásáról, amelyet neki a tanári kar elismerése szívéből szánt, azt ő valószínűleg megakadályozta volna. Hogy tehát ez be ne következhessék, és mert mi, kik az ő önfeláldozó munkájának és ügyszeretetének legközvetlenebb vagyunk, önvád nélkül meg nem helljük magunknak azt a mulasztást, hogy neki, az igazán méltónak, az elismerés koszorúját ne nyújtsuk, csak titokban és a legbizalmasabb tanári körben készítettük elő a mai ünnepet és választottuk a mostani alkalmat, hogy őt egyrészt élete e nevezetes pontján szivünkből üdvözöljük, másrészt, hogy még leendő áldásos működésére az Isten bő áldását kérjük. Harminc év! Nagy idő a parányi lét határai mozgó emberi életben, sőt maga egy egész emberkor, amely alatt nemzedékek serdültek fel és váltak az ő nevelői működésének áldásos hatása alatt a haza hasznos polgáraivá. És ha helyesen mondja egyik nagy irónk, hogy nemcsak korának, hanem az egész emberiségnek élt az, ki kötelességeit híven teljesité, mennyivel nagyobb elismerés illeti meg azt, aki a neki osztályrészül jutott pályán, az embernevelés és tökéletesítés rögös és nehéz, de annál nemesebb pályáján sohasem elégedett meg csak a puszta kötelességgel, hanem aki e munkába belevitte lelkének és testének minden erejét, nemes szivének egész melegét?! És igazgatónk ezt cselekvő munkás élte egész folyamán, ezt ő hosszú 30 éven át. Mint tanár, kezdettől fogva azon volt, hogy a rábízott ifjakba ne csak a tudomány elemeit csepegtesse, hanem őket minden igaz, jó és szép iránt is lelkesítse, hogy bennük az Istennek tetsző embereket, a hazának áldozatra kész hű polgárokat neveljen. És hogy miként működött 13 évi igazgatósága alatt itt, azt váljon kell-e bővebben fejtegetnem Keszthelyen? Ismeretes mindnyájuk előtt, hogy évekkel ezelőtt városunkat az a veszély fenyegette, hogy az, akkor még csak 4 osztályú gimnáziumát elveszíti: az isteni gondviselés erről ugyan másként határozott, de amidőn intézetünk főgimnáziummá fejlesztetett, a szervezés, a berendezkedés nagy munkája jórészt Burány igazgatónk vállaira nehezedett és ő e feladatát nemcsak megoldotta, hanem az intézetben meghonosított szeretettel párosult fegyelem, a tanulmányi és erkölcsi ügyek minden ízére kiterjedő atyai gondoskodásával azt, mint merjük állítani, a Dunántúl egyik legjobb hírnevű intézetévé, igazán virágzó állapotúvá emelte. Igen, mert igazgatónk valódi jóakaratú barátja és vezetője az intézet tanári karának, szigorú, de szerető atyja a gondjaira bízott ifjúságnak. Mi, akik az ő életét és működését a legközvetlenebbül szemléljük, igazán elmondhatjuk, hogy ő egész életét csak intézetünknek és csak a gondjaira bízott ifjúság test szellemi jólétének és boldogulásának szenteli ; és ezen azért, mert tudjuk, hogy neki minden gondolata csak az ifjuság java. iránta való tiszteletünknek és önfe áldozó tevékenysége elismerésének emlékéül a tanári kar a mai napon Burány jzergely dr. cim alatt egy 500 koronás alapitványt tesz, amelynek évi kamatait a tanári kar határozatából mindenkor egy jó viseletű és jól is tanuló ifjú a záróünnepély alkalmával fogja megkapni. Hadd hirdesse e szerény jutalomdíj állandóan az ifjúságnak igazgatónk lángbuzgalmát és az ifjúság nevelése körül kifejtett áldásos tevékenységét. Hogy pedig intézetünk is állandó tanúja legyen a mi őszinte tiszteletünknek is a buzgalommal teljesített önfeláldozó tevékenység elismerésének, a tanári kar intézetünk számára megfesttette igazgatónk arcképét is. Tettük pedig ezt azon legjobb szándékkal, hogy ha évek során át, amiket a jóságos Isten, még élted hivatásának betöltésére szánt, kedves director úr pillantásaid e képre esnek, emlékeztessenek annak vonásai a mai nap érzelmeire, emlékeztessenek a mai napon szellemben átfutott 30 év nehéz küzdelmeire és e gondolat adjon erőt a még következő évek hasonló fáradalmaira és kitartást a munkára. Ifjúságunknak meg legyen ez a kép állandó figyelmeztető és példa arra, hogy az Istenbe vetett élő hittel és áldozatra kész szeretettel teljesített önfeláldozó tevékenység mindig megtalálják őszinte méltánylásukat a jók és igazak szívében. Engedd meg végre Nagyságos uram, hogy szavaimat a jövőbe vetett reménynyel és bizalommal fejezzem be és az egész tanári karnak, mint a te munkád részeseinek azon őszinte szívből fakadt óhaját tolmácsoljam, hogy az isteni gondviselés téged intézetünk és a haza javára, tisztelőid és az ifjúság örömére, teljes erőben és egészségben még igen sokáig tartson meg! tanút engedconfetti 12 fillértől feljebb igen nagy választékban !w továbbá szerpentin a legolcsóbban kapható ánszky és papir kereskedésében József Keszthelyen.