Bányászati és Kohászati Lapok, 1922 (55. évfolyam, 1-24. szám)

1922-05-15 / 10. szám

148 A barnaszenek racionális felhasználása. A fűtőérték meghatározása kalóriméterrel történik, az így nyert melegmennyi­séget azonban nem lehet közvetlenül összehasonlítani azzal a meleggel, mely a rácson való elégésnél keletkezik. A kalóriméterben ugyanis az égési termények mintegy 20° C.-ra hűttetnek le úgy, hogy az elégésnél keletkező vízgőz kondenzálódik, s az e közben felszabaduló meleget a kalóriméter felveszi, míg a rácson való elégetésnél az összes víz gőzalakban távozik el a füstgázokkal, melynek hőmérséklete, mint láttuk, 200 — 350° C. E miatt a kalóriméter által nyert értéket megfelelően csökken­teni kell. A korrekció az előbb kiszámított 672 és 757 értékeknek megfelelően min­den­­ víztartalomra 6­8—7’6 kalória, melyet a kalóriméterrel nyert értékből le kell vonni. Ha a szén százalékos összetételét ismerjük, fűtőértékét kiszámíthatjuk a kalória 1­80’8 C. -j- 290 Hd -f- 25 8e — 7­2 H20 képletből, hol a vízgőz hőelvonásánál az előbb kiszámított két érték számtani köze­pesét vettük figyelembe és Se által az elérhető kén °/C-os mennyiségét jelöltük. Ha a szenet gőzfejlesztésre használjuk, fontos tudnunk annak elgőzölögtetési képességét, vagyis hogy 1 kg. szén elégetésével hány kg. gőzt nyerhetünk. Ennek értéke általában x = 7] h/X0, hol h a szén fűtőértéke, vj­g 0 5—0-8 a kazántelep hatásfoka, X0 pedig az a hőmeny­­nyiség, amely 1 kg. adott nyomású és hőmérsékletű gőznek 1 kg. adott hőmérsék­letű vízből való előállításához szükséges. Legyen pl. Xo = 700 kar., akkor t) = 0-8 hatásfok mellett: a tatabányai szénre............................ ... ... ... x = 600 kg. a diósgyőri _ _____________________ ... x = 37 kg. Ami a gőzfejlesztés és felhasználás hőmérlegét illeti, erre vonatkozólag meg­említhetjük, hogy az újabb nagy központi erőműtelepeken alkalmazott gőzturbinák thermikus hatásfoka 20—22%, vagyis a gőzkazánban máris hőveszteséggel előállí­tott gőz hőtartalmának csak 20—22%-a lesz ilyen módon kihasználva. Figyelembe véve a kazánveszteséget is, a tüzelőanyag hőértékére viszonyítva ez a kihasználás csak mintegy 15—18%. Vagyis amíg egy lóerőóra előállításához elméletileg csak 635 kalóriára lenne szükség, a valóságban ennek 5*5—7-szeresére, vagyis mintegy 3500—4440 kalóriára van szükség. Kisebb és kevésbbé gazdaságos telepek e hőmeny­­nyiségnek 2—3-szorosát is felhasználják. Magában a turbinában fellépő veszteségnek azonban aránylag csak csekély része esik a kisugárzásra és súrlódásra. E veszteség okáról könnyen számot adhatunk, így pl., amint láttuk, 1 kg. vízgőz összes hője 10 atm túlnyomás (183° C.) és 300° C. túlhevítés mellett: Xt = 606-5+ 0-305.183 +0-48 (300— 183) = 718 kai. Ha ez a gőz munkavégzésre kondenzáció mellett 95% vákuumig (0-05 atm. 32° C.) lesz kihasználva, úgy összes hője még mindig X= 606-5+ 0-305.32 - 616 kal, ami az előbbi értéknek 85,8%-a. A fáradt gőzben levő meleg egy részét azonban még értékesíthetjük, ha felhasználjuk kazánvíz előmelegítésre, fűtésre stb. Barnaszénbányáknál a fáradt gőz kihasználását célszerűen kombinálhatjuk brikett­gyártással. A barnaszén pora ugyanis közvetlenül legtöbbször alig, vagy csak igen nehezen értékesíthető, annál is inkább, mivel tapasztalat szerint valamely szénosztály A szén eredete Kalória Hamu °/o H20­0 Petrozsény............. ... ... 6300 6­5 4­5 Tatabánya___ .........___ 5300 90 12­0 Dorog ... ... ... ... ......___ 4850 10-5 100 Salgótarján... ... ... .... ... _ . 4500 17-5 120 Diósgyőr ... ... ... . . ... _ ... 3200 17-0 31-0 Brennberg ... ... ... ... .. _____ 4600 4­ 5 15-0

Next