Bányászati és Kohászati Lapok, 1922 (55. évfolyam, 1-24. szám)
1922-05-15 / 10. szám
Dobverőlécek hengerlése. 149 annál több hamut tartalmaz, minél kisebb annak szemnagysága. Brikettkészítéssel a porszenet olyan darabokká sajtoljuk össze, mely darabok már minden nehézség nélkül elégethetők. Ha a nyers szén víztartalma 15—20%-nál nagyobb, kellő szilárdságú brikettet csak úgy kaphatunk, ha a szenet előzetesen kísérletileg meghatározott fokig kiszárítjuk. Lágyabb szenek mintegy 12—15°/„, keményebb szenek 15—18% víztartalomig szárítandók. Az előzetes szárítás vízgőzzel hevített szárítókban történik. Ez a szárítás azonban a gyakorlatban csak nagy hőveszteséggel végezhető el. Amint láttuk, ha a szenet rácsokon égetjük el, 1% víztartalom elgőzítéséhez 6-8—7’6 kalóriára van szükség, míg mechanikai szárítóberendezéseknél ennek mintegy 7-szeresére, átlagban 50 kalóriára. Ha pl. a diósgyőrvidéki 3200 kalóriás és 31% víztartalmú szenet akarjuk brikettezni oly módon, hogy a brikett víztartalma 15% legyen, akkor megközelítőleg a következő számítást végezhetjük el. A szárított szénben levő alkotórészek százalékos mennyisége — a vízen kívül — a nyers szénben levőnek (100—15): (100—31)= 1’23-szorosa lesz. Kiszámítot fűtőértéke kereken 4160 kar. A szárításnál a nyers szén súlyvesztesége (31—15): (100— 15) = 0187, úgy, hogy 1000 kg. nyers szénből nyerünk 813 kg. szárított szenet s ennek víztartalma 813.015 = 122 kg., vagyis 1 tonna nyers szénből el kell távolítani 310—122 — 188 kg. vizet. Mivel mechanikai szárítóberendezésnél 1 kg. víz elgőzítéséhez kell 5000 kalória, a szükséges melegmennyiség 940.000 kalória. Egy t. nyers szén kiszárításához el kell tüzelni ilyen módon 294 kg. nyers szenet. Mivel végeredményben 1294 kg. nyers szénből nyerünk 813 kg. szárított szenet, azért 1 kg. nyers szénből 0-628 kg. brikettet fogunkkapni. 1 kg. nyers szén fűtőértéke ... ........................ 3200 kai. 0-628 kg. brikett « 0.628.4160 . 2615 « Veszteség............__... 585 kai. Tehát csupán a mechanikai szárításnál elveszítjük a nyers szén fűtőértékének 18,3%-át. Kedvezőbb lesz az eredmény, ha a szárításra fáradt gőzt használunk. Ez esetben a kazángőz túlhevítendő oly mértékben, hogy a gőzgép a szárítókészüléknek száraz fáradt gőzt adjon le. A túlhevítésnek ezért annál nagyobbnak kell lenni, minél alacsonyabb az ellennyomás. 120—130°-kal való túlhevítés nem túl hosszú, jól izolált gőzvezeték mellett megfelel, ha az ellennyomás 25—3 atm. A szárítókészülékben kondenzálódott 60—65° C. hőmérsékletű víz a kazánok táplálására közvetlenül felhasználható. Megjegyzendő még, hogy csekély bitumentartalmú barnaszén csak kötőanyaggal brikettezhető. (Folytatjuk.) Dobverőlécek hengerlése. Irta: Benczenleitner Jenő. A cséplőgépek igen fontos alkatrészbeli szerepüknél fogva ezen idomvasak a mezőgazdasági gépiparnak számottevő tényezőjét alkotják. Szükségletük meglehetősen nagy, mert fokozott mérvű igénybevételükkel járó gyors kopásuk gyakori kiváltásukat teszi kívánatossá. Úgy ezen körülmény, mint a mindenkori magas eladási ár érdemessé teszi a különleges idomvasak előállításával foglalkozó hengerművek gyártási programmjába való felvételeket. A cséplőgép dobjára mindenkor párosan elhelyezett ezen verőlécek feladata a cséplőszekrénybe általuk behúzott kalászokból a szemeket kipergetni. Ezen kettős cél elérése céljából ezen verőlécek a hosszirányukra ferdén fekvő és csökkenő magassági mérettel bíró fogazattal vannak ellátva (1. rajz), melyek egyszer jobb-, másszor baloldali ferde irányban elrendezettek. Ezen kétféle kivitelben használatos dobverőlécek a cséplőgép dobján váltakozó elhelyezést találnak. Említett két feladat közül a kalászoknak a cséplőszekrénybe való behúzását a fogazat h magassági mérete, a szemek kipergetését pedig a fogazat a éle biztosítja. A h magassági méret csökkenésével