Bányászati és Kohászati Lapok, 1920 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1920-07-15 / 14. szám

114 Tapasztalati adatok a kommunisztikus társadalmi rend munkahatályossága körül­­lendülése, vagy egy üzem életképessége tényének elbírálásánál ezeknek a számoknak a felépítése a döntő tényező. . Az önköltségszámításnál a munkabérek magasságán kívül az anyagok ára, a munkaidőnek s az anyagoknak jobb-rosszabb kihasználása, az úgynevezett régió­­költségek aránya, a termelés mennyisége stb. mind figyelembe veendők, ha össze­hasonlítást akarunk végezni és ítéletet akarunk mondani a kétféle rendszer előnyeiről és hátrányairól. Az utóbbi példánál pedig, ahol a termelés mennyiségének szám­adatait dobják az olvasó szemei elé nyersen, azt hiszem, nem is szükséges részletezni, hogy így magában, minden magyarázat nélkül, a munkások számának megemlítését mellőzve, komoly argumentum gyanánt meg nem állhat. Ezek a megfontolások indítottak engem arra, hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket az utóbbi években a kétféle társadalmi rendszer uralma idején igen ked­vező helyzetben összegyűjtöttem, a nyilvánosság elé bocsássam s az adatokat össze­hasonlítva, világos képet nyújtsak az érdeklődőknek a kétféle rendszer munkájának hatályosságáról. Az adatgyűjtésre a kedvező alkalmat az a körülmény szolgáltatta, hogy a Magyar Lőszergyár r.-t. üzemvezető főmérnöke lévén, már az 1918. évi októberi felfordulást megelőzőleg két éven át kezemben futott össze minden termelési adata a gyárnak; az adatok feljegyzését én vezettem és ellenőriztem állandóan s magam dolgoztam fel őket. A kommunizmus a gyárat ismét üzembe helyezte a népköztár­sasági pár havi szünet után, miután a vörös hadseregnek tüzérségi lőszerre volt szüksége, s így gyárunk azok közé a nagyon kevés számú gyárak közé tartozott, amelyek a kommunizmus egész ideje alatt üzemben voltak s üzemben levő műhelyei az adott viszonyokhoz képest teljes erővel dolgoztak. A kommunizmus ideje alatt­­természetesen nem voltam üzemvezető főmérnök, miután ez a rendszer intézkedő hatáskört s­em adott nekünk s csupán műszaki tanácsadóképen szerepeltünk a mun­kástanács mellett. Az adatok feljegyzése azonban teljesen azonos körülmények között folyt, mint azelőtt, amennyiben a feljegyzések szükségességét az új rendszer emberei is belátták s amennyiben a feljegyzések a legegyszerűbb nyers számadatokat tar­talmazták. Ezeknek az adatoknak feldolgozását ismét én végeztem, ezúttal azonban tisztán a magam számára, s a következőkben ugyanolyan módok szerint feldolgozva fogom közölni, mint a kapitalista rendszer adatait. Az összehasonlítás ennélfogva a legvégső fokig keresztülvihető s ellene semminemű kifogás nem emelhető; az ered­mény feltétlenül érvényes. * Hogy a feldolgozott anyag teljesen megérthető legyen, előre kell bocsátanom a gyár munkájának, a lőszergyártásnak vázlatos ismertetését. A gyár tisztán szerelési munkával foglalkozott s tüzérségi lövedékeket állított elő. A lövedékek alkatrészeit teljesen készen kapta különféle forrásokból, a szükséges anyagokat egyrészt a volt hadügyi kincstártól (robbanó anyagok, szabad forgalomból kivont anyagok, aminő volt a selyem, sellak stb.), másrészt a szabadkereskedelemben szerezte be. A lövedékszerelés, különösen a kisebb fajtájúaké, jellegzetesen tömegcikkgyártási munka, így például a 7­5 cm. M. 15. jelzésű gránátsrapnelből naponként, 9 óra munkaidő alatt, 2500 darabot kellett előállítanunk s ez a termelés hónapokon keresztül ebben az arányban fentartandó volt. A más fajtájú lövedékeket is számításba véve, a gyár napi 10.000 drb előállítására volt berendezve. A szerelési munka túlnyomó mértékben egyúttal kézimunka is; gépet csak itt-ott lehetett használni a gyártás folyamán. Ha még ehhez hozzáteszem, hogy az említett lövedék fölszereletlenül 37 alkatrészből áll, amelyeknek az óramű pontosságával kell összeilleniök s amelyek szintén mint tömegcikkek készülnek, körülbelül tisztán áll mindenki előtt, hogy a Taylor-féle tudományos gyárvezetés szabályai, ha valahol, úgy itt a legiskolaibb példában jelennek meg. Tény különben az, amit csak mellesleg említek meg, hogy Taylor nagy feltűnést keltő munkái előtt már jóval előbb ismeretesek voltak és alkal­mazásban állottak az általa ismertetett elvek minden tüzérségi szerelő műhelyben. (Arsenal.)

Next