Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-01-15 / 1. szám

könnyebben elenyithető fém nemlétében, a feles kénsav ezüstöt is fel­oldhatott volna, ennek meggátlására tehát a főzés alkalmával egy darab rézlemez tétetett a folya­dékba.­­ A feloldás sebesen haladott, azon megjegy­zésre méltó jelenséggel, hogy előbb a réz és csak később egy új adag higított kénsav hozzá­tétele után, ment át a próba vas tartalma is az oldatba , mely körülménynél fogva valószínű, hogy a feloldási folyamot szakaszon­­kint eszközölve, vegytiszta kénsavas rézéleget lehetne előállítani. — Ezután a megtisztult oldat a maradvány­ról (Rückstand), — melyhez később térünk vissza, — leszüretett, és a réz az oldatból kovácsolt vassal meleg­ben kiejtetett; az elhasznált vas mennyisége megköze­lítőleg egyenlő volt a kiejtett 8*50 k. ra. réz mennyisé­gével. — A kiejtett réz, lemosatván rólla a reá tapadt kénsav, még nyirkosan összepréseltetett s izzóig bevit­­tetett, miáltal elé­g szilárd szivacs alakot nyert, mely tulajdonánál és tisztaságánál fogva egyenesen a készelő tűzhelyen (Garherd) beolvasztható.­­ A legutóbbi réz mentes vas oldat lepároltatás által vasgalitz készítésére felhasználható. A rézéreg feloldása után oldatlanul maradt fehé­res finom por, az eredeti súlynak 12°/C-át tette, és az arany­ezüst, (Göldisch-Silber) ólom, és egyébb anya­gokon kívül, még kénsavban oldhatlan vegyületű cse­kély mennyiségű rezet is tartalmaz.­­ Ezen maradvány ólomittatott (eingetränkt) s az ólom által könnyen vé­tetett fel; az ekként nyert üzdőólom leüzetvén a próba aranyuezüst tartalma hiány nélkül nyeretett meg; ugyanis az előleges kémlet egy kémdemázsa nyersréz­ben 0274 fontot mutatott, a feldolgozott 10 k. m. nyers rézből nyert aranyuezüst pedig 2*750 fontot nyomott. II. Ezen kedvező eredmény a kísérlet folytatására ösztönzött annál inkább, mert a nagybányai kerületben nyerhető nagymennyiségű vaskovand és rézkovand le­hetségessé tenné, hogy a felhasználandó kénsavany a legolcsóbb áron szereztessék meg, illetőleg készítessék; meghagyatott tehát a bécsi cs. k. főkérdének, hogy ezen kísérletet ismételje, és az egyes munka szakokban nyert termékek vegyelemzését eszközölje; ezen utóbbi kísér­let hasonló minőségű nyersrézzel véghezvitetvén, kö­vetkező eredményeket tüntetett fel. A küldött nyersréz próba két egyenő részre osz­tatván vegybontás alá vétetett, s benne a következő vegyalkatrészek találtattak: Arany........................................0.011 . . 0.012 Kén.................................................0.88 . . 0.80 A nyers réz felületének élenyülésé­­től eredő éleny­i vegyelemzési vesztesség.............................1.112 . . 0.496 100.000 100.000 Azon eljáráshoz melyet Kiss Ferencz követett kí­sérleteinél, a két nyersréz próbából egyenként 50 gram­­nyi vezetett; az élenyitésnél az első két órai hevítés után mutatkozó súly­nagyobbodás I. -nél tett...............................15.12 %-ot II. -nél ....................................13.24 %-ot a második egyórai hevítés után pedig I. -nél tett......................... 22.92 %-ot II. -nél.................................... 22,04 %-ot az eredeti nyersréz súlyához mérve. Mindketteje az élenyitett és szétdörzsölt próbák­nak 200 köb­centiméter melegített higitott kénsavban mely háromszoros terme mennyiségű vízzel feleresztett 1*84 fajsúlyú kénsavból készült, feloldatott; az oldás a folyadék forralása mellett egy óránál rövidebb idő alatt megtörtént; erre az oldat 300 köbcent. vízzel felhigit­­tatott, s megülepedvén, a maradványtól átszűrés által elválasztatott. A nyert kénsavas rézeleglúgok egy liter­nyire is­mét felhigitattak, s két felé választatván egyik felével a lúgok vegyelemzése, másik felével pedig a további kí­sérletek eszközöltettek. A lúgok vegyelemzése, — egy liter az az 50 gr. nyersrézre számítva, — a következő súly mennyisége­ket mutatja. I. II. Kénsavas rézéleg 101.97 gr. Cu = 40.52 gr. 102.06 gr. Cu=40.56 gr. „ óloméleg nyoma ...... nyoma „ vaséleg 8.30 11.13 n hörgéleg 0.72 ..........................0.73 „ kobalt és nickeléleg . . 0.62 ..........................0.64 Mirenysav . . 0.58 ...... 0.45 Dárdánysav . . nyoma ...... nyoma Ezüst .... csekély megnem határozható mennyiség Szabad kénsav 4.24 . . . . . 1­97 öszvesen 116.43 gr. 116.98 gr. A kísérlet további folytatásánál, 1 % liter az­az 25 gramnyi nyersréznek megfelelő lúg felforraltatott s lemez vassal ejtetett ki belőle a réz, a­mi I. -nél........................................1 óra II. -nél.......................................% óra alatt be volt végezve , s mihez I. -nél ...... 19.15 gr. vas II. -nél..........................19.60 gr. vas volt szükséges, tehát valamivel kevesebb mint a lúgnak réztartalma. A kiejtett réznek vegyelemzése elhagyatott, mert azon elemek, melyeket az tartalmaz, a lúg vegyelem- I. II. Réz ............................................ 81.31 . . 81.43 Ólom csekély vismuth mennyiséggel 8.48 . . 7.51 Vas ........................................... 4.76 . . 6.50 Horgany (zink)............................. 0.86 . . 0.80 Kobalt és csekély Nickel .... 0.44 . . 0.44 Dárdany (Antimon)................... 0.70 . . 0.84 Mireny (Arsen) ........................ 1.13 . . 0.85 Ezüst............................................ 0.317 . . 0.322

Next