Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-02-15 / 3. szám
1" hosszú, 9° széles , és van benne nyolcz vizedény fából építve, mindegyik 5° 2' 6" hoszszú, 3° 5' 6" széles, 1° 1' 3" mely 2500 akónyi köbfogattal a 8 vizedénybe tehát összesen 20,000 akó sósvíz fér. Az edények méretekkel vannak ellátva, melyekről a vízmennyiséget könnyen lehet leolvasni, és melyek segedelmével folytonos ellenőrködés gyakoroltatik az aknából kiszállított víz mennyiségére, valamint a főzdében felhasznált mennyiségre nézve is. A régibb „Ferencz“-főzde épülete 26° 3' 6" hosszú, s 19° 0' 6" széles; földszint vannak benne a forralótűz felesleges hősége által hevített száritók, valamint a tüzelő helyek; az első emeleten van két 5° hosszú 4° 2' 8" széles sófőző üst melyeknek feneke összesen 1620 négyzetlábnyi térfogattal bir. Ezen emeleten van még két melegitő üst 5280'-nyi térfogattal, továbbá itt vannak a csepegtető padok, az iroda, munkások szobája és két szertár. (Folt. köv.) Lúgzási kísérletek hígított kénsavval a nyersréz arany és ezüsttartalmának elválatására a réztől. • in. (Vége.) Az említett kisebb mérvű próbák jó eredménye nagyobbszerü kísérletekre bátorított, és e végre 95 m. 23 ft borsabányai nyersréz adatott Kiss rendelkezése alá. Ámbár ezen nagyban tett kísérlet eredményei nem kielégítők, a távúiról sem feleltek meg az irántuk táplált reményeknek, mégis tanulságosnak tartjuk közlésüket, mert igen szükséges részletesen ösmernünk mindazon akadályokat melyekkel ilynemű kísérleteknél küzdenünk kell, ha jó eredményt akarunk elérni; és mert, ha e kísérletek folytattatni fognak, az újabb eredmények öszszehasonlíthatása és a haladás felismerhetése végett szükséges lesz tudomással bírnunk az első lépés sikeréről. A nagy darabokban beszállított nyersréz eleinte megtüzesíttetett és úgy töretett szét hosszúnyelű kalapácsokkal ; később azonban tapasztaltatott, hogy egy közönséges szénanyag-zúzda nyilai alatt minden akadály nélkül hideg állapotban is szét lehet törni a nyersrezet, s ennélfogva elapróztatása egy ily könnyű nyilakkal ellátott zúzdában végeztetett. Naponkint átlagosan csak 3 mázsa nyersrezet tört a zúzda oly apróra, hogy egy közönséges szénrostán áthullhatott; ezen dara azután egészen finom porrá őröltetett a foncsorda őrlőjén ; a munka folyama alatt szereztetett e tekintetben is azon tapasztalás, hogy nem szükséges a nyersrezet egész lisztfinomságra őrölni, mert egy kissé darásabb készlet is tökéletesen elenyithető volt a pörkölés által. A zúzda és őrlő hiányos szerkezete miatt nevezetes veszteség mutatkozott a munkálat ezen első szakaszánál, a munkába vett 9523 fontból az őrlés után hiányzott 123 font, tehát 13°/0. Ezen veszteség igen jelentéktelen leend, mihelyt a zúzda és az őrlő biztosíttatik az elporzás és elfecsérlés ellen. Az őrlött nyersréz liszt tartalmazott: 100 000 A nyersréz liszt 6 mázsányi adagokban pörköltetett egy közönséges pörkestben elejénte gyengébb, négy órai hevntés után pedig erősebb tűzzel folytonos kavarás mellett. 8 óra múlva az adag kihúzatott, az összetapadt bogácsok az őrlőben megőröltettek, és a liszt mégegyszer pörköltetett 4 óra hosszat folytonosan emelkedő hőfok mellett, míg végre a vett próbákból kitűnt, hogy fémalakú réz már nem létezik a liszt között. Egy 6 mázsányi adag élőnyitése tehát 12 óra alatt végeztetett be. A munkába vett 94 mázsa nyersrézből a pörkölés után 114 mázsa lett, tehát súlyja 21 3%-kal növekedett. A pörkölt lisztnek fémtartalma kémeltetvén, a fentebbi elemzés adataihoz mérve a réznél 1-3%, az ezüstnél 1-8% és az aranynál 1-8% töblék találtatott. Ezen körülményből, és hogy mint az alább következő táblázat mutatja, a munkálat további folyama alatt a többiek még nagyobbodott, csak az elemzés hiányos voltára lehet következtetni, és igen kár, hogy a próbavétel alkalmával nem lett gondoskodva arról, hogy a próba tökéletesen képviselje a munkába vett készlet minőségét, és hogy az elemzést többször is ismételni lehessen. Ennek következtében az egész kisérlet egyik nevezetes eredménye, t. i. a megnyert fémek mennyisége, elveszti majdnem minden értékét.*) Az élőnyitott rézliszt feloldatása kénsavval előbb egy rézüstben eszközöltetett, tapasztaltatván azonban, hogy az üst fenekén nem képződik tapadék, ha a hígított kénsav a forrásig bevittetett mielőtt a rézéregliszt beletöhtetett volna, ez által felbátorítva egy 44 köblábnyi üregűllomást használtatott továbbá a feloldásra. Ezen üstbe egynéhány rézlemezszelet tétetett, hogy általa az oldatba talán átmenő ezüst és arsen kiejtessék. ‘ *) Ilynemű kísérletnél mellőzhetlenül szükséges, hogy legnagyobb pontossággal határoztassék meg a munkába vett készlet fémtartalma, e tekintetben tehát a próba vételénél a legnagyobb óvatossággal és elővigyázattal kell eljárnunk, hogy a próba az összes készlet minőségét hűen képviselje , valamint az elemzésnél sem szabad időt és fáradságot kímélnünk; egyszóval el kell érnünk, hogy adataink hitelessége iránt semmi kétely se merülhessen föl. Szerk. Rezet..............................77-80 Vasat...............................8-45 Olmot...............................7-46 Antimont és Arsent . . . 2-04 Kent .........................................1-22 Horganyt..........................0-80 Ezüstöt........................ 0238 Aranyat.........................0012 Kobaltot és Nikelt . . . parányit Az elemzés vesztesége . . . 198 3*