Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1963. (14. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

KOHÁSZATI LAPOK 1. szám XIV. évfolyam 1963. január ÖNTÖDE AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ÖNTÖDEI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA Duszil-dugattyúötvözet gyártásának és felhasználásának egyes újabb szempontjai NÉMETH LAJOS gépészmérnök (Járműfejlesztési Intézet) . Diesel motor dugattyúnak motoralkatrész­ként sok feltételt kell kielégítenie. Dr. Selve, V. által 1913-ban beadott könnyűfémdugattyú sza­badalom, valamint a Mahle, K. G. által 1920. évben elsőnek megvalósított sorozatgyártás óta a könnyűfém dugattyúanyagok alkalmazása el­terjedt és fejlődött. Külföldön és hazánkban is a dugattyúk jelentős részét A1—Li eutektikus ötvözetből készítik. Ez az ötvözet sokáig minden zavaró körülmény nélkül megfelelt működő mo­torokban. A hazailag gyártott Diesel-motorokban anyaghiba miatt sok esetben fordul elő dugattyú beszorulás, berágódás, törés [5, 8]. Ezek szük­ségessé teszik, hogy felvesszük a hazailag, az MSZ 2676 szerint gyártott Duszil jelzésű A1—Si 12 CuNiMg dugattyúötvözet minőségével kapcso­latos kérdéseket. Ahhoz, hogy a Duszil-ötvözetet az emelt teljesítményű és nagyobb hőterheléssel dolgozó Diesel-motorok dugattyúinak anyagául továbbra is használhassuk, már nem elég anyagszerkezete, konvencionális jellemzőinek ismerete és ezek szab­ványában előírt biztosítása. A fokozott mecha­nikai és hőigénybevételek miatt azoknak az anyag­­szerkezeti tulajdonságoknak az előtérbe hozása vált szükségessé, melyek pár évvel ezelőtt még nem képezték a gyártási és járatási feltételek tárgyát. Ezek a tulajdonságok természetesen mindig szerepet játszottak, azonban oly nagy biztonsági tényezővel vettük őket számításba, hogy miattuk járatási zavarok még nem keletkeztek. Az újabb nagy teljesítményű Diesel-motorok az A1-Li eutektikus ötvözetből készített dugat­­­tyúk anyagának összes tulajdonságait, a szabvány által előírt felső határértékek közelében használ­ják ki, igen minimális biztonsági tényezővel. E kis biztonsági tényező már nem engedi meg, hogy az ötvözet tulajdonságainak jellemző értékei dugattyúnként nagy szórással eltérjenek, hanem azonos értékeket biztosító gyártást kíván. Ehhez érkezett: 1962. X. 6. a jellemző értékek méréséhez megbízható mód­szerek ismerete szükséges, hogy ezekkel a jellem­zőket egzaktul, üzemileg is pontosan mérhessük. 1. Du­szil-ötvözet tulajdonságai A Duszil-ötvözet az alábbi tulajdonságok megszabott értékeivel jellemezhető : 1. anyagösszetétel, 2. az anyagszerkezet tömörsége és folyto­nossága, 3. szövetszerkezet, 4. keménység, 5. szakítószilárdság és törőszilárdság, 6. folyáshatár, 7. nyúlás és kontrakció, 8. rugalmassági tényező, 9. ütőmunka, 10. kifáradási határ, 11. faj­súly, 12. hővezetőképesség, 13. melegszilárdság, 14. térfogatállandóság, 15. hőtágulás és 16. a hőterhelhetőség felső hőmérsékleti határa. A számításba veendő és az ötvözet tulajdon­ságaként a gyártástechnológiával biztosítandó fenti tizenhat jellemző közül az első tizenhárom anyagvizsgáló berendezéseken a közismert mód­szerekkel mérhető. Egyedül a melegszilárdság mérése teszi szükségessé különleges berendezés a „melegszakítókemence” felszerelését a szakító­gépre. Kevésbé ismertek a 14., 15., 16. pontokkal jellemzett tulajdonságok. Mérésükre kidolgozott vizsgálati módszerek csak részben vannak és azok sem eléggé közismertek. E dolgozat keretében a három utóbbi tulaj­donság megállapítására, javítására végzett vizs­gálatainkkal, mérésükre kidolgozott módszereink­kel foglalkozunk.

Next