Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-03-31 / 6. szám
45 tártól országos kezelés alá szállván, mint kincstári altárnák létezni megszűnnek, a velök összekötetésben álló jogokkal és kötelezetségekkel együtt.“ „Ezek helyébe lép az országos altárnák joga, a tettlegesen alámélyzett bányáktól bizonyos illetéket húzni, mely a tiszta jövedelemnek öt százalékát teszi.“ „Ezen illeték addig fizettetik, mig az előlegezett segélypénz vissza nem téríttetett.“ „Ennek törlesztésével megszűnik az országos altárna mint olyan létezni, illetőleg átmegy a környékbeli bányászközönség birtokába.“ „Ily altárna kerületi altárnának neveztetik, s mint közös tulajdona a vidék bányász közönségének, a kerületi bányaegyletnek oltalma felügyelete és kezelése alatt áll.“ „Az annak fentartására szükséges költség a segedelmezett bányák jövedelmeiből fedeztetik, ehez köteles minden segedelmezett bánya, tiszta jövedelmének két százalékával hozzájárulni.“ „E jövedelem a kerületi bányaegyletnek pénztárába foly, rendeltetésénél fogva mindenek előtt az altárnának fentartására vagy folytatására fordítandó, a fölöslegről a kerületi bányaegylet rendelkezhetik, de csak oly czélokra, melyek a kerületbeli bányászat érdekében közösek.“ 22. A 103. §. a földtelek kisajátításáról azzal pótlandó, hogy az illető földtulajdonos kötelezett legyen perét egy év alatt megindítani, különben arra való joga elenyészik. 23. A 109. §. a bányatulajdonhoz tartozó tárgyakról a kohók zúzdák s egyébb értékitési művek felvételével egészítendő ki azon hozzáadással, hogy a bányatelekkönyv az 1864-ben tartott értekezletek munkálata szerint állíttassák össze. A telekkönyvbe az első bevezetés illetékmentes. 24. A 123. §. a bányaadományozással egybekötött jogokról, mint felesleges kihagyandó. 25. A 140. §. a bányarészvényekről nem foglalván magában értelmezését a fizetéstől mentes részvényeknek, (Freibuxe) kétségek kikerülése végett a következőkép egészítendő ki: »Fizetéstől mentes bányarészvények nevezete alatt értetnek azon részvények, melyek a társulat költségén miveltetvén minden pótfizetésektől fel vannak mentve, de nyeremény esetében az osztalékban részesülnek.“ 26. A 150. §. a pótfizetések behajtásáról oda módosítandó: „A kézbesítéstől, vagy nyilvános felszólítástól számítandó 14 nap leteltével ha sem a pótpénz a bírósághoz be nem küldetik, sem további 8 napra terjedhető halasztás, vagy árvereltetés nem kéretik, a részvények a társulatra áthatnak, s arról az illető a részvényjegynek egyszersmind a bekövetelése mellett értesíttetik, szabadságában állván, 14 nap alatt az értesítés kézbesítésétől a részvényeket a pótpénz és költségek árában visszaváltani; annak elmulasztása esetére azonban megszűnik azokra való minden joga s a részvényjegy, ha át nem szolgáltatott, hivatalból megsemmisittettnek nyilvánittatik.“ 27. A 161. §. a követelés elleni kifogásról oda módosítandó: „kifogások esetében, ha azzal egyszersmind a követelt pótpénz bírói kézbe letétetik, s a pénztári előleg is, ha ilyen netalán a bányatársulat által meg volna határozva, beszolgáltatik, a végrehajtási eljárás megszüntetik, s határidő tűzetik ki az ügynek sommás utjáni tárgyalására. 28. A 175. §. a szabadkutatási segédváratokról, két utolsó tételeiben feleslegesnek találtatván, e két tétel kihagyandónak véleményeztetik. 29. A 178. 179. 180. és 181. §. a szabadkutatásokbani folytonos üzletről kihagyandók , helyükbe teendő. A bányahatóságoknak felügyeleti tisztükben áll, időnkint maguknak a zártkörű kutatásokbani miveletekről meggyőződést szerezni. Fia a véghezvitt munka elégtelennek találtatik, az illető megintetik, s ha kötelességének mégsem tesz eleget, a vájat állása hivatalos jegygyel megjelöltetik, és meghatároztatik a mivelés azon legkisebb mérve, melynek teljesítésére a kutató köteles; az ebbeli hatósági intézkedés egyszersmind a környéken közzé tétetik. Ha ezután sem tesz eleget kötelességének, jogát veszti, és zártkörű kutatása szabad felkérés tárgyává válván, bárki által felkérethetik, és a felkérőnek átengedtetik. 30. A 184. §. a halasztékokról (Fristungen) nem foglalván magában a zártkörű kutatások felemlítését, ez utóbbiak is bele foglalandók. 31. A 188. §. a fölhatalmazottakról eként módosítandó: „Bányabirtokosok, kik bányaüzletüktől távol laknak, és nem maguk kezelik bányájukat, kötelesek a bányahatósági kerületben, vagy a szomszédos hasonkerületben egy képviselőt tartani, és azt a bányahatóságnak bejelenteni. Ha ilyen bejelentve nincsen, a bányán lakó ügyelő vagy gazda tekintetik annak, és hozzá intéztetnek a kézbesítések. Erre kötelesek azon bányatársulatok is, melyek bányaigazgató által kezeltetik bányájukat. 32. A 207. §: a munkabérek lefoglalásáról nem említi a kohó-, zúzda- s más értékesítő művek munkásait és az erdőmunkásokat; ezek tehát, mint szinte a bányászathoz tartozó munkások, belefoglalandók. 6*