Bányászati és Kohászati Lapok - Az Egyesület Közlései, 1900 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1900-01-01 / 1. szám
IV. évfolyam. 1. szám. 1900. január 1-én. KIRÁLYI FŐMÉRNÖK, AZ EGYESÜLET TITKÁRA. Megjelen minden hó 1-én vagy 15-én. A »Bányászati és Kohászati Lapok« és az »Orsz. Magy. Bány. és Koh. Egyesület Közlései« czímű melléklap együttes előfizetési ára. Egész évre 16 kor. félévre 8 kor. E lapok az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tagjainak és előfizetőinek, a tagsági, illetve előfizetési díj fejében illetményképen járnak. A szétküldésre vonatkozó reklamácziók csak egy hónapon belül fogadtatnak el. Az »Egyesület közlései«-ben megjelent közleményekért írói díj nem jár. Az egyesületi életre vonatkozó s az egyesületi ügyekkel kapcsolatos levelezések, rendkívül sürgős, halasztást nem tűrő esetek kivételével, csakis a »Titkári hivatal üzenetei«-ben intéztetnek el; ha levélbeli válasz kivántatnék, a postabélyeg a megkereséshez csatolandó. Tartalom: Jegyzőkönyv az O. M. B. és K. Egyesület »Borsod-gömöri Osztályá«-nak 1899. évi november hó 25-én Dobsinán tartott évi közgyűléséről. AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI és KOHÁSZATI EGYESÜLET KÖZLÉSEI. A »BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK« MELLÉKLAPJA. SZERKESZTI A VÁLASZTMÁNY ÉS A VIDÉKI OSZTÁLYOK TITKÁRAINAK KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT LITSCHAUER LAJOS Jegyzőkönyv felvétetett Dobsinán, 1899. évi november hó 25-én az Orsz. Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület „Borsod-gömöri Osztályá“-nak évi közgyűléséről. Jelen voltak: Lázár Zoltán alelnök, Márkus Károly titkár, Klekner László pénztáros, Branszky Vendel, Czerminger Alfréd, Gálócsy Árpád, Gyürky Gyula, Ferjencsik Miklós, Ruffinyi Jenő, Sárkány Miksa és Schreder Gyula választmányi, Benedikti Kálmán, Faragó Gyula, Fejér János, dr. Grundmann, Herrman Sándor, Koncsek Pál, Müller Sándor, Polák Károly, Reisenschläger Károly, Sárkány Kálmán, Lafcsák Gyula, Uxa Károly, Vadh Ferencz rendes tagok, Szontagh Béla mint vendég. 1. Lázár Zoltán alelnök, miután Hönsch elnök megjelenésében akadályozva volt, megnyitja a gyűlést és mindenek előtt Dobsina városának osztályunk nevében köszönetet mond, hogy tanácskozásunkra tanácstermét átengedni szíves volt. Szontagh Béla Dobsina város polgármestere üdvözli osztályunkat és kijelenti, hogy a város bármikor készséggel átengedi máskor is a tanácstermet és csak örülni fognak, ha azt ily czélra mentői gyakrabban fogják igénybe venni. 2. Titkár felolvassa az osztálynak múlt évi működéséről szóló jelentést. A jelentés számot ad mindazon mozzanatokról, amelyek az osztálynál a múlt évben előfordultak, úgyszintén kimutatja, hogy a múlt évben a tagok száma 15-tel szaporodott és így jelenleg az osztálynak 87 tagja van. Kiléptek részint halálozás, részint elköltözés folytán 5-en. A titkári jelentésnek fő részét képezte azon munkálatok ismertetése, amelyet osztályunk vezetősége a Monográfia létesítése körül fejtett ki és miután ezen jelentés folytán a közgyűlés egyes dolgokban határozatot hozott a jelentés ezen része külön tárgyaltatott mint következik. 3. Titkár jelenti, hogy mindeddig két dolgozat érkezett be és pedig Hik István a vörösvágási kohászat leírását és a Heinczelmann-féle vasgyár bányatársulat műveinek leírását küldték be. Lázár alelnök úr pedig bejelenti, hogy a Rimamurány-Salgótarjáni vasműrészvénytársulat, monográfiánk részére a társulat öszszes műveinek leírását megszerkesztette és az teljesen elkészült és most van nyomtatás alatt. Ezzel kapcsolatosan megbízza a közgyűlés osztályunk választmányát, hogy találjon módot arra, miszerint Borbély Lajosnak a Rimamurány-Salgótarjáni vasmű részvényvénytársulat nagyérdemű vezérigazgatójának, osztályunk irányában tanúsított többoldalú támogatásáért, a közgyűlés egyhangú köszönetének kellő képen kifejezést adjon. Elhatároztatott továbbá, hogy egy körözvény bocsájtandó ki osztályunk tagjaihoz, amelyben felhívandók, hogy a monográfiához szükséges leírásokat záros határidő alatt küldjék be, esetleg tudassák, hogy ezen leírások elkészítésének mi áll útjában, hogy osztályunk jó előre tájékozva legyen arról, hol és mily mérvű pótlások lesznek szükségesek arra nézve, hogy a mű tökéletes legyen és abból semmi sem maradjon ki.