Bányászati és Kohászati Lapok, 1877 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1877-01-15 / 2. szám
2. szám X. évi folyam. Január 15-én, 1877. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK. A M. K. BÁNYÁSZATI AKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen) , lovag Krassai Ssergely Álkai, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden holnap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 frt. Fél 23 „ Hirdetések kis sora................8 kr. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szerkesztőhöz czimzendők. A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft Kivonatokért............................15 „ Fordításokért ..........................10 „ mely tetszés szerint nyomatás után, vagy félévenként fizettetik. Tartalom : Kovandmarák pörkölése. — Vaspálya kerék-talpú koszorúk. — Robbasztási kísérletek. (Rajzzal) — Különfélék. 10 Kérjük tisztelt előfizetőjüket, hogy az előfizetéseket ideje korán megújítani szíveskedjenek. "PH Kovandmarák pörkölése halmokban. Közli : Handi Antal, m. kir. kerületi kémlész. A bányászati és koh. lapok 1876. évfolyamának 18. és 19-ik számában a kovandmarák aknás pestekben — kasalakú rácsokkal — történő pörköléséről tett közleményekre vonatkoztatva, ezennel a kovandmaráknak halmokban történő pörköléséről leszen szó, mely eljárást a közlemény szerzője Agordo-ban, felső Olaszhonban, tanult ismerni, s melyet kisérletképen Szomolnokon alkalmazott. A kovandmaráknak aknáspestekben, kasalaku rácsokkal, történő pörkölésénél tekintettel vagyunk a pörkölésbeli gázoknak kénsav- gyártásra való alkalmazására s az utána következő kohó-folyamat által kívánt kéntelenitésbeli eredményre; holott a kovandmaráknak halmokban való pörkölésénél, melyet egyelőre réztartalmu kovandmarák pörkölésére alkalmazunk, arra vagyunk tekintettel, hogy a pörkölendő anyagban foglalt rézkéneg lehetőleg alakuljon át rézoxyddá s hogy mennél több vasvitriolt nyerjünk, tekintet nélkül hagyván azt, hogy a pörkölt anyag mennyire lett kéntelenítve. A pörkölésnek ezen módjánál tehát oly anyagot tételezünk fel,amely lehetőleg sok vaskovandot foglal magában, viszonyítva ezt a maz anyag rézkorand tartalmához. A marat itt is, úgy mint az aknákban, kasalakú rácsokkal történő pörkölésnél, szilárd darabokká át kell alakítani. A kötőanyag ez esetben is vasvitriol, melyet azonban itt a homok-alakú anyaghoz közvetlenül adunk, és pedig tömített állapotban mint anyalúgot, melyet magából az anyagból nyerünk. Aknás pörkölésnél a mara-darabok lehámorodnak a felületekön s a pörkölék liszt alakjában ered, holott a halmokban való pörkölésnél szilárdak maradnak a maradarabok, megtartva előbbi alakjukat. Mennél tartalmasabbak a marák mint mondottuk, a vaskovandban, annál alkalmasabbak a halmokban való pörkölésre ; megjegyzendő azonban, hogy a rézkovand-tartalom korlátolva van, s 2 százaléknál sokkal nagyobbnak nem szabad lennie, máskülönben tetemes a rézveszteség. Az agordoi tiszta kovandok tartalma egyremásra: 42% vas, 50% kén, 6% arzén, 1 7% réz. A szomolnoki tiszta kovandok tartalma: 44% vas, 50% kén, 4% arzén és körülbelül 1-3% réz. Hogy a telérközetből mennyi lehet a marában, az még nincs biztosan megállapítva Az agordói marák átlagosan 16% telérkőzetet foglaltak magukban, a szomolnokiak 20%-ot, a Csík-Sz.-domokosiak 25%-ot, mely utóbbiak jó sikerrel pörkölődtek halmokban. Agordóban és Szomolnokon is homok alakú kovand fordul elő a bányában; e kovand jó anyagot szolgáltat az efféle pörkölésre. Csík-Sz.-Domo-