Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-02-29 / 4. szám

I évi folyam. 1868. Február 29. Megjelen minden hónap közepén és végén. Előfizetési ár: egy évre..........................................6 frt fél évre......................................... 3 frt negyed évre.....................................1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek, és minden közlemények a szerkesztőhöz Czimzendők bvdöut a pénzügyminisztérium XVI. ügyosztályában. Uj légbevitő készülék nagy olvasztók számára. Kerpely Alit. kir. vasgyári segédgondnoktól. A vaskohászok mindinkább szemügyre ve­szik a nagy olvasztók üzemére a szükségelt­ség lehető legmagasb és kizárólag torok­gázzali he­vítését, elösmervén, miszerint csak­is ily jutányos módon kínálkozó eszközzel lehet a tüzelék fo­gyasztását alábbszállítani, a termelt nyersvasat kellő­ arányban szaporítani; elösmervén továbbá, miszerint az előítélet, melylyel a termék minő­sége iránt viseltettek, műiparunk álláspontjánál fogva, nem csak nem igazolható, sőt csak kicsi­nyességből, az elődöktől öröklött gyengeségből származhatott. A léghevítés sokhelyt nem csak lényeges föltételnek ismertetett el minőségileg megfelelő nyersvasnak előállítására, de oly kohóknál is juttattak érvényre tagadhatlan előnyei, melyek­nél a torokgázok tovaszállitása, még pedig azon okból szakasztatott félben, minthogy nyilt, torok­­káli üzemnél előnyösebbnek nem mutatkozott. Ilynemű néha eltérő jelenetek rendesen más helyi okok, vagy pedig belső elrendezésekből szoktak eredni, csak hogy a szolgálattevő, újítá­sokat ellenző személyzet, ipar- és tudománybeli értéket nem tekintve, és nem ritkán a közvetlen gazda iránti szolgálatkészségből, a dolog igaz voltát elpalástolja. Azonban, mint biztos forrásból értesittettem a „Neuschottland”-nak nevezett rajnavidéki vas­kohónál a léghevitésre használt nagy-pestbeni torokgázokban oly csekély hevitő képesség ta­pasztaltatok, hogy a készüléknek­ csupán apró­­szénnek­ fűtéséhez előnyösebbnek látszott vissza­­térniök. Mindenesetre tanulságos, az illetőknek hízelkedő példa a füzeléknek nagy­ pestbeni lehető legtökélesb felhasználhatására. A névleges üzemből rendesen eredő ferde­jelenetek ugyan csak keveset térnek el a túl he­­ves folyamatétól, de mindazáltal csupán emennek ellenszereivel, még­pedig az adalék fölebbvitelé­­vel, az ércz­vegyítés vagy mészkő-arány meg­változtatásával amazok netalán ártalmas befo­lyását meg nem szüntethetjük. Nagyon hevített légnek alkalmazásából könnyen származható bajok egyike, kivált ha kovanydúsabb elegy vagy nagyon hamvegyes koksz áll rendelkezésünkre,, a nyers vas viszony­­talan szilárdságának feltűnő csökkenése, mi azon esetre, ha a nagy­olvasztó üzeme öntödével áll kapcsolatban, emennek nem csekély kárára válik. Ezen bajnak oka, mint elegendőleg tudva van, a kovány vagy kéntartalom,vagy­is mind­kettőnek szaporodásában fekszik­.* Nyújtott vasra való nyersvasról a hiányos­ság csak ritkán, kellően megdolgoztatván pedig soha sem szokott a gyártmányra átmenni, de mindenesetre érezhetőbben szaporítja a fémapa­­dékot,­a munkások szorgalmát és értelmességét nem csekélyül próbára tévén. A szóban forgó nagyolvasztóbani üzemi ne­hézségek elhárítása végett mindenkor jó siker­rel folyamodtam a fuvoka- (düse) méretek na­­gyobbításához, anélkül, hogy a lég nyomatát megváltoztattam volna. A heves léggeli üzemre áttérő vaskohászok sőt gyakran is, elkövetik azt a géptani tudal­­muknak nem igen hízelgő hibát, hogy a hideg légre előnnyel használt fuvókákat azontúl is változatlanul megtartják. A folyamatnál ilyenkor mutatkozó ferde­jeleneteken a fúvógép gyorsításával, az adalék nagyobbításával igyekeznek segíteni, azáltal a körülményekhez képest, vagy túl heves, vagy igen változékony rendetlen elvjáratot eszközöl­tetvén , melyet, a következményeket föl sem véve, a hevített lég rovására tesznek. Az adalék fölebb­vitelével igaz , gyakran fogunk a túl heves élvjáraton segíthetni, de csak azon esetre, ha származásának oka nem a lég hevítésében rejlik, mert ilyenkor szükséges, az adalékot szaporítván, a fuvókákat is nagyob­­bitani. *) Üzlet — Geschäft, üzem — Betrieb. Szerk.

Next