Bányászati és Kohászati Lapok, 1943 (76. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-01 / 1. szám

LXXVI. évfolyam, 1. szám. Budapest, 1943. január 1. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK ALAPÍTOTTA: PÉCH ANTAL 1868. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPESTEN, IX., Lónyay­ utca 41. Telefon : 1-377-28. Egyes szám ára 2 P. TARTALOM: AZ ORSZ. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET TULAJDONA. FELELŐS SZERKESZTŐ­ JAKOBY LÁSZLÓ ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre ... ........................... 24 P Fél évre..........................................12 P Megjelenik havonta kétszer. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tagjai a tagsági díj fejében illetményképen kapják. Oldal Olds] Aknamélyítés elfipementálással karsztos mészkőben 5 Egyesületi ügyek .......................................................... 16 Hírek ................................................................................ 1* Hirdetések ............... . ... ......................20 Folyószámlánk a Magyar Általános Hitelbank kö­zponti föintézeténél van, ahová a ROO-os postatakarékpénztár­ lapon, bármilyen összeg a rendeltetés feltüntetésével, beküldhető. A M. K. JÓZSEF NÁDOR MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI TUDOMÁNY]­EGYETEM BÁNYA- ÉS KOHÓM­ÉRNÖKI OSZTÁLYA, AZ ORSZ. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁ­SZATI EGYESÜLET. A MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS ÉPÍT­É­­SZEK NEMZETI SZÖVETSÉGE BÁNYA-S KOHÓMÉRNÖK­­SZAKOSZTÁLYÁNAK ÉS A MAGYAR BÁNYA- ÉS KOHÓ­­VÁLLALATOK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Egyesületünk t. tagjainak, lapunk előfizetőinek, olvasóinak és picceleinek boldog új esztendőt kívánunk ! Aknamélyítés előcementálással karsztos mészkőben. írta: MADAS JÓZSEF oki. bányamérnök. Zusammenfassung. Der Verfasser beschreibt die Verkarstung der Trias- und Eozenkalkablagerungen, welche in einem ungarischen Kohlenbecken anzutref­fen sind, sowie die Begleiterscheinungen und Wasser­zuflüsse derselben. Er erwähnt die Möglichkeiten, diese Wasserzuflüsse einzelnen das Schachtabteufen im wasserführenden Numulitenkalk. Hiebei werden die durch Verkarstung entstandenen Klüfte durch Zemen­tierung geschlossen. Die Einführung des Zementes in die Klüfte erfolgt durch zwei Bohrlochserien, deren Bohrlöcher je 15 m tief in das Gestein vorgetrieben werden. Die Bohrlöcher werden mittels Pressluftbohr­hämmer hergestellt, deren Bohrstangen von 2 zu 2 Metern verlängert werden. Das einzupressende Wasser-Zementgemisch hat das Mischungsverhältnis von 1—1 und erhält Zusätze von Chemikalien, welche schnelleres Abbinden und grössere Wasserundurchlässigkeit bewirken. Das Ze­mentgemisch wird mit geringer Durchflussgeschwin­digkeit unter Druck mit einer Zementpumpe in die Klüfte gepresst. Die Zementierung hat auf die Festig­keit des Gesteins keinen Einfluss. Nach Abbinden des Zements wird der Schacht in der gewohnten Weise in trockenem Gestein abgeteuft. Nach Ausmauern des Schachtes wird der Raum zwi­schen Schachtwand und Gestein ebenfalls zemen­tiert. Der mit dieser Arbeitsweise erreichbare Monats­fortschritt beträgt 12 m fertigen Schacht. Der Verfasser weist darauf hin, dass bei Anwen­dung dieses Verfahrens auch der Grad der Verkar­stung prozentuell festgestellt werden kann. Tanulmányokban szereplő szénmedence nagy­jából megnyúlt, ellipszis alakú, melynek hosszten­gelye ÉK-DNy-i irányban fekszik. A bányászat az 1860-as évek végén, a medence ÉK-i végén, az első és egyben egyetlen záróval kezdődött a széntelep kibúvásának közelében, majd onnan a főtengely irányában haladt mindig mélyebbre, a telep dőlése mentén. Az általános csapásirány É-D-i és a szén­telepes rétegek Ny felé lejtenek, átlagosan 10— 12°-os dőlésszöggel. Ez a telepdőlés, az aránylag hosszúra nyúlt medencében igen mélyre vitte volna a szénvezető rétegeket, azonban az ugyan­csak ÉK-DNy-s fővezetőrendszerre merőleges harántvető rendszer sorozatos felvetőkkel, me­lyeknek el­vetési magassága a 70 m-t is megha­ladja, visszaemeli azt nagyobb táblákban, melyek általában olyan nagyok, hogy biztosítani tudják egy-egy új akna életét, elegendő szénkincsű akna­mezőt adván. Így lehetséges, hogy az első bánya­tárót, a +330 m-es szintben telepítették, míg a medence súlypontja közelében fekvő bányamezők alsó aknarakodói a +190 m-es szint közelében fekszenek, sőt a szénmedence DNy-i vége közelé­ben, telepítés alatt álló aknák alsó rako­dója is csak a +20 m-es szintre süllyed le. Így a szintkülönbség a legmagasabb bányanyílás és a legmélyebb aknarakodó között alig haladja meg a 300 m-t, jóllehet a medence hosszának megfe­lelően, ennek többszöröse kellene jelentkezzék. A szabatosság kedvéért megemlítem, hogy a fenti, egyben cikkem más helyén előforduló szintmagas­sági értékek mindig a tengerszintre vonatkoznak és az elmúlt évtizedben végzett állami felmérés háromszögelési adataiból vannak leszármaztatva. Az említett felvetőknek ilyen szerencsés fek­vése nemcsak abban jelent előnyt, hogy a felszín közelében tartva a széntelepet, azt könnyebben hozzáférhetővé teszi, hanem főleg ott, hogy a me­dence szénkincsének mintegy kétharmad része a karsztvízszint alatt feküdvén, aránylag elég ma­gasan van, és mivel így nincs nagy víznyomás a széntartalmazó agyagokon, azok bizonyos körül­mények között képesek megakadályozni a karszt­vizeknek a bányákba való betörését. Természetesen nem lehet szó száraz bányászatról, de a megfelelő fejtési rendszer alkalmazása lehetővé teszi a hoz­­záfolyásoknak olyan mennyiségre való csökkenté­sét, mely az üzem menetét lényegesen nem

Next