Bányászati és Kohászati Lapok, 1874 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1874-01-15 / 2. szám
VII. évi folyam. 2. szám 1874. január 15 -én BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK. A M. K. BÁNYÁSZAKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen): Kerpely Antal, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 frt. Férfi 3 „ Hirdetések kis sora . . . . 8 kr. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szerkesztőhez czimzendők. A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként . . 25 frt. Kivonatokért..................................15 Fordításokért................................l „ mely tetszés szerint nyomatás után, vagy félévenként fizettetik. Tartalom: Villamos pyrometer. Rajzzal. — Ólom ezüsttelenítése. — Szerencsétlenségek gázvezetésekben. — Jelentések a közkiállításról. — Különfélék. — Pályázatok. A Siemens-féle villamos pyrometer. (Rajzzal az I. táblán). A higany forrpontját felülmúló, magas fokú hőmérséknek a meghatározására úgynevezett pyrameterek használtatnak. Szerkezetük nagyon különböző elveken alapul és kohászati célokra, nevezetesen az olvasztókban uralgó hőmérséknek meghatározására, épenséggel nem valók. A villamosságot e célra fölhasználni már Schniznek némileg sikerült, Siemensnek azonban ez új szerkezetű készülékével, úgy látszik, még sokkal tökéletesebben. Alapul van véve ez utóbbi készülékénél azon egyszerű tény, hogy a tiszta féma vezetőnek ellenállása a hőmérsékkel növekszik. E növekvés nem egyenletes, hódol ugyanis tökéletesen meghatározott geometriai törvénynek. Ismeretes lévén tehát valamely vezetőnek O C.-féle fokú hőmérsék melletti ellenállása, képesek vagyunk kiszámítani azon ellenállását is, mely e vezetőt 100, 1000 vagy 3000 C.-féle fokú hőmérsék mellett illeti; viszont pedig, ismervén az ellenállást, ebből levezethetjük a hőmérséket — 1. tábla 7. és 8. ábra. Az itt használt fém-vezető finom platinahuzal, melynek ellenállása ismeretes. E huzal tűzálló agyaghenger körül van gombosítva. E hengernek felületén végig vonul egy csavarmenetes barázda a célból, hogy a benne futó huzal tekeredvényei el legyenek szigetelve egymástól. Az agyaghengernek körülbelül 3 hüvelyk a hossza és Va hüvelyk az átmérője s be van téve egy hüvelybe, melynek alsó kúpos vége a kikémlelendő hőmérsék igényei szerint platinából való, vagy rézből, vagy pedig vasból. E cső alakú kiálló hüvelyen belül vastagabb s gondosan elszigetelt rézhuzalok vannak, s ezekhez illesztvék a platinaspirális véget A rézhuzalok a mérőkészülékig futnak, a mérőkészülék pedig különbzéki galvánmérő vagy különbzéki voltamérő. Az a módszer, melylyel a villamos vezetés ellenállását a különbzéki galvánmérővel mérik, Wheatson hídjára emlékeztet. Felvilágosításul szolgáljon az I. tábla Likidomában adott vázlatos rajz. A B telepből kiindult áram C fémes toronyon vagy mutatón 2 ágra oszlik; az egyik ág D felé megyen, a másik E felé vonul. E helyütt ismét elágaznak a részletáramok. D mellett az egyik rész a galvánmérőn megyen át, a másik rész pedig N csipőcsavaron s M pyrométerhuzalon át O és P csavarok felé, ahol az P-ből jövő és eddig már B állandó ellenálláson átment áramrészszel találkozik, P-ből az áram visszakerül a telepbe. Feltéve, hogy az E, P és D, N, M O ágak egyenlő ellenállást gördítenek az áram útjába, a galvánmérő érintetlen marad, de ha az ezen ágak valamelyikéhez tartozó ellenállás nagyobb, akkor beáll a galvánmérő tűjének egy bizonyos elhajlása. E tűt, azután a mutatónak eltolásával vissza kell vezetni a zérusra. Meghatározván a spirális ellenállásának növekvését, a hőmérséket kiszámíthatjuk, amidőn a készü