Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1958. (9. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

г KOHÁSZ­A­T­I LAPOK IX. évfolyam 1. szám 1958. január ~~ ÖNT­Ö­DE AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ÖNTÖDEI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA A héjformázáshoz használt fenolgyanták és a fenolgyanta-hom­ok rendszer tulajdonságai AMBRUS GYŐZŐ (Kőbányai Műanyaggyár), HEVE­N­E­S­I GYÖRGY és SZEKERES JÁNOS ( Homokelvkészítő Vállalat) I­K : 621.742.4 Свойства фенольных смол и фенольносмоловых — песочных систем в производстве скорлупчатых форм Die Eigenschaften der iin Maskenforuivertahreu benütz­ten Phenolliarze und des Phenol-Sandsystems The properties of phenolic-resins and the phenolic sandsystem, used in the shell moulding proeess A héjformázás nagy és egyre növekvő irodal­mában a legújabb időkig (1) nem ismerünk kifeje­zetten héjformázásra használt gyantákról szóló tanulmányt. Ez annál feltűnőbb, mert a gyanta, ill. gyanta-homok rendszer tulajdonságainak is­merete nemcsak a gyantát előállító vállalat, hanem a héjformázással foglalkozó gyakorlati szakember szempontjából is fontos. E hiány pótlására az alábbiakban össze­foglaljuk azokat a kísérleteinket, amelyek nem­csak néhány, a gyakorlatban már ismert jelen­séget igazolnak, hanem azokat mennyiségileg is leírják és néhány új szempontra is felhívják a figyelmet.* Műanyagoknak nevezzük azokat a szerves eredetű, óriásmolekulájú anyagokat, amelyeket szintetikus úton, vagy természetes nagymoleku­­lák átalakításával állítanak elő. A héjformázás kötőanyagaként használt „fenolgyanta“ oly­an műanyag, amely fenolból és homológjaiból (kre­­zolok, xilenolok) rendszerint formaldehiddel ké­szül, savas vagy lúgos közegben. A keletkezett termékek szerkezete és tulajdonsága az egymással reagáló vegyületek molekulaarányától függ. Az ún. novolak savas közegben és 1 mól fenolra szá­mított 0,5—0,9 mól formaldehiddel készül. (Va­lamely vegyidlet egy mólja e vegyidlet olyan mennyisége, amely e vegyület molekulasúlyának megfelelő gramm súlyú.) E típus hő hatására meg­olvad és folyékony állapotban is marad ; ha azon­ban utólag hexametilentetramint (a továbbiak­ban : hexa) adunk hozzá, akkor megolvadás után hamarosan megkeményedik. A rezol lúgos közegben és 1 mól fenolra számított 1,2—2,5 mól formaldehiddel készül. Ez a típus hő hatására utólagos hexa adagolás nélkül is megszilárdul. A héjformázáshoz hőre keményedő gyanta szükséges, mégis kizárólag a novolak típust hasz­nálják. Ennek oka az, hogy a rezor állás közben szobahőfokon is tovább kondenzál és így hama­rosan hasznavehetetlenné válik, gyártása is sok­kal kényesebb — viszont, mint említettük, a novolak is hőre keményedővé tehető, anélkül, hogy a rezor hátrányait mutatná. Ezt rendszerint úgy érik el, hogy a kész novolakba melegített hengerek között hexát kevernek, ami a kedvező pH értéket és a térhálós szerkezet kialakulásához szükséges gyököket is biztosítja, méghozzá úgy, hogy a rezollal ellentétben a továbbkondenzálás csak 70—80 C°-on indulhat meg észrevehető sebességgel. 1. Vizsgálati módszerek 1.1 Hajlítószilárdság A vizsgálandó gyantát porcelán mozsárban finom porrá törjük szét és 0,1 mm-es szitán át­szitáljuk ; a továbbiakban a szitán áthullott gyantaport használjuk fel. (Később ismertetendő kísérleteinkben is ugyanezt a szemcsefrakciót használjuk, kivéve, ahol ennek ellenkezőjét fel­tüntetjük.) A gyantaport a homokkal a kívánt (rend­szerint 6—8%) arányban gondosan összekeverjük és a keverékből az 1. ábrán feltüntetett mag­­csészében 3 próbatestet készítünk. Mint az ábrá­ból kitűnik, a próbatestek méretei megegyeznek Érkezett 1957. VIII. 10-én.7. ábra

Next