Bányászati és Kohászati Lapok, 1943 (76. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-01 / 1. szám
LXXVI. évfolyam, 1. szám. Budapest, 1943. január 1. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK ALAPÍTOTTA: PÉCH ANTAL 1868. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPESTEN, IX., Lónyay utca 41. Telefon : 1-377-28. Egyes szám ára 2 P. TARTALOM: AZ ORSZ. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET TULAJDONA. FELELŐS SZERKESZTŐ JAKOBY LÁSZLÓ ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre ... ........................... 24 P Fél évre..........................................12 P Megjelenik havonta kétszer. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tagjai a tagsági díj fejében illetményképen kapják. Oldal Olds] Aknamélyítés elfipementálással karsztos mészkőben 5 Egyesületi ügyek .......................................................... 16 Hírek ................................................................................ 1* Hirdetések ............... . ... ......................20 Folyószámlánk a Magyar Általános Hitelbank központi föintézeténél van, ahová a ROO-os postatakarékpénztár lapon, bármilyen összeg a rendeltetés feltüntetésével, beküldhető. A M. K. JÓZSEF NÁDOR MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI TUDOMÁNY]EGYETEM BÁNYA- ÉS KOHÓMÉRNÖKI OSZTÁLYA, AZ ORSZ. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET. A MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS ÉPÍTÉSZEK NEMZETI SZÖVETSÉGE BÁNYA-S KOHÓMÉRNÖKSZAKOSZTÁLYÁNAK ÉS A MAGYAR BÁNYA- ÉS KOHÓVÁLLALATOK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Egyesületünk t. tagjainak, lapunk előfizetőinek, olvasóinak és picceleinek boldog új esztendőt kívánunk ! Aknamélyítés előcementálással karsztos mészkőben. írta: MADAS JÓZSEF oki. bányamérnök. Zusammenfassung. Der Verfasser beschreibt die Verkarstung der Trias- und Eozenkalkablagerungen, welche in einem ungarischen Kohlenbecken anzutreffen sind, sowie die Begleiterscheinungen und Wasserzuflüsse derselben. Er erwähnt die Möglichkeiten, diese Wasserzuflüsse einzelnen das Schachtabteufen im wasserführenden Numulitenkalk. Hiebei werden die durch Verkarstung entstandenen Klüfte durch Zementierung geschlossen. Die Einführung des Zementes in die Klüfte erfolgt durch zwei Bohrlochserien, deren Bohrlöcher je 15 m tief in das Gestein vorgetrieben werden. Die Bohrlöcher werden mittels Pressluftbohrhämmer hergestellt, deren Bohrstangen von 2 zu 2 Metern verlängert werden. Das einzupressende Wasser-Zementgemisch hat das Mischungsverhältnis von 1—1 und erhält Zusätze von Chemikalien, welche schnelleres Abbinden und grössere Wasserundurchlässigkeit bewirken. Das Zementgemisch wird mit geringer Durchflussgeschwindigkeit unter Druck mit einer Zementpumpe in die Klüfte gepresst. Die Zementierung hat auf die Festigkeit des Gesteins keinen Einfluss. Nach Abbinden des Zements wird der Schacht in der gewohnten Weise in trockenem Gestein abgeteuft. Nach Ausmauern des Schachtes wird der Raum zwischen Schachtwand und Gestein ebenfalls zementiert. Der mit dieser Arbeitsweise erreichbare Monatsfortschritt beträgt 12 m fertigen Schacht. Der Verfasser weist darauf hin, dass bei Anwendung dieses Verfahrens auch der Grad der Verkarstung prozentuell festgestellt werden kann. Tanulmányokban szereplő szénmedence nagyjából megnyúlt, ellipszis alakú, melynek hossztengelye ÉK-DNy-i irányban fekszik. A bányászat az 1860-as évek végén, a medence ÉK-i végén, az első és egyben egyetlen záróval kezdődött a széntelep kibúvásának közelében, majd onnan a főtengely irányában haladt mindig mélyebbre, a telep dőlése mentén. Az általános csapásirány É-D-i és a széntelepes rétegek Ny felé lejtenek, átlagosan 10— 12°-os dőlésszöggel. Ez a telepdőlés, az aránylag hosszúra nyúlt medencében igen mélyre vitte volna a szénvezető rétegeket, azonban az ugyancsak ÉK-DNy-s fővezetőrendszerre merőleges harántvető rendszer sorozatos felvetőkkel, melyeknek elvetési magassága a 70 m-t is meghaladja, visszaemeli azt nagyobb táblákban, melyek általában olyan nagyok, hogy biztosítani tudják egy-egy új akna életét, elegendő szénkincsű aknamezőt adván. Így lehetséges, hogy az első bányatárót, a +330 m-es szintben telepítették, míg a medence súlypontja közelében fekvő bányamezők alsó aknarakodói a +190 m-es szint közelében fekszenek, sőt a szénmedence DNy-i vége közelében, telepítés alatt álló aknák alsó rakodója is csak a +20 m-es szintre süllyed le. Így a szintkülönbség a legmagasabb bányanyílás és a legmélyebb aknarakodó között alig haladja meg a 300 m-t, jóllehet a medence hosszának megfelelően, ennek többszöröse kellene jelentkezzék. A szabatosság kedvéért megemlítem, hogy a fenti, egyben cikkem más helyén előforduló szintmagassági értékek mindig a tengerszintre vonatkoznak és az elmúlt évtizedben végzett állami felmérés háromszögelési adataiból vannak leszármaztatva. Az említett felvetőknek ilyen szerencsés fekvése nemcsak abban jelent előnyt, hogy a felszín közelében tartva a széntelepet, azt könnyebben hozzáférhetővé teszi, hanem főleg ott, hogy a medence szénkincsének mintegy kétharmad része a karsztvízszint alatt feküdvén, aránylag elég magasan van, és mivel így nincs nagy víznyomás a széntartalmazó agyagokon, azok bizonyos körülmények között képesek megakadályozni a karsztvizeknek a bányákba való betörését. Természetesen nem lehet szó száraz bányászatról, de a megfelelő fejtési rendszer alkalmazása lehetővé teszi a hozzáfolyásoknak olyan mennyiségre való csökkentését, mely az üzem menetét lényegesen nem