Bányászati és Kohászati Lapok, 1875 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1875-01-15 / 2. szám

VIII. évi folyam. 2. szám. 1875. Január 15-én. A M. K. BÁNYÁSZAKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen) Kerpely Antal, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 frt. Fél .­3 „ Hirdetések kis sora................8 kr. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szer­­kesztőhez czimzendők. A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft. Kivonatokért............................15» Fordításokért .........................10» mely tetszés szerint nyomatás után, vagy féléven­ként fizettetik. Tartalom: A Gotthard tunnel vájása. Rajzzal. —A bécsi geológiai intézet 25 éves jubileuma. — Aczéltollak gyártása. Rajzzal.— A kohófüst hatása a növényekre. — Villám gyujtórudacsok. — Vegyszerek a foncsorlásnál. — Fúrógépekkel nyer üzemeredmények. — Különfélék. — A Szent-Gotth­ardi tunnel. (Tizi közlemény.) Farbaky István akadémia rendes tanártól. (Rajzzal az 1. táblán). A nem rég múlt őszi szünidők alatt alkal­mam volt az újabbkori legnevezetesebb és legna­­gyobbszerű vállalatok egyikénél, a Gotthard-tunnel válásánál folyamatban levő munkálatokat megte­kinthetni és habár ezen műre vonatkozólag a bá­nyászati és kohászati lapoknak múlt évi folyamá­ban megjelent már egy épen oly érdekes mint ta­nulságos közlemény báró Mednyánszky Dénes úrtól, mégis mulasztást vélnék elkövetni, ha nem értesí­teném igen tisztelt szaktársaimat arról, a­mit ezen nagy műnek létesítésén­él in facie loci látni és ta­pasztalni alkalmam volt. Minél több ízben, minél több oldalról van alkalmunk egy ily rendkívüli munkával megismerkedni, annál "tisztább képét nyerjük annak, annál biztosabban ítélhetünk felőle és annál helyesebb következtetéseket vonhatunk le magunknak. A­mennyire lapunknak szerény körülményei megengedték, igyekeztem a legszükségesebb rajzo­kat is mellékelni, úgy a­mint azokat a Zürichben székelő főigazgatóság vezértitkárának szívességéből megszerezni alkalmam volt. A Gotthardpálya azon kevés de rendkívül fon­tos pályáknak egyikét képezi, melyek a provinci­ális, sőt országos jelentőségen felül emelkednek s hivatva vannak, a nemzetközi világkereskedésben is nevezetes szerepet játzsni. A Gotthardpályának feladata a szabad közlekedésre nézve eddig elé le­­győzhetlen akadályt képező központi alpeseket át­törni és a közép európai vasúti hálózatot a kies Svájczon keresztül az olaszországi vasutakkal és tengeri kikötőkkel összekapcsolni s igy nem csak az olasz és svájczi hanem az olasz és német, sőt a kelet és Európa közti áruforgalomnak is olcsó, mert legrövidebb és biztos közlekedési utat szolgál­tatni. A pályának létrejötte tehát nem csupán a kis Svájcz hanem a szomszédos olasz és németor­­szág érdekében is feküdött és ez utóbbiak csak jól felfogott saját érdekeiket mozdították elő, midőn a nagy tőkét (102 millió frankot) igénylő vállalat­nak kamatbiztosításában arányos részt vállaltak magukra. A Gotthard pálya Luzernben kezdődik s csatlakozik a svájczi éjszakkeleti pályához, innét a vierwaldstätti tó mellett haladva átcsap Immen­­see mellett a zugi tó partjára s ezt követve meg­kerüli a fogas pályájáról nevezetes igen látogatott 1800 TM vagy 5700 láb magas R­i­g­i hegyet; átfúrja a low érzi tó partján G­old­au mellett 1806-ban hegyomlás által keletkezett sziklahalmazt és egy hatalmas kanyarulattal Brunnen mellett újból a vadregényes vierwaldstätti tónak partjára két s azt legdélibb pontjáig, Flüelen faluig követve, a Gott­­hardról jövő Reuss folyó völgyébe lép. A tulaj­­donképeni hegyi pálya Altdorfon túl E­r­s­­­f­e­l­d­­nél kezdődik, ahonnét folytonos emelkedéssel (25%) számos kanyarulattal és több tunnelen át végre a Gotthard aljában fekvő Göschenen kis falu mellett a nagy tunnel északi torkolatjába lép. A tunnelnek másik szábája a Gotthard hegy­ség déli lejtőjén, a Ticino völgyében Airolonál lé­tezik, honnét a pálya a Ticinot követve tetemes eséssel (11%), számos kanyarulattal sőt G­i­o­r­n­i­­co-nál teljes hurkot képezve, Biascát, Bellinzoniát érintve az olasz határ felé közeledik és miután a

Next