Bányászati és Kohászati Lapok, 1922 (55. évfolyam, 1-24. szám)

1922-05-15 / 10. szám

Közgazdaság, ragasztott papirzsákban ab feladó állomás 100 kg. 425 K. Fával égetett mész 100 kg. 320 K. Szénnel vagy gázzal égetett mész 100 kg. 300 K. Oltott mész ab raktár m.-ként 225 K. Hódfarkú tetőcserép 1000 db.-ként 4800 K. Hornyolt tetőcserép 1000 db.-ként 8000 K. Stuceatur gipsz papirzsákban csoma­golással 100 kg.-ként 430 K. Gipsztábla m.-ként 140 K. (Vállalkozók Lapja 18. sz.) Felvidéki téglaárak csökkenése. Pozsony­ból jelentik, hogy 100 vagon téglának Magyar­­országból való behozatala a szlovák tégla­árakat is befolyásolja, úgyannyira, hogy Po­zsonyban a tégla ára 1000 darabonként most 350 korona. (Vállalkozók Lapja 18. sz.) Mechanikai szállítóberendezések gyára r.-t. E gyári r.-t. 1921. évi nyeresége a most közzétett mérleg szerint 362.507 korona, a 2­5 millió korona alaptőke mellett. Az április 21-én megtartott közgyűlés az alaptőkének 5 millió koronára való fölemelését határozta le. (Vállalkozók Lapja 18. sz.) Osztrák vasárak. Az Alpesi bányatársaság a vasárakat fölemelte. A rúdvas ára kg.-ként 280 K-ról 303 K ra, a durvalemezé 280 K-ról 303 K-ra emeltetett. A hengerelt vasak ára általában 80­0-kal emelkedtek. Az előgyártmá­­nyok árai változatlanul megmaradtak. A vas­eladás az utóbbi időben javult, mert az ipartól nagyobb rendelések jöttek és egyes területeken az építkezés is megindult. Ily körülmények kö­zött a kereslet betonvasban is élénkebb lett. (Vaskereskedelmi Szemle 18. sz.) Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.-T. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű r.-t. igaz­gatósága elhatározta, hogy május 18-ára rendkívüli közgyűlést hív egybe, melyen az alaptőkéjének 130.000 darab új részvény kibocsátása által 170 millió koronáról 200 millió koronára való felemelését fogja indít­ványozni. Lzs. Kőszénbánya és téglagyár-társulat Pesten, E r.-t. igazgatósága elhatározta, hogy a május 31-én tartandó közgyűlésének 75 korona (múlt évben 60 korona) osztalék kifizetését és az alaptőkének a felemelését fogja javasolni. Ph. Resicai vasművek lokomotivgyára. A resi­­cai vasművekben tudvalevőleg már hosszabb idő óta vasúti lokomotivokat is javítanak. A társaság a lokomotivgyártásra is át kíván térni s üzemének ezzel az ággal való kibő­vítéséhez már hónapok előtt hozzáfogott. Az építési és berendezési munkálatok annyira haladtak, hogy a lokomotivok gyártása már ez év augusztusában megkezdődik. Az új gyár havonként 10, erőltetett munkával 15 loko­­motivot fog építeni. (Vaskeresk. Szemle 18. sz.) Jubiláns közgyűlése a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnak. A Magyar Általános Kőszénbánya Társulat május 6-án megtartott harmincadik rendes közgyűlése a társulat fejlődésének ünnepe volt. Azon a helyen, hol 25 évvel ezelőtt még lakatlan pusztaság terült el, most egy virágzó, modern gyárváros, a társulat főtelepe, Tatabánya emelkedik, hazánk legnagyobb bányaműve és egyszersmind­egyik legnagyobb ipartelepe, közgazdasági életünk hatalmas erőforrása. Tatabánya, a modern munkának e metropo­lisa, nagy kiterjedésű területén egyesíti a haladó műszaki tudomány minden eszközével felszerelt, legnagyobb teljesítményű üzeme­ket : szénbányaműveket, cementgyárat, mész­égető telepeket, karbidgyárat stb. A vasúti forgalmat 3 állomása bonyolítja le: Felső­­galla, Tatabánya és Bánhida. A munkások átlagos létszáma 1921-ben 10.000, az épületek száma 1111, a telep lakosságának létszáma december 31-én 24.074. Az oktatás a társulat iskoláiban 62 tanerő vezetése alatt hazafias szellemben folyik. A munkások egészségének ügyét 7 orvos szolgálja 2 mintaszerűen fel­szerelt, 185 ágyas kórházzal és legmoderneb­bül berendezett tüdőbeteg-szanatóriummal. A vallási élet ápolása 6 lelkész tisztje. A munkásokat három nagyszabású élelmezési raktárból még ma is csaknem a békebeli árakon látják el élelmiszerekkel és egyéb elsőrangú életsz­ükségleti cikkekkel. A tata­bányai és felsőgallai élelmitárak összforgalma 1921-ben 515.219.048'92 K volt. A szénszállí­tást 10, legmodernebbül felszerelt lejtősakná­ból függősínpályák bonyolítják le. A villamos hajtóerőt a nagykiterjedésű üzem összes ágazatai részére a 23.500 lóerős köponti vil­lamostelep szolgáltatja, mely 462 elektro­motort hajt. Az összes aknák hossza 5788 m., a függősínpályák hossza 5740 m., az üzemben levő vágatok hossza 95.139 m., a lefektetett bányavasutak és külszíni vasutak hossza 159.660 m., a tömedékcsővezetékek hossza 51.830 méter. A bányatechnika terén Tata­bánya úttörő volt számos fontos vívmány mellett az iszaptömedékelési eljárás alkalma­zásával, szociális téren első a 8 órás munka­szak bevezetésével, a fizetett üdülési szabad­ság rendszeresítésével, továbbá modern mun­káslakóházak építésével. Mint az életerős, hatalmas fatörzsből a terebélyes ágak, úgy hajtottak ki az­ évek folyamán a tatabányai széntermelési üzem törzséből mind nagyobb számban a legkülönbözőbb melléküzemek: a kőbányák, mészégető telepek, a cementgyár melléküzemeivel, a hordó- és zsákgyárral, az agyagtégla-, homoktégla-, betontetőcserép- és agyagtetőcserépgyár, a brikettgyár, kar­­bidgyár, erdőüzemek és nagy kiterjedésű mező­­gazdasági üzemek mellékágaikkal, mindannyi egy célt szolgálván: a társulat haladásának érdekét. A társulat életének három évtizede lezártával bátran állíthatja, hogy ezen idő hazánk gazdasági fejlődésének történetében

Next