Bányászati és Kohászati Lapok, 1880 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1880-01-15 / 2. szám
XIII. évi folyam. 2. szám. Január 15-én, 1880 A M. K. BÁNYÁSZATI AKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen) : Krassai lovag Kerpely Állai, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden holnap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 írt. Fél .3 „ Hirdetések kis sora................ 10 kr. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szerkesztőben czimzendők. l'sirtalom : , A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft Kivonatokért............................15, Fordításokért .........................10, mely tetszés szerint nyomatás után, vagy félévenként fizettetik. Kísérletek a Jordán-féle kőfúrógéppel. — Adatok a Martinaczél tanulmányozásához és analysiséhez. — Martinaczél-gyártás Brezován. — A vaspiacz állásáról. — Különfélék. — Pályázat. Kísérletek a Jordán-féle kézi kőfúrógéppel. Közli: Szellem) Cw.$yz.a m. k. gép és épit. felügyelősegéd. (Rajzzal az 1. táblán). A fölnevezett kőfúrógép az utolsó párisi kiállítás óta nagy érdekeltséget keltett a bányászati szakközönségnél. A gépnek magában véve — tagadhatatlanul — e’más s egyszerű a szerkezete és a szaklapok s bizonyítványok által hirdetett nagyszerű eredmények többnyire hitelre is találtak a bányászati közönség köreiben. A nagybányai m. k. bányaigazgatóság felsőbb engedélylyel szintén megrendelt egy ilyen kőfúrógépet és én voltam megbízva az első kísérletek keresztülvitelével, melyek azonban, mint az előrelátható volt (?) eredményre nem vezettek. De mivel egy szaklapban újonnan is oly adatok lettek közölve a gép működéséről, melyek sokakat tévútra vezethetnének — m,vel hogy továbbá a nevezett igazgatóságnál több helyről kérdezősködtek a gép működése felől, s maga a nagyméltóságú pénzügyminisztérium is a kísérletek folytatását elrendelni méltóztatott: szükségesnek tartottam az ezen mrási kísérletednél szerzett tapasztalataimat e gép működéséről röviden közzétenni. Mindenekeből te azonban általánosságra nézve meg kell emltenem, hogy mindaddig, míg az illető szerkezetek árát a kőfúrás módja nem változtatik meg, kézi fúrógépek a kézi munka fölött előnyt nem nyújthatnak egyszerűen azért, mert a fúrás módja mind a kettőnél egy lévén, a hatás ottan lesz nagyobb, ahol az erő kihasználása tökéletesebb. Márpedig a gép által akármilyen elmésen legyen az szerkesztve, a belé fektetett munka nem nagyobbodik, hanem inkább egy része fölemésztetik; különösen kedvezőtlen e tekintetben a viszony akkor, ha forgó mozgást ütés alakú mozgássá kell átváltoztatnunk s az erő átvitele levegő által történik. Az tagadhatatlan, hogy nagyobb ütések a fúrás gyorsaságára előnyösek, azonban ugyanazon ütéseket, melyek kézi fúrógéppel alkalmazhatók, elérhetők kézi munkával is az úgynevezett kettős fúrás alkalmazása által. A motorok által komprimált levegővel való fúrási módnál csak az előrehaladás gyorsaságában éretik el előny az által, hogy az aránylag kis felületű vájvégeken nagy erő koncentrálható, eltekintve a munka veszteségétől, mely mint tudjuk igen nagy, amennyiben az egész munkának alig 14 % -a használtaik ki. A fúrászat ezen egyedüli nagy előnye a kézi fúrógépeknél nem érhető el, amenyiben azoknál az erő koncentrálása egy nyilamban lehetetlen. Mivel hogy továbbá ezen gépek sok helyt foglalnak el, hátrányosak a fúrás gyorsaságára is, amennyiben nélkülök több hely nyeretik kézi munka koncentrálására. Hogy a kézi fúrógépek képesek legyenek a közönséges munka felett némi előnyt felmutatni, szükséges a fúrás módját megváltoztatni, hogy milyen irányban, azt csak kísérletek alapján lehetne meghatározni. Mindenesetre észszerű eljárás volna többiek közt az, hogy nem az egész lyuk hanem csak is annak kerülete fúrassék, miáltal egyrészt a munkának nagyobb fele megtakaríttatnak, másrészt képesek volnánk nagyobb átmérőjű lyukakat fúrni, ami a repesztésre nagyon előnyös volna. A Brandtféle, víznyomással dolgozó gép ezen alapon akar magának előnyt biztosítani, hogy minő sikerrel, az mostanáig még nem határozható meg. Mindenesetre