Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-04-15 / 7. szám
57 ■®z által a pörkölt erez szétomlik, s mésztartalma vízvegygyé válva kisebb fajsúlyánál és szétosztásánál fogva elég sokáig lebeg a vízben, hogy a gyorsabban leülepedő rézélegtől elválasztathassék, melyet azután az üledékből kimosni, és kevesebb savany felhasználása mellett kilúgozni lehet. A réznek kénes vegyületei ezen égetés alatt szétbontatnak, a réz élenyittetik, és sósavanyban könnyen oldhatóvá válik ; a vasvegyek pedig szintén élenyittetvén nehezebben oldhatókká lesznek. Wagner az oldalásra sósavanyt használ, és a réz kiejtésére az oldatból kénkenenyt (Schwefelwasserstoff), melyet kénbaryumból sósavannyal készít. Ezen eljárásnál, miután a lúgból a réz mint rézkéneg lecsapatott, a lúg ismét annyi szabad sósavanyt tartalmaz, mennyi a réz feloldására szükséges volt, s ennélfogva a lúg egy ujabbi rézmennyiség feloldására ismét alkalmatos ; s miután egy mázsa réz feldolgozására 5—6 mázsa kereskedelmi sósavany szükséges, ezen anyag megnyerése nevezetes előnyt okozhat. Másrészt pedig a kénköneny készítésénél nyert Chlorbaryum-lúgból kénsavannyal a barium, mint kénsavanyos baryt lecsapatik, és a „blancfix” név alatt (ismeretes állandó színű fehér festéket képezi, melyet értékesíteni lehet; a felette álló lúgban pedig ismét annyi szabad sósavany található, mennyi azelőtt e Chorbaryum képzésére szükséges volt; ez alkalommal egy mázsa réz után mintegy 3 mázsa sósavany lesz ismét használhatóvá. Egyébiránt Wagner úgy véli, hogy azon esetben is, midőn a fentebbi eljárás nem követtetik, és a réz kiejtése után a lúgban a sósavany főképen vassal vegyülve van, meg lehet nyerni a sósavany nagy részét, ha a semleges lúgot lapos edényekben hosszabb ideig és többszöri felkavarás között a légbehatásának kiteszszük, mert ezáltal azon mérvben, amint az alji sók (basische salze) képződnek és kiválnak, szabaddá lesz a sósavany is, úgy, hogy bizonyos idő múlva a lúg utóbbi feloldásra használható, az alji sók képződését és a lég behatásának eredményét gyorsítani lehetne az által, ha a lúg, mint a sósvíz töményitésénél szokás, galyrakaszokon át csepegtetnék le. (Gewerbblatt für Hessen.) A párisi műkiállításon képviselt nagyobbszerű bánya- és kohóiátékról. 1. A „ Georges-Minien-Bergiwerks- und Hütten- Verein“ Osndbrückben. — Ez egy 1856-ban alapított és 2,500,000 tallér (3,750,000 forint) tőkével biró részvénytársulat, kőszén és vaskő bányászata mellett űz vaskohászatot, és fel van szerelve 250 kékkemenczével, 4 magos olvasztóval, melyek közül 3 dolgozik és évenként 750,000 mázsa vasat termel. — Van öntödéje 2 ömlesztő pesttel, melyek évenként 30,000 mázsa öntvényt, nagyobbára gázcsöveket állitnak elő. — Van gép- és kazángyára 25 szergéppel.—A „Georg-Mária” kohónál 15 gőzgép működik, 1,185 lóerővel, melyeknél 16 kazán szolgál a gőz előállítására. — A kőszénbányászat számára működik 8 gőzgép 239 lóerővel. — A vasércbányászatnál 2 mozgonyka (locomobil) egy 11 mértföld hosszú vasúton a vasköveknek a bányától a kohóig való szállítására. Az üzem 500 bányászt és 700 kohómunkást, gépészt, építészt sat. foglalkoztat. A magas olvasztók termelése csak mű-nyers vas (Qualitätsroheisen) előállítására irányoztatik, és pedig termeltetik virágos fehér nyersvas (weissstrahliges Roheisen) tükröző fehér aczélvas (Weissspiegeleisen), szürke aczélvas (Grauspiegeleisen, öntvényvas (Giesserreieisen) és sötétszürke bessemer-nyersvas, melyeknek piaczca a rajnai tartomány, Westfália, Oldenburg és Szászország. Feldolgozott vacsérczei barna vaskőből és vaspárból állanak, a belőlök előállított öntvényvas különösen erős és északi Németországban nagyobb részint gépöntvényre (Maschinenguss) használtatik. A bessemernyersvas a vámegylet több bessemerkohóira hordatik el, s róla Bessemer Henrik Sheffield-ből azt írja, hogy a bessemerüzetre (Bessemerprozess) igen alkalmas, és nemcsak egyedül magában, hanem vegyítve angol hematit-vassal is lágy, nyújtható és hegeszthető (sweissbar), valamint kemény bessemer-aczéllá is dolgozható. * 2. A „Cöln-Münser Bergwerks-Actien Verein“ Siegen mellett Müsenben (Poroszországban. E társulat birtokához tartozó bánya „Stahlberg” egyik Németország legnagyszerűbb bányaműveinek; az évenkénti termelés felmegy 200,000 tona (2,000,000 mázsa) vaspát köré. A vaspát több vegybontásai a következő alkatrészeket mutatták : szénsavas vasélecs.........................74-47 % „ mángánélecs.....................17-08 „ „ mészéleg..........................1-34 „ „ mágniuméleg .... 5'75 „ maradék (homok).............................1-08 „ nedvesség .......................................0-09 „ 99-81 % Az egészen tiszta vaspár magos mangántartalmával tűnik ki és a belőle készült aczélvas (Spiegeleisen) különösen alkalmas az aczélgyártásra. A jelenlegi aczélvas-termelés, mely két annyira is emelhető, 300,000 mázsára megy. — Ez aczélvas használtatik 1) öntvény- és bessemer-aczél 2) a müseni nemes-aczél (faszénnek aczél, továbbá 3) a museni kavaraczél előállítására ; 4) adalék (Zusatz) gyanánt a scot, belga, westfáliai kolvashoz, hogy tulajdonságukat javítsa ; 5) géprészekhez való vas és keményöntvény előállítására ;