Bányászati és Kohászati Lapok, 1922 (55. évfolyam, 1-24. szám)

1922-05-15 / 10. szám

lit A barnaszenek racionális felhasználása­ lesz az oldószerrel kezelve. Ilyen módon nyertek benzollal való extrahálással kőszén­ből 6­5%, barnaszénből 25% és cannel-szénből (sapropel kőszén) 4% kivonatot. A kőszénből nyert benzolkivonat ráeső fényben erős zölden fluoreskáló, vastag rétegben átláthatlan folyadék. Bepárolgásnál egy sötét, melegen hígfolyós extraktum marad vissza, mely kifejezetten petróleumszagú. E benzolkivonatnak a ligroin %—% részét feloldja. Az oldószer eltávolítása után egy sűrűn folyó, sárgás vörös, levegőn változatlan olaj marad vissza. Az alacsony nyomás mellett való lepárlást Pictet alkalmazta először. Ha a száraz lepárlásnál oly termékeket akarunk nyerni, melyek a szénnek eredeti alkotó­részét képezik, úgy mindenekelőtt igen alacsony hőmérséket szabad csak alkalmaz­nunk. Mivel azonban a molekuláknak a szén tömegéből való kiválásához bizonyos gőzfeszültségre van szükségük, célt csak úgy érhetünk, ha a lepárlást alacsony nyomás mellett, vákuumban visszük keresztül. Ez esetben a lepárlás 350—450° C. mellett elvégezhető. Fic­et vízsugár szivattyú alkalmazásával 15—17 mm. nyomást ért el s ez a gázfejlődés közben sem emelkedett 40 mm. felé. A lepárlásnál nyert gázokat azonban nem tudta felfogni. Amint később látni fogjuk, Wheeler munkálatai e hiányt szerencsésen kiegészítik. Pictet montramberti szénből mintegy 4% vákuumkátrányt kapott, melyben a következő alkatrészeket tudta kimutatni: 1. Telítetlen szénhidrogének Cn Han általános képlettel, s ezek közül a C10H20 és Cn­Hajs tagok. Ezek fizikai állandóinak összehasonlítása a Mahery által kanadai kőolajból nyert hasonló összetételű vegyületek állandóival beigazolta azok azonosságát. További vizsgálatok kimutatták, hogy e sorozat a C9H18 — CieHS2 tagokat tartalmazza. Ezen telítetlen­­szénhidrogének lepárlásakor még egy kristályos szénhidrogén lett kimutatva, CSCH60, melyet Pictet már a benzolkivonatban is megállapított s ez esetben is melénnek bizonyult. (A melén a galíciai kőolajban és a méhviaszban is feltalál­ható.) Pictet szerint határozott analógia mutatható ki a vákuum-kátrány és bizonyos kőolajok között. 2. Telítetlen szénhidrogének, melyek a benzolkivonatban szintén megállapíthatók voltak és pedig: C8H12, C9H14, C10H16, C8 H^g, C12H16, C12H14, C18H18. 3. Alkoholok: C9H120, C12H140, C1­1H1gO, általában C9H2n_60. Az alkoholok a vákuumkátránynak mintegy 2%-át teszik ki. Maguktól és gyor­san átalakulnak phenolokká. 4. Mintegy 8% tulajdonképpeni phenol. Ezek mind könnyen kristályosodnak és magas olvadásponttal bírnak. 5. Körülbelül 0­ 2% bázikus nitrogénvegyület a Cn H,n_9N általános sorozatból, mint C7H6N, C8H7N, C^H^N. Pictet-\e 1 csaknem egyidejűleg végezte munkálatait Wheeler is. 0 a vákuumot önműködő Sprengel-légszivattyúval állította elő, mely lehetővé tette, hogy a nyomás a legerősebb gázfejlődéskor is 20 mm­-en alul volt. Különleges berendezése által sikerült a lepárlás gáztermékeit is felfogni és megvizsgálni. Vizsgálataihoz bitumenes Silkstone­­szenet alkalmazott. Vizsgálatainak főbb eredményei a következőkben foglalhatók össze. 1. 100°-nál 34 cm8 gáz fejlődött 100 gr. szénből. A gáz mintegy 7% szénsavat és 85% paraffinszénhidrogént tartalmazott. 2. 200°-nál 66 cm3 gáz, körülbelül ugyanazon összetétellel. Cseppfolyósítás által egy termény el volt különíthető, mely butánnak bizonyult. 3. 270°-nál megkezdődött a kéntartalmú vegyületek szétbomlása, minek folytán a gázok összetétele is megváltozott. 4. A 300°-ig összegyűjtött 59 cm3 gázban volt 35% CO2 és Ha8, 19% paraffin­szénhidrogén, 13% H és 10% CO. Cseppfolyósítás által a bután itt is el volt választható. 5. 300° fölött a szén belsejében valószínűleg szétbomlás állott be, a gázfejlődés heves volt, mely a hőmérséklettel együtt fokozódott. 350°-nál mintegy 1000 cm3 gáz lett felfogva. 6­. 400°-nál 4000 cm3 gáz, melyben volt 50% telített szénhidrogén, 37% H, a többi rész CO2, CO, telítetlen szénhidrogén stb.

Next