Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1967. (18. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
IV. öntő Napok magyar és 16 külföldi előadás a kisebb fokban gépesíthető folyamatok technológiai fejlesztésén kívül a nagymértékben gépesíthető, sőt automatizálható folyamatokkal is foglalkozott, nem elhanyagolva a hazai viszonyok között is tömeggyártás-jellegű öntészeti ágakat. Ekkor rendezték meg a baráti államok 2. precíziós öntő szimpóziumát is. A most kezdődő IV. öntő Napok a Kohó- és Gépipari Minisztériummal egyetértésben az öntészeti technológiák hazai aktuális kérdésén kívül nagy súllyal foglalkozik az öntödei dolgozók egészségvédelmének helyzetével és fejlesztésével. A kongresszuson 18 magyar és 22 külföldi előadás fog e két tárgykörben elhangzani. A IV. Öntő Napok és a Szakosztály további feladatait dr. Kocsis József alelnökünk, miniszterhelyettes fogja részletesen taglalni. Külön kell szólnom a Szakosztály külföldi kapcsolatairól. Az Öntödei Egyesületek Nemzetközi Bizottsága 1958-ban Liègeben megtartott 25. Nemzetközi öntőkongresszusán újította meg tagságunkat. Ez a felvétel megerősítette és szélesítette a Szakosztály nemzetközi kapcsolatait, lehetővé tette a Szövetségnek évenként ismétlődő kongresszusain való részvételt és a nemzetközi munkabizottságok munkájában való közreműködést. A Szakosztály képviseltette magát az 1956 óta megrendezett Komité Közgyűléseken (az USA-ban rendezett kivételével), míg 1960 óta minden alkalommal egy vagy két előadással is szerepelt. Ezek az előadások mindig sikeresek voltak és nagy érdeklődést váltottak ki. Az 1966. évi Indiában megrendezésre kerülő kongresszus programjában is szerepel magyar előadás. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Komité nagy tudományos és gyakorlati jelentőségű munkabizottságainak munkájában nem vettünk érdekeinknek megfelelően részt és így részvételünk csak formai volt. Az Öntödei Szakosztály aktív külföldi kapcsolatait jellemzi az elmondottakon túl, hogy a baráti országok hasonló szervezeteivel kétoldalú kapcsolatokat épít ki. A III. öntő Napokon 1964- ben baráti, együttműködési szerződést kötöttünk a Lengyel Öntők Egyesületével. Jelenleg előkészítés alatt van több baráti egyesülettel hasonló megállapodás létrehozása. Ezt az alkalmat ragadom meg arra, hogy külön nagy szeretettel üdvözöljem körünkben megjelent külföldi vendégeinket, a külföldi szakegyesületek képviselőit. Tisztelt Tagtársak ! Meggyőződésem, hogy a IV. Öntő Napok eredményes és fontos állomás a magyar öntészet életében. Ennek szellemében nyitom meg a IV. öntő Napokat. Jó szerencsét!” Az elnöki megnyitó után dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra : „Tisztelt Kongresszus! Szeretettel üdvözlöm a IV. öntő Napok minden külföldi és hazai résztvevőjét. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Kohó- és Gépipari Minisztériummal egyetértésben rendezi meg immár hagyományos kongresszusát. Ezek a tanácskozások összegezik a két kongresszus közti időszak eredményeit és kijelölik a következő évek feladatait. A IV. Öntő Napoknak a jelentőségét még az is emeli, hogy a III. ötéves népgazdasági terv első évében kerül megrendezésre. A III. ötéves terv célkitűzéseit a Minisztertanács jóváhagyta és ezt az országgyűlés törvényerőre emelte. Ez a törvény határozza meg feladatainkat. A Kohó- és Gépipari Minisztériumra háruló feladatok nagyobbak, mint a korábbi tervidőszakokéi. Nem akarom az egyes iparágaknak a napi sajtóban ismertetett fejlesztési irányszámait felsorolni, mert azokat a maga szakterületén mindenki pontosan ismeri. A száraz tényszámok ismertetése helyett azokra a szemléletbeli változásokra szeretném a figyelmet felhívni, amelyek új tartalommal töltik meg további munkánkat és feladataink sikeres végrehajtásának elengedhetetlen feltételei. A szemléletbeli különbség elsősorban abban nyilvánul meg, hogy terveinket ma már nemcsak tervszámokban kell teljesítenünk, hanem a hazai piac, de elsősorban a világpiac árformáló hatását is fokozottan szem előtt kell tartanunk. Ez határozza meg gépiparunk elsőrendű feladatát a jövőben, és ehhez kell a magyar öntőiparnak megfelelő félkészgyártmányokat biztosítani. Amikor a piac által támasztott minőségi és mennyiségi követelményekről beszélünk, természetes, hogy az öntészetnek, mint a gépipart kiszolgáló egyik legfontosabb iparágnak is világszínvonalú eredményeket kell elérnie, mert versenyképesek csak így lehetünk. Ennek feltétele a magyar vas-, acél- és fémöntödék megfelelő fejlesztése. A III. ötéves tervben az öntőipar fejlesztésére népgazdaságunk az eddigieket felülmúló összegeket áldoz. Ennek a befektetésnek ellenértékét több, és a követelményeknek jobban megfelelő öntvényben kívánja visszakapni. A fejlesztés keretében számos régi öntödénket korszerűsítjük és új, korszerű, nagy teljesít ő. ábra. Dr. Horgos Gyula miniszter ünnepi előadását olvassa Öntöde 1967. 1. sz. 3