Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-02-29 / 4. szám

30 nehézségével lenyomva tartja a fát, a munkás is elhagy-­­ hatván az üstöt, a kifejlődő gázoktól nem szenved. A finomítás bevégezte után az ólom még tisztább és lágyabb, mint volt a horganytalanitás után s az üstből formákba merítve már kész áruezik. — Freseniusnak a calli eképen finomított ólommal végbevitt vegybontása a következőt eredményezte : tartalmazott ólomból.................... . 99*987 rézből........................ 0-005 vasból................... . 0-002 antimonból .... 0*004 nikelből és kobaltból. 0.001 összesen 99*999 részt 100 rész ólomban. E vegybontási eredményt Herbst és Wassermann­­tól kaptam. Visszatérek már most a félre tett horganyhabhoz melyből az ezüstöt kinyerni a további feladat. A horganyhabot csurtatás (a német „Saigerung) alá vetik, hogy fölösleges ólomtartalmától megszabadít­sák, mely által azt majdnem x/9 dára apasztják. — A csurtatás a következő módon megy véghez. Hogy a horganyhabot a szinttő (reducáló) gázok­tól elzárják, a csurtatást üstben viszik végbe, melynek fenekéről oldalvást egy 2 hüvelyk átmérőjű kis cső nyú­lik ki, mely az eresztő lyukat képezi s melyet előbb be­lülről agyaggal bedugnak. — Az eresztő lyuk alatt egy másik üstöt hevítenek a lefolyandó ólom számára. A felső és alsó üst előbb mésszel vagy krétával ki­­dörgöltetik. — Midőn aztán a felső üstben a horganyhab ólma gyenge tüzelés mellett megolvadott, azt az eresztő­lyukon az alsó üstbe bocsátják, míg a horganyhab ol­­vadhatlanabb része az üst fenekén visszamarad. A le­­csurgott és csepegett ólmot, mely sok horganyt és 0,2—0,3 száztéki ezüstöt tartalmaz, kimerik és a követ­kező ezüsttelenítéshez jövő ólomhoz csatolják.­­ A csurtatási maradvány meggyüjtetik és —----------ez itt még a bökkenő, melynek higyegyutáni megfejtése vé­gett talán még jelenleg is folynak a kísérletek nemcsak Caliban, hanem Belgiumnak és Poroszországnak több közel érdeklett kohójában. — Mert a csurtatási maradványnak további sorsa az volna, hogy gazdag ólomra külön beolvasszák és lemázitsák (abtreiben). Ily formán azonban az alig 0,5 százték­ ólomvesz­teségnek megfelelő horgany elsalakittatva elvész.­­ Különben a többi kohónál, mely a Herbst és Wasser­mann szadalmát nem vásárolta még meg a higyegyatáni kísérletek is leginkább egy ennek nélkülözését eszközöl­hető mód feltalálását czélozzák. Legyen szabad ezek után né­hány soron kívül ma­radt adatot még fölemlítenem. Clausthalban a részletes kísérletek azt mutatták,hogy az első horganyrészlet az ólom ezüsttartalmát 0,12—0, 13°­0-ról 0,025 száztól­ra a második „ 0,025 „ 0,003 „ a harmadik „ 0,003 „ 0,001 „ apasztotta; sőt egy negyedik részlettel 0,0026 száztól­ra is apaszthatták. Clausthalban a kinyert nyerselom rendesen 0,10— 0,13 száztél­ ezüstöt tart. — Caliban már sokkal szegé­nyebb és rendesen csak 0,025­­ %0 szásztalit tart. Herbst és Wassermann Caliban az alkalmazandó horgany mennyiségére nézve a következő tapasztalati adatokat szolgáltatók kezemhez: 500 gram (egy tonna ólom után) ezüsttartalomig (te­hát 0,05 száztótig) kell az ólomra (mint egységre) 13/8 % 1500 gramig (0,15 száztóiig) .... % „ 2000 „ (0,20 száztóiig) .... 13/, „ 2000-en felül egész 5000 gramig (0,5 száztóiig) 2°/0 horgany, még pedig úgy osztva fel azt három részletre, hogy az 1-ső részletbe annak % részre, a 2- dik „ % „ és a 3- dik „ g,2 „ jusson. Caliban, miután az ottani nyersólom, mint emlitem, csak 140 száztéli ezüstöt tartalmaz; 1% száztóli horgany mennyiséggel tökéletesen végrehajtják az ezüstteleni­­tést. — Különben a horganyt 6 — 7 száztéli ezüsttarta­lomra gazdagíthatni , melyet a csurtatott horganyhab meg is közelit Örömest szolgálnék még tisztelt olvasóimnak arra nézve egy kis tájékozással, minő téren mozognak a fo­lyamatban levő kísérletek az általam meglátogatott ko­hóknál, ha nem kellett volna magamat azon általános szabályhoz tartani, hacsak a nyilvánított vendégszere­tetet szándékosan hatni nem akartam volna, hogy tar­tózkodjam a folyamatban levő kísérleteket megtekinteni és kitudni igyekezni akkor, midőn a végetti kérésemet egyszer megtagadták, mert a külföldi kohóüzleteknek általános elvek, kísérleteik eredményét lehetőleg titok­ban tartani. — Csak azt tudtam meg, hogy a horgany­­hab olcsóbb ezüsttelenítése sem átpárolással (destillatio­­val), sem annak egyszerűen sósavanyban való feloldása által nem sikerült, s hogy „Solaigneau“-ban (Belgium­ban Namurtől nem messze) még villanytelep segítségé­vel is űzik azokat. Nem tagadhatom, hogy e részletes közlést oly szándékkal tevem, hogy ne csak egyszerű tudomására hozzam t. szaktársaimnak a nemesfém kohászat e leg­újabb jelentékeny előhaladását, hanem hogy egyszers­mind serkentsem annak minél előbbi kiaknázására hazai kohászatunk és bányászatunk számára. Selmeczbányán 1868. jan. 24-én. Mikó Béla: Sanguet távmérője. Sanguet műszerével közvetlenül és minden külö­nös számí­tás nélkül meg lehet határozni a távultságot a műszer és a czéllapok között. Sanguet műszerének elmélete a következő: ha azon

Next