Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-02-29 / 4. szám

egész készülék így a vezetékhez szorítva függő helyzet­ben tartja a szállító kosarat, és a veszedelem elhárítta­­tott a nélkül, hogy a vezeték fák túlságosan megsérültek ▼olna. (Génié industriel.) Revollier gőzpörölye. Azon gőzpörölyök, melyeket Revollier jun.­et Cie Saint-Etienneben készít, sajátságos készülékkel bírnak a váltogató működtetésére, mely mellett feleslegessé vál­nak azon emeltyűk, rudak sat, melyek a gőzpörölyöknél a gőzváltogatás eszközlése végett rendesen alkalmaztat­nak, és igen gyakori javításokat igényelnek. A gőz nyomása Revolier váltogató tolattyúján egyensúlyozva van, s ennélfogva a váltogató működteté­sére igen csekély erő kívántatik. Végre Revollier a gőzcylinder felső részét kettős fenékkel látja el, hogy a cylinder megsérülése elke­­rültessék azon esetben, ha a tamács rúdja eltalálna törni. Revollier gőzpörölyének sajátságos szerkezete a III. táblán 1, 2 és 3 ábrán látható. Ezen pörölynél a gőz az a nyiláson vezettetik be, azon helyen, hol a gőzgépeknél rendesen a gőzt elvezető nyilást szokás alkalmazni, ezen nyilást egy forgó retesz­szel tetszés szerint el lehet zárni egy emeltyű segélyével, melyet az 4. ábrán pontozva j­elzett c rúddal működte­tünk. A gőz a bevezető nyíláson a tolattyu b rúdjára alkalmazott d é­se tamácsok közzé jut, melyekre ellen­kező irányban egyenlő s egymást ellensúlyozó nyomást gyakorol, s ennélfogva a váltogató tolattyút képző két tamácsot igen kis erőfejtéssel lehet feljebb vagy lejebb állítani. Ezen váltogató tolattyú mozgatására a következő szerkezet szolgál: a pöröly bunkójára erősített g szög körül foroghat az f rúd, melynek másik vége a h hüvely­ben jár, ezen hüvely összeköttetésben áll egy sin darab­bal, mely az i tengely körül szabadon foroghat, és mely­nek alsó vége k kigörbítve az i tengelyre ékelt körszelet x kerülete alatt kinyúlik, és e kört érintve előre és hátra mozog, amint a pöröly bunkója emelkedik vagy esik. Az x körszeletnek lapjából a kör széle mellett fogak álla­nak ki, melyek közzé álattatik az i tengely körül sza­badon forgó és fogóval ellátott ruganyos kar­t, mely ruganyosságánál fogva a körszelet lapjához nyomul, és a fogak közötti állásában megmarad mindaddig, mig onnan ki nem emeltetik. .A pöröly bunkója emelkedvén,­­ rúd a h hüvely segedelmével k horgot i tengely körül körben forgatja, mig útjában a körszelet fogai közt lévő l karba nem akad, ekkor ezen kar segedelmével az i tengelyre ékelt x körszeletet is magával viszi, és fordítja az i tengelyt, melyre j kar van ékelve; ennek vége pedig a váltogató tolattyu b rudjával összeköttetésben állván, a váltogató d és e ramácsai felemelkednek, azon utat, mely a gőzt a 32 cylinder ramácsa alá vezette, elzárják, és megnyitják a gőz számára a ramács felibe vezető utat, minek követ­keztében a pöröly bunkója lehajtatik, és hatása a gőz erejével fokoztatik, a tamács alatt működött gőz pedig a­z csövön elszállhat. Világos ezen szerkezetből, hogy mennél közelebb állíttatik az i­kar az x körszelet jobb oldalához, annál kisebb magasságra fog emeltetni a pöröly bunkója, és hogy az ütések annál súlyosabbak lesznek, minél köze­lebb állittatik a kar a körszelet baloldalához, a pöröly működését e szerint könnyen lehet úgy szabályozni, a mint kívántatik; a körszeleten annyi fogközök alkal­maztatnak, a hányféle magassággal szükséges a pöröly­nek működni. Az i tengelyre van még m kar is ékelve, mely az n rúd segedelmével az o tekercsrugó által folytonosan fölfelé nyomatik, s a váltogató b rudját levonja, mihelyt a k horog az l kartól eltávozik; ez által a váltogató ismét megnyitja a gőz számára a tamács alá vezető utat, és a pöröly újra felemeltetik. Hogyha a p­­aron­­lévő r bütyök úgy állíttatik, hogy az a rúdon lévő s kötés benne megakadhat, akkor a váltogató lementében feltartóztatik, a gőz mindkét útját elzárja és a pöröly állásában mozdulatlan marad. A gőzcylinder felső része­­ lappal van elzárva, mely szabadon nyugszik fekhelyén, s miután átmérője na­gyobb, mint a ramácsé, és az ő csövet folytonosan gőz vezettetik felibe, a ramács rendes járata közben helyéből nem mozdul, hogyha azonban a ramács rudja eltörik, vagy a bunkó e rudról valamiképen leszakad, és a gőz befolyását a ramács alá rögtön elzárni nem lehetne, akkor a gyorsan felszálló tamács a­­ lapot felüti, és a felette levő gőz összeszorittatván, ruganyossága által a gépezet minden sérülése nélkül felfogja az ütést és ártal­matlanná teszi. . (Genie industriel). Czélszerű szerkezet a gőzkazán búv­ál t­otká­nak elzárására. .Mennyire szükséges a gőzkazán búvólyukának czélszerű elzárás­­módjára különös gondot fordítani, mu­tatják azon gyakori szétrobbanási esetek, melyek épen ezen nyílás czélszerűtlen elzárása által idéztettek elő. Angolhonba­n rövid idő alatt kilencz ilyen eset me­rült fel, a­melyeknél 14 ember halálos és 6 könnyebb sérülést szenvedett; a kazán szétrepedése mindannyi­szor a húvólyuknál kezdődött, s noha egy pár esetben a renden túl feszített gőz hatásának is tulajdonítható nagy részben a sze­rencsétlenség, mindamellett meg se lehet tagadni, hogy a buvólyuk czélszerűtlen szerkezete a sze­rencsétlenség megtörténhetését könnyíti, több esetek­ben pedig a szétrobbanás egészben a buvólyuk hiányos szerkezetének volt tulajdonítható. A buvólyuk gyen-

Next