Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-01 / 1. szám

2. vér gyanánt csak az érdek nélkül való tárgyilagos és tiszta igazságot. Tudjuk nagyon jól, hogy ez az ut nem lesz rózsákkal kirakva , de hiszen a tövist már eléggé megszoktuk nyolc év alatt. S a finom acélpenge annál erősebben ugrik vissza, minél jobban meghajlítják. A mi tollunk pedig jó acélból vagyon, mert az igazság szeretetben van megedzve. És minden támadás után erősebbek, fürgébbek vagyunk. Nyolc hosszú év s főleg az utolsó év története fényes bizonyítékok erre. Csak olvasóink, előfizetőink és munkatársaink ne hagyjanak cserben, akkor nem félünk a jövőtől. S hogy bennük bízhassunk, arra jogot ad az a tudat, hogy mi teljesen ingyen dolgozunk s a mi szerkesztőségünk nem közkereseti társaság. Fokozott buzgalommal, friss erővel megyünk előre. Nemes célhoz nemes eszközökkel. Legyen tehát velünk az Isten ! Boldog uj esztendőt ! tALATONVIDÉK 1905. január 1. A hét. — A t. Ház. Választások előtt. A 48-as Apponyi, A háború. Farsang. „Rongy lap." — Hát bizony nagy a kavarodás a t. Házban. Tegnapelőtt, 28-án ülést tartott a képviselőház, melyben Tisza gróf indemnitást kért a képviselőháztól s kérte az ellenzéket, hogy ne akadályozza meg ezt. A lenézett »banda« azt monda, hogyy neki nem ad semmit. Apponyi, Andrássy, Hock, Ugrón, Eötvös még egy tettek, hogy ha az elnökre utolsó kísérletet nem, legalábbis pártjára tudnának hatni azon törvénytelen cselekedet meggátlása végett, hogy ne legyen ex-lexben választás. Grondolkodóba estek sokan, de mind hallgattak. Alea jacta est : a kocka el van vetve ; január 3-ára még egyszer össze van híva a Ház, valószínűleg utoljára, 4-én vagy 5-én pedig az országgyűlést feloszlató ténbeszéd lesz a budai királyi palotában, s azután . . . ? Azután jönnek az uj választások. Hideg, téli időben , kitéve az ellenzék a már jól ismert receptek szerint a sok zaklatáson kívül a fagynak, a megdermedésnek, hogy türelmét veszítve vagy rendetlenséget csináljon s akkor katonasággal szétkergessék, vagy éhesen, fázva, zaklatva a szabadelvű pártba menjen át, vagy menjen haza eredmény nélkül. De ha sikerül a szenvedélyeket féken tartani, talán simán fog lefolyni a dolog , ami annál is inkább mégis kívánatos, mert úgy is ég, lobog a szenvedélyesség tüze máris ; mi lesz még ezután ? Mindenfelé megindultak már a jelölő mozgalmak. De igen sok helyet nem lehet, vagy csak nehezen lehet jelöltet kapni, mert Tisza gróf elhatározta, hogy ha az ellenzék erősen kerülne ki a választásokból és nem bírna vele, 1—2 hónap múlva újra feloszlatja a Házat és újra választat. Nálunk még csekély a mozgalom hullámverése , nincsenek még biztos jelöltek. Mindössze a központ egy kiküldöttje szándírozta a múlt héten a helyzetet. A legutóbbi képviselőházi ülés után Szemere Miklós bankettet adott, melyre az ellenzék és az Andrássy-csoport vezérférfiait és számos tagját, hívta meg. Számos felköszintő hangzott el, de oly országos hatást talán még Szemere oly hírea »Nem boldog a magyar« tartalmú toastja sem ért el, mint a minőt, Károlyi István gróf, Apponyi leghűbb követője mondott e vacsorán. Bejelentette ugyanis, hogy ha ő és Apponyi és pártja azt látják, hogy a 67-es alapon nem lehet az ország boldogulását előbbre vinni, akkor ezen alap rossz , s így más, egészségesebb alapra kell fektetni a boldogulhatás alapjait : a 48-as alapra s ők ez alapra rá fognak lépni, ha kell. Andrássy Gyula gróf fő köszöntőjében szintén ilyet mondott: »Ha a 67-es alapnak — úgymond — ugyanoly eszközökre van szüksége mint a Bach-korszaknak, akkor a 67-es kiegyezés nem indokolt, többé.« Súlyos szavak , melyek feltűnést fognak mindenütt kelteni ! így erősíti Tisza gróf a 67-es alapot ! Keleten még mindig foly a háború. A japánok bámulatos kitartással és áldozattal folyton ostromolják még Port-Arthur várát, eme rettentő erősséget ; sok áldozat, szenvedés árán már annyira vannak, hogy az orosz félhivatalos lap, a Novoje Vremja egy, a közvéleményt előkészítő cikket irt, Port-Arthur közeli végéről. Legutóbb egy igen fontos helyet, az Erlingson erődöket foglalták el. A két fősereg pedig farkasszemet, néz egymással s lekötve tartja egymást, husz fokos hidegben ! Hogy mit szenvednek a hidegtől, az leírhatatlan. S békére egyik se gondol. Az úgynevezett balti hajóhad pedig, mely hősies magatartását azzal mutatta meg, hogy az »ellenséges« halászbárkákra lődözött, most más körülmények közé jutott. A Malacka-szigetek közt várják a japán hajók, de a hulli >hősök elbújtak. Ágyúdörgés, halálhörgés, elégedetlen népek zugó moraja, békételenség a kísérő zenéje a farsang bevonulásának. Uralma hosszú lesz, de mintha megbénítanák a jókedvet, az öt kisérő alakok árnyai. Nincsenek előkészületek a hosszú uralkodásra , a hoszú farsangra. De ha szerencsésen oldódik meg hazánk mosani állapota, felszabadul a nyomott kedély is és Karnevál herceg uralkodása fényes, jókedve igazi lesz . . . Még egyről kell megemlékeznünk s mivel ez minket illet első sorban, tehát csak röviden. Társadalmunk egyik előkelő egyénisége »rongy lap«-nak nevezte egy nyilvános helyen a Balatonvidéket. Kritikánk higgadt, nyugodt, és egészen tárgyilagos volt, amiért a megtisztelő címet kaptuk. Nem ütünk hasonló fegyverrel vissza, aminőt ellenünk használnak néma, mert se személyek elleni harcolni, sem a jó ülés ellen véteni nem akarunk. De felelet nélkül nem hagyjuk a dolgot azért, mert nyilvános helyen történt. Feleletünk az, hogy a közéleti vagy bármi más események tárgyalásánál ezentúl is megengedjük magunknak azt, hogy el múlthoz hasonló higgadtsággal tárgyaljuk azokat ez új évben is, tekintet nélkül arra, hogy tetszik-e az igazság valakinek, vagy sem ? Személyeket ezentúl se fogunk támadni, mert az egyén becsülete sokkal szentebb előttünk, hogysem azt »rongy<-nak mondanók. Az ütésre ezentúl is csak akkor ütünk vissza, ha hallgatni már becstelenség volna , csak a végső szükségben. Ezt tettük a múltban s ezt tesszük a jövőben is ; s bár fáj a szenvedélyes és igazságtalan támadás, mégis elhallgattatjuk mi a szenvedély szavát s uralkodunk magunkon mi, ha más nem tud — — a közérdek s ez igazság szolgálatában ! _A BALATONVIDÉK JAHCAJA. Kuruc nóta. Jí,elfejti sas, merre visz a szárnyad? Mért Hagyod el Gécsi Híres házad ? —OÍszáffo^ én messze, DdMagyaríronca, <Préda btíveti ^mátl^0zií[ ott ma !] Kétfejű sas, nem értem a szódat; DSlagyar fardtól l[st fejedet ójad ! — ítélni ítélem de miért is í^éne ? *Uiszá[i]fodil> a magyarok népe !• Kétfejű sas száll, suffog a szárnya, Vefe repül a J^aynaul^ árnya . . . Ottey se pihen, csakj Ős ZBuda tornyán, Sivitozva e szavadat mondván: <Jsa^odarom, győzödelem vár ma, %anú reá DuloRi, Dofiács, Várna ; Jf, magyar ^ard magyar szivre mélyed !< — sas, igazad van néked . . . Isten, óvd meg szegény magyar néped! Tihanyi Barna: Karácsony.*) Megszületet az Ur, az Isten fia, kinek földi rendeltetése az emberiség megváltása volt. S midőn meggyúlnak a nagy ünnep kicsi gyertyái, szent fény derül szivünk s lelkünkben; tudjuk, érezzük, hogy a szeretet nagy Apostola születet meg e napon ; megszületett, nemcsak a keresztény világnak , hanem az egész emberiségnek is faj és valláskülönbség nélkül ; megszületett nemcsak korának, hanem nekünk és utódainknak is; mert isteni volt élete, hivatása s működése, isteni volt célja ; és ami isteni, az a világ végéig el nem múlhat.. Megszületet Jézus Krisztus; nem fénylő palotában, nem puha nyoszolyában, hanem egyszerű jászolban; s 0, kinek szelleme fényt, vetett s vet ma is az egész művelt világra, — sötét helyen születve , mint a felkelő nap, jóllehet, maga sötét, világosságot terjeszt, az emberiség szellemi életének napjává lett; de míg a nap földtekénknek csak egyik oldalát világítja meg, a másikat pedig az időben sötétben hagyja, az 0 világossági fényt terjeszt mindenüvé; ő oszlatja, nem teremti a sötétséget. Az ő születésével teljesült igazán, szellemi értelemben véve, az Urnák első igéje* «Legyen világosság» Jézus születésével lön *) Szerzőjének személyisége s tárgyának érdekességénél fogva adjuk a föntebbi csinos tárcát, mely a karácsonyi számba elkésve írkezett, ama hő óhajtással, hogy ő és mások is, nyájan szivleljik meg a benne foglaltakat! mind(Szerk.) világosság ! világosság a szívben, világosság a lélekben, világosság az elmében ! Jászolban született,! Születésével az egyszerűséget, hirdette, arra tanítva bennünket, hogy az emberiség boldogságát s boldogulását csak az egyszerűségben hatja. Ha végignézünk az emberiség haláltörténetében, látjuk, hogy nagy nemzetek eltűntek, megszűntek, mert elhagyva az egyszerűséget ; a pompának, a nők éltek. A pompa, a fényűzés fényűzéskeresésével, eltűnik szívünkből az isteni hit; a minő mértékbeli közeledünk a fényűzés s pompa kereséshez, ép oly mérvben távolodunk Istentől, s nivel földi boldogulásunktól ! Szent karácsony ünnepén, midőn kivetkőzve a mindennapi élet, sanyaruságából s keserűségéből, mintegy lekileg felemelkedni akarunk Istenünkhöz, vessünk számot magunkkal, s kérdezzük, vajjon nem vétkezünk-e mi is, az isteni példa által hirdetett egyszerűség ellen ? S be kell ismernünk, hogy igen! Mindegyikünk, többnek akar látszani , mint amennyi; a gazdagabbak példáját akarjuk majmolni s tehetetlenségünk keserűséget, elégedetlenséget szül; leomlik eltűnik lelkünkből, szivünkből a hit, szaporodik a gonosztevők, az öngyilkosok száma. Jászolban születet az Úr; nem palotában ! Kövessük az isteni példát; ne akarjunk a nagyobbak, a gazdagabbak közé keveredni, hanem maradjunk günkben ; egyedül ott lelhetjük egyszerűséboldogságunkat. Pedig Istennek akarata, hogy boldog legyen az emberiség !