Bányászati és Kohászati Lapok, 1922 (55. évfolyam, 1-24. szám)
1922-05-15 / 10. szám
az «Új befektetések értékcsökkenési tartalékára» fordított 15,000.000 K-át és «Ipari üzemeink új értékcsökkenési tartalékára» leírt 10,000.000 koronát , 49,319.598'79 K. Ebből az «Általános tartalékalapra» 5,600.000 K, a részvénytőke osztalékára részvényenként 150 K 24,000.000 K, az igazgatóság és tisztviselők alapszabályszerű jutalékára 5,896.743-83 K, a társulati alkalmazottak nyugdíjalapjára külön javadalmazásul 3,000 000 K, szolgáltatásokért és adományul a bányatárs pénztáraknak 3,000.000 K, a munkások Üdülési szabadságalapjának 2,000.000 K, jubiláris jutalomalap létesítésére 4,000.000 K, kulturális jótékonysági célokra 1,000.000 K, öszszesen 48,496.743’83 K felhasználása után fennmaradó 822.854’96 K, a múlt évről áthozott nyereség - elővezetés hozzáadásával 1,595 087 89 K, összesen 2,417.942 850 új számlára vitetett elő. Lts. Hírek. Bányaszerencsétlenség Lupényben. Lupényben, mint a napilapok hírül hozták, április utolsó napjaiban borzasztó bányászszerencsétlenség történt, amelyről a legellentmondóbb közlések jelentek meg a hírlapokban. A bányaszerencsétlenség oka sincsen még eddig teljes bizonyossággal megállapítva. Némely tudósítás rövid zárlatot említ a szerencsétlenség okául. Az áldozatok szétroncsolt, szétszaggatott, szénné égett hullái gázrobbanásra s bányatűzre vallanak. A bizonytalan részletek taglalásába, az eshetőségek amúgy is meddő vitatásába nem bocsátkozhatunk és szomorú tényként csak annyit állapítunk meg, hogy a szerencsétlenségnek 82 és köztük igen sok magyar áldozata van. A Magyarság május 7-én megjelent száma hozza a szomorú névsort, amelyből magyar véreink nevét ime megörökítjük: Aranyi Mihály, Ágoston István, Albert Sándor, Baczai Simon, Bandi András, Benkő János, Biró József, Borsos Péter, Böjte Elek, Bekő Imre, Boér György, Csiszér András, Dancs József, Dink Fülöp, Érsek István, Fazekas Antal, Gergely János, Hincz György, Habina József, Klementz András, Kapros Adolf, Krakovszky Károly, Kovács Sándor, Mag Mihály, Magos Dénes, Márkus Domokos, Mózes Miklós, Nagy Lajos, Urban Sándor, Ötvös János, Pál Ferenc, Pap Gyula, Puch János, Páncél Ferenc, Röhrer Ignác, Szentes Péter, Stadler István, Szőcs András, Takács Tamás, Vajda József, Vajda Ferenc, Vencel Kálmán, Vencel Károly, Vencel Rezső, Szs. Opálbánya franciák bérletében. Mint a «Narodni Politika» írja, a vörösvágás — dubnik — opálbányai nemes opálbányászatot Bittner-Belangani francia vállalkozó húsz évre bérbe vette. Se. Személyi hírek. Kitüntetések. A Kormányzó Úr Ő Főméltósága Budapesten 1922. évi május hó 11-én kelt magas elhatározásával a magyar kereskedelemügyi miniszer előterjesztésére a magyar kereskedelmi statisztikai értékmegállapító bizottság szakosztályelnökei közül a bányászat és kohászat köréből: Dr. hámori Bíró Pál, a rimamurány-salgótarjáni vasmű r.-t. vezérigazgatójának, ifj. Dr. Chorin Ferenc,, a salgótarjáni kőszénbánya r.-t. vezérigazgatójának és vaskövi Förster Nándor nyug.miniszeri tanácsos, a magyar vegyipari gépgyár elnökének a magyar királyi kereskedelmi főtanácsosi címet adományozni méltóztatott. (Kivonat a Budapesti Közlöny 1922. évi 110. számából.) Hazai hírek. Szigorlati rendszer az erdőmérnöki főiskolán. Az erdőmérnöki főiskola ezentúl, az 1920. októberében felvett hallgatókkal kezdve, a szigorlati rendszer alapján maga fogja az erdőmérnöki oklevelet kiadni, míg az 1920. októbere előtt a főiskolára felvett hallgatók még az eddigi államvizsga alapján nyernek oklevelet. A «Szigorlati Szabályok» főbb intézkedéseit az «Erdészeti Lapok» I. évi 9—10. füzetei közük. Lts. Új széntelepnyitás hírét hozza a Budapesti Hírlap május 7-én megjelent száma. A híradás szerint Nagybörzsöny község határában az elmúlt hetekben szénmedencét fedeztek fel. A szén kalóriája állítólag 5784, vagyis csaknem azonos minőségű a közepes porosz szénnel. A felfedezők Prodán Guido aviatikus és Zsemley Oszkár. Hermann Miksa műegyetemi ny. r. tanár, volt nemzetgyűlési képviselő, a Szénipari Szövetség rendezésében 1922 április 6-án a kir. József-műegyetem Elektrotechnikai Intézetének nagy előadó termében «A szénellátás problémái» címen előadást tartott, melyben kimutatta, hogy az ország jóformán teljesen függetleníthető a külföldi szénbehozataltól. A szénellátás zavartalanságát és a szükségletek teljes kielégítését biztosíthatjuk a hazai lignitek és újabbkori barnaszenek mainál jobb kihasználásával. Ennek módját előadó német telepek és külföldi szerkezetek példáin mutatta be. A megjelent előkelő közönség a vetített képekkel kisért értékes előadást élénk tetszéssel fogadta. (Elektrotechnika 7—8. sz.) Solymosi és farkasmályi kőbányák részvénytársaság gyöngyösi telepén létesült új kőzúzó és őrlő gépi berendezéseit a folyó év elején üzembe helyezte. A városi villamosmű által szolgáltatott áram által hajtott gépek a