Bányászati és Kohászati Lapok, 1922 (55. évfolyam, 1-24. szám)

1922-05-15 / 10. szám

146 A barnaszenek racionális felhasználása. 3. Száraz lepárlás által koksz, gáz vagy kátrány nyerése céljából. 4. Végül meg kell emlékeznünk olyan különleges eljárásokról is, mint pl. a hidrálás, mely ezidőszerint gyakorlati fontossággal ugyan még nem bír, de valószínű, hogy már a közeljövőben kiterjedt gyakorlati alkalmazást fog találni. A következőkben ezeket az eljárásokat fogjuk a gazdaságos felhasználás szem­pontjából ismertetni, különös tekintettel a barnaszenekre. III. A levegőn való elégetés az ásványszeneknek legrégibb és legközvetlenebb fel­használási módja. Az elégés lényegében nem egyéb, mint oxidálás, úgy, hogy az elégetésnek közvetlen célja a barnaszénben levő különböző szénhidrogén vegyületeknek az oxidációja. Mivel az 0 a szenekben sohasem szabad, hanem kémiailag kötött állapotban fordul elő, azért az O jelenléte ebből a szempontból káros, mert a szén­­hidrogén vegyületeknek az O-hoz kötött mennyisége már oxidálva van, úgy, hogy ez a mennyiség tüzeléstechnikai szempontból értéktelen. Ha föltesszük, — mely föl­tevés különben csak megközelítőleg helytálló, — hogy a barnaszén oxigénje teljes mennyiségben hidrogénhez van kapcsolva, akkor az oxidálás szempontjából még «disponibilis hidrogén» mennyisége : összes hidrogén — oxigén/8, mivel a vízben a H és C súlyviszonya é Vs­ Mivel 1 kg. tiszta C égési hője 8080 kal., 1 kg. hidrogéné pedig 29.000 kal., látjuk, hogy valamely barnaszén fűtőértéke általában annál nagyobb, minél nagyobb annak a disponibilis hidrogén (Ha) tartalma. A látszólag dús H tar­talmú barnaszenek Ha tartalma azonban a magas O-tartalom miatt csekély, átlagban mintegy 2%, s ez is egyik oka annak, hogy fűtőértékük mögötte áll a kőszenek fűtőértékének. Ha a szenet hevítjük, még mielőtt meggyulladna, bizonyos hőfoknál bomlani kezd s megindul a «gázfejlődés». Ezek a gázok szénhidrogénvegyületekből állanak, s a rendszerint alacsony gyulladási hőmérsékletnél lángra lobbanva bevezetik a tulajdon­­képeni égést. Minden szilárd tüzelőanyag elégetésénél a gázfejlődés képezi az égés első fázisát. Kérdés már most, hogy a szénben levő C teljes «kigázosításához» mennyi disponibilis H-ra van szükség ? A megfelelő arányt könnyen kiszámíthatjuk a telített szénhidrogének CnH3n4.3 általános képletéből, vagy mivel n általában nagy szám, megközelítőleg írhatjuk e képletet CnH3n alakban is. Mivel a C atomsúlya 12, a H-6 pedig 1, azért e képletből az arány: H: C­n 2n: 12 n = 0'lfi7. Látjuk tehát, hogy minél jobban megközelíti valamely barnaszénben a Hd és C százalékos súlyviszonya a fenti értéket, illetőleg minél nagyobb ez a hányados, relative annál gázdúsabb az illető szén, hevítésnél annál erőseb lesz a gázfejlődés, s az égés első fázisa. Éppen ezért ezt a hányadost a következőkben a szén relatív gáztar­tal­mának fogom nevezni s­ör által jelölni. * Összehasonlítás céljából közlöm a következő adatokat: Ugyanezen adatok hazai barnaszeneinkre: Szén eredete Hd­gy0 Gr Petrozsény _ ... ... ... ....................... 4-24 0061 Tatabánya............ ... ________________ 2-95 0.051 Dorog ............................................. ... ... 2-22 0-041 Tüzelőanyag Hol­­ Gr Benzin ____________..____________ 15­ 0 0175 Kaliforniai nyersolaj _______________ _ 0-137 Benzol .................................. ... ... ... 7-7 0,083 Német gázszén ... ... ..._____________ 4-3 0-050­­ kokszszén ..._________ 4- 0-045­­ barnaszén ____... ___________ 2'2 0'042 Antracit ................. 2-6 0028

Next