Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1958. (9. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
г KOHÁSZATI LAPOK IX. évfolyam 1. szám 1958. január ~~ ÖNTÖDE AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ÖNTÖDEI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA A héjformázáshoz használt fenolgyanták és a fenolgyanta-homok rendszer tulajdonságai AMBRUS GYŐZŐ (Kőbányai Műanyaggyár), HEVENESI GYÖRGY és SZEKERES JÁNOS ( Homokelvkészítő Vállalat) IK : 621.742.4 Свойства фенольных смол и фенольносмоловых — песочных систем в производстве скорлупчатых форм Die Eigenschaften der iin Maskenforuivertahreu benützten Phenolliarze und des Phenol-Sandsystems The properties of phenolic-resins and the phenolic sandsystem, used in the shell moulding proeess A héjformázás nagy és egyre növekvő irodalmában a legújabb időkig (1) nem ismerünk kifejezetten héjformázásra használt gyantákról szóló tanulmányt. Ez annál feltűnőbb, mert a gyanta, ill. gyanta-homok rendszer tulajdonságainak ismerete nemcsak a gyantát előállító vállalat, hanem a héjformázással foglalkozó gyakorlati szakember szempontjából is fontos. E hiány pótlására az alábbiakban összefoglaljuk azokat a kísérleteinket, amelyek nemcsak néhány, a gyakorlatban már ismert jelenséget igazolnak, hanem azokat mennyiségileg is leírják és néhány új szempontra is felhívják a figyelmet.* Műanyagoknak nevezzük azokat a szerves eredetű, óriásmolekulájú anyagokat, amelyeket szintetikus úton, vagy természetes nagymolekulák átalakításával állítanak elő. A héjformázás kötőanyagaként használt „fenolgyanta“ olyan műanyag, amely fenolból és homológjaiból (krezolok, xilenolok) rendszerint formaldehiddel készül, savas vagy lúgos közegben. A keletkezett termékek szerkezete és tulajdonsága az egymással reagáló vegyületek molekulaarányától függ. Az ún. novolak savas közegben és 1 mól fenolra számított 0,5—0,9 mól formaldehiddel készül. (Valamely vegyidlet egy mólja e vegyidlet olyan mennyisége, amely e vegyület molekulasúlyának megfelelő gramm súlyú.) E típus hő hatására megolvad és folyékony állapotban is marad ; ha azonban utólag hexametilentetramint (a továbbiakban : hexa) adunk hozzá, akkor megolvadás után hamarosan megkeményedik. A rezol lúgos közegben és 1 mól fenolra számított 1,2—2,5 mól formaldehiddel készül. Ez a típus hő hatására utólagos hexa adagolás nélkül is megszilárdul. A héjformázáshoz hőre keményedő gyanta szükséges, mégis kizárólag a novolak típust használják. Ennek oka az, hogy a rezor állás közben szobahőfokon is tovább kondenzál és így hamarosan hasznavehetetlenné válik, gyártása is sokkal kényesebb — viszont, mint említettük, a novolak is hőre keményedővé tehető, anélkül, hogy a rezor hátrányait mutatná. Ezt rendszerint úgy érik el, hogy a kész novolakba melegített hengerek között hexát kevernek, ami a kedvező pH értéket és a térhálós szerkezet kialakulásához szükséges gyököket is biztosítja, méghozzá úgy, hogy a rezollal ellentétben a továbbkondenzálás csak 70—80 C°-on indulhat meg észrevehető sebességgel. 1. Vizsgálati módszerek 1.1 Hajlítószilárdság A vizsgálandó gyantát porcelán mozsárban finom porrá törjük szét és 0,1 mm-es szitán átszitáljuk ; a továbbiakban a szitán áthullott gyantaport használjuk fel. (Később ismertetendő kísérleteinkben is ugyanezt a szemcsefrakciót használjuk, kivéve, ahol ennek ellenkezőjét feltüntetjük.) A gyantaport a homokkal a kívánt (rendszerint 6—8%) arányban gondosan összekeverjük és a keverékből az 1. ábrán feltüntetett magcsészében 3 próbatestet készítünk. Mint az ábrából kitűnik, a próbatestek méretei megegyeznek Érkezett 1957. VIII. 10-én.7. ábra