Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-06-15 / 10-11. szám
83 Ezen elősorolt személyzet az államnak mintegy 10.000 fttal több kiadást okozna, mint a mostani, de ha tekintjük azon üdvös hatást, mely ezen személyzet által elérhető teend, meglehetünk győződve, hogy ezen kiadási többletet a teljesen szakképzett növendékek sokszorosan megtérítendik az államnak későbbi gyakorlati pályájukon. E tanrendszer nem csak a szakkiképzésnek, hanem egyszersmind a többoldalú kiképzésnek is nézetem szerint tökéletesen megfelelne, és csak azt lehetne ellene felhozni, hogy a gépészeti és építészeti szakmát is belefoglaltam, holott ezen szakma technikus intézeteken még tán terjedelmesebben is előadatik. Ez ugyan nem tagadható, hanem a bánya- és kohóépítésznek és gépésznek nemcsak a szakkiképzéssel, de azon tárgy teljes ismeretével is kell bírnia, melyeknek szerkesztése a gyakorlati életben főfoglalkozása leend. De feltéve, hogy oly sok gépészre és építészre nem is leend szükségünk a mennyit nevelünk, akkor legalább oly egyéneket neveltünk, kik képesek más pályán is sikerrel a hon javát előmozdítani, és a kik nélkül semmi bányaipar fennem állhat. Építünk mi most is mindennemű épületeket, szerkesztünk gépeket is, de ha ezek mindenkoron a czélnak tökéletesen meg nem felelnek, azon nem csodálkozhatunk, mert igazi alapos szakkiképzést nem nyertünk. Már az akadémiai nevelésnél arra kellene törekedni, hogy az elméleti kiképzés a gyakorlattal minél szorosabban egybekötve legyen. Mert ily módon a kiképzésnél maga az elméleti tanulmányozás is könnyebbítve van, ha az elmélet párhuzamban jár a gyakorlattal; míg amaz a követendő szabályokat jelöli, a gyakorlat azt mutatja és tanítja, mily módon és mérvben alkalmazhatók ezen szabályok és mily változatoknak lehetnek alávetve. Tantervem szerint ilyen eméleti és egyszersmind gyakorlati szakkiképzés mindenesetre el fogja érni czélját, ha kimondatik, hogy minden növendék köteles mielőtt a vizsgát letenné, azon tantárgyból mely gyakorlati ismereteket kíván. Írásbeli s kellő rajzokkal ellátott munkálatot adni át az illető tanárnak, mert különben a vizsgát le nem teheti. Ugyan ily írásbeli s rajzokkal ellátott jelentéseket köteleztetnének a növendékek, a nagyobb gyakorlati kirándulásokról is beadni, melyek mint most, úgy későbben is, az előadások végeztével legaláb két heti időre kiterjednének, és vagy honunk vagy pedig más országok jelesebb bányái és kohóinak megtekintésére fordíttatnának Tervem szerint köteleztetnék minden növendék részt venni a szakbeli nagyobb gyakorlati kirándulásban, ami mostan nem történik, és így megeshetik most, hogy a növendék szabadságát használva, a rokonaitól kapott anyagi segélyt más czélra fordítja. Hogy a tanárok is serkentessenek a nevendékek ezen gyakorlati kiképzésével járó fáradságok elviselésére, egyszersmind meg kellene engedni, hogy a tanárok minden véghezvitt kisebb s helybeli kirándulásért korlátolt díjakat számíthassanak fel, és így oktatásuk ezen ágáért is elnyerhessék az illető jutalmat. Ami a nevendékek minőségét illeti, nem volnának csak rendes növendékek és vendégek, mert ilyen berendezésnél szükségtelen, hogy rendkívüli hallgatók létezzenek ; legfeljebb azon esetben lehet valaki rendkívüli hallgató, vagyis inkább contradens, hogy ha a szakévekhez szükséges előképzését valamely más technikai felsőbb intézeten nyerte. Hogy a növendékek ezen intézeten tanulmányaikat pontosan és tökéletes szakkiképzéssel végezzék, szükségesnek látszik a vizsgákat az egyes tantárgyakból tovább is feltartani, azon egy változtatással, hogy az akadémiát végzett növendék az absolutórium helyett egyszerű bizonyítványt nyerne, melyben az egyes tantárgyakból letett vizsgák sikeres eredménye tanúsíttatnék, és melynek folytán mint gyakornok, azon szakmának különféle ágainál alkalmaztatnék, mely szakmában képzettséggel bir. Két gyakorlati év végeztével minden gyakornok köteles legyen a magyar királyi minisztérium által kinevezett és szakértő bizottmány előtt államvizsgát tenni le, melynek sikeres letétele után absolutóriumot vagy diplomát kap és a mérnökök sorába lép. Oly mérnökök részére, kik az államvizsgát kitűnő sikerrel letették, nagyon is czélszerű lenne, ha az állam legalább is négy 400 forintnyi utazási ösztöndíjat alapítana, hogy így alkalma nyílna kitűnőbb mérnököknek , a híresebb külföldi bányakohó- vagy gépgyárakat megszemlélni és ezáltal tapasztalataikat bővíteni. Minden utazási ösztöndíjban részesülő köteleztetik egyszersmind szerzett tapasztalatait és ismereteit rendes jelentésbe összefoglalva és azt a szükséges rajzokkal ellátva, a magyar királyi minisztériumnak elterjeszteni s ez azután az ilyen jelentéseket vagy szaklapok útján, vagy külön füzetben kiadván, az egész szakközönséggel közölné. Az ily csakugyan szakkiképzett mérnökök, vagy a magyar királyi kincstárnál maradhatnának szolgálatban, vagy pedig magánhivatalt vállalhatnának el, azok pedig, kik az állami utazási 11