Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-04-15 / 7. szám

52 Itt helyben jelenleg mind a két módszer fo­lyamatban van és a kézi ü­lepítő szita évtizedek óta otthonos. A kézi ülepítő sziták üzeme. Az Y-ik surlórostán nyert nagyobb dara (Setzgraupen) szemeinek nagysága 6 mra és 4 közt áll, tehát közel egyenlő. Ily szűk határok közti osztályozás a gya­korlat kívánalmainak teljesen megfelel, s egye­dül ezen körülmény jótevő hatásának tulajdonít­hatni, hogy e nagyobb darának töményítése (Concentration) egyszeri ülepítéssel bevégeztetik. A kézi ülepítésre használt rosta, — melynek szerkezete ismeretes — 1­5 ram lyukakkal van ellátva. A reá feltett daraszemek keresztül nem bukhatnak, és az ülepitésnél alá vannak vetve azon fysicai törvénynek, melyen az ülepités el­vileg alapszik; t. i. hogy kényszerittetnek faj­sulyok (Specifisch­es Gewicht) szerint, a víz színe alá nyomott rostán ülepedni, a legnehezebbek legalól, a legkönnyebbek legfelől. A meddő kő­zetből álló legfelsőbb dara-réteg a fölzet, (Ab­hub) szokás szerint emeltetik le; a rosta fenekén meggyűlt érczkészlet (Setzerz-Graupen, Setzerz­­kern, Setzerz-Grobes) tartalma 13 —15 ̇ réz mázsájában , holott a választott dús-ércznek (Scheid­erz) tartalma rendesen csak 8 —16 Említetett, hogy a VI. osztályt — apró-dara (Setzgries) osztályozottnak tekinteni nem lehet, mert az egyes dara szemek nagysága 4 mm és 0.125 mm közt változik. Hogyha ezen osztályú készletet oly sűrű rostán ülepítenek, melyen csak a legfinomabb liszt hullhatna át, akkor töményítés nem történ­hetnék, mert a nagyságban egymástól igen el­térő szemek közzül az ülepítésnél a nagyobb meddő szem a rosta fenekére szintúgy le fog szál­­lani, mint a kisebb érez-dara, s a legkisebb nagyságú érerszem épen úgy fogja a legfelsőbb réteget , a fészéket (Abhub) képezni, mint a középszemű meddő dara; azaz: az egész ülepített mennyiség vegyes leend, a töményítés nem si­­kerülend. Ennélfogva szükséges, hogy az ily vegyes nagyságú készlet ülepítése oly ritka rostán haj­tassák végre, mely által egyszersmind utánpó­­tolni lehet a hiányzó osztályozást. Itten ezen készlet töményitése háromszori ülepitéssel történik, melyeknek két elseje által a készlet egyszersmind osztályoztatik is. Hogy ezen hosszas munka egy osztályozó gép által helyesithető, s így a legdrágább erő alkalmazása mellőzhető lenne, magától értetődik. Ez által nem csak hogy az ü­lepítendő darának tartalma semmiféle nagyobb veszteséget nem szenvedne, de legalább­­ az időnek megkímélhető volna. A­­rosta melyen az első ülepítés történik 2 mm-nyi lyukakkal van ellátva — az itt haszná­latba lévő rosták sárga drótból álló szövetek). Az ülepítésnél keresztül esnek tehát e rostán a 2 mm-nél kisebb szemek. A maradék a rostán (Sieb­satz, Siebrückstand) áll 2 mm 4 mm nagyságú sze­mekből. Az ezek között lévő érczszemek leüle­pednek a rosta fenekére a munka folyama alatt, és ezen gyűlnek meg, a meddő kőzet leemel­tetik. Mikorára az érez a rosta fenekét­­“—1" magasságra ellepte szintúgy levétetik ez is. A hulladék (Liebdurchfall), mely a rostán áthullván a vizkádban gyűlt meg s 0*125 mm — 1*75 mm nagyságú szemekből áll, másodszor 15 mm lyukakkal ellátott rostáit ülepíttetik. A második ülepítésnél felette kevés szemcsércz gyűl, az érc­­­czel hintett (eingesprengt) fészék a zúzda által töretik finomabbra, a rostahulladék pedig, mely most már legfeljebb 125 mra nagyságú harmad­szori ülepítéssel tisztáztatik (Reinmachen). A tisztázásnál használt rosta lyukai 3 ra“ nagyságúak, tehát e rosta az elsőnél is ritkább; az ülepítendő készlet pedig legfeljebb l’ic""” nagyságú szemekből áll. Hogy e készlet a ritka szitán keresztül ne hulljon, tisztázása akkér eszközöltetik, hogy min­denekelőtt a rosta fenekére egy réteg a nagyobb darából nyert, tiszta érczből adatik. E fogás által a rostának lyukazata megszűkül és csak annyi nyílást enged, hogy a rosta fenekére szálló nehe­zebb ércz­szemecskék, a feltett nagyobb érczsze­mek közt, keresztül eshetnek; a könnyebb meddő kőzetből álló legfelsőbb réteg szokott módon emeltetik le. (E fogást is helyettesíthetni ugyan egy sű­rűbb rostával, de ez finomsága miatt, a sokszori leszedésnél csak hamar elromlik). Az így nyert ülepített éreznek (Setzsehlich, Setzkleines) tar­talma 12 —14 & réz egy mázsában. Ülepítés géppel. Számba véve az előadott tényeket előrelát­hatni, hogy itt az ülepítő sziták nem alkalmazha­tók oly szerkezettel, mint az más helyütt czélsze­­rűnek tapasztaltatok. Az VI. tábla 1. ábrája szerint épített szila­­pos ülepítő szerkezete nem felelhetett meg a VI. osztályú készlet ülepítésére, mert a szitán nagy mennyiségben át­hulló liszt a szelepeket nagyon hamar képtelenné tette a működésre; a gép foly­tonos működését még azon kívül meghiúsító a feldolgozott készlet szegénysége is. E gép ez okból csakis a nagyobb dara (V. osztály) ülepí­tésére használtatik. Azon nyílás­a, mely a tömé-

Next