Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1967. (18. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

IV. öntő Napok magyar és 16 külföldi előadás a kisebb fokban gépe­síthető folyamatok technológiai fejlesztésén kívül a nagymértékben gépesíthető, sőt automatizálható folyamatokkal is foglalkozott, nem elhanyagolva a hazai viszonyok között is tömeggyártás-jellegű öntészeti ágakat. Ekkor rendezték meg a baráti államok 2. precíziós öntő szimpóziumát is. A most kezdődő IV. öntő Napok a Kohó- és Gépipari Minisztériummal egyetértésben az önté­­szeti technológiák hazai aktuális kérdésén kívül nagy súllyal foglalkozik az öntödei dolgozók egész­ségvédelmének helyzetével és fejlesztésével. A kongresszuson 18 magyar és 22 külföldi előadás fog e két tárgykörben elhangzani. A IV. Öntő Napok és a Szakosztály további feladatait dr. Kocsis József alelnökünk, miniszterhelyettes fogja részletesen taglalni. Külön kell szólnom a Szakosztály külföldi kapcsolatairól. Az Öntödei Egyesületek Nemzet­közi Bizottsága 1958-ban Liègeben megtartott 25. Nemzetközi öntőkongresszusán újította meg tag­ságunkat. Ez a felvétel megerősítette és szélesítette a Szakosztály nemzetközi kapcsolatait, lehetővé tette a Szövetségnek évenként ismétlődő kongresszusain való részvételt és a nemzetközi munkabizottságok munkájában való közreműködést. A Szakosztály képviseltette magát az 1956 óta megrendezett Komité Közgyűléseken (az USA-ban rendezett kivételével), míg 1960 óta minden alkalommal egy vagy két előadással is szerepelt. Ezek az előadások mindig sikeresek voltak és nagy érdeklődést váltot­tak ki. Az 1966. évi Indiában megrendezésre kerülő kongresszus programjában is szerepel magyar előadás. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Komité nagy tudományos és gyakorlati jelentő­ségű munkabizottságainak munkájában nem vet­tünk érdekeinknek megfelelően részt és így rész­vételünk csak formai volt. Az Öntödei Szakosztály aktív külföldi kap­csolatait jellemzi az elmondottakon túl, hogy a baráti országok hasonló szervezeteivel kétoldalú kapcsolatokat épít ki. A III. öntő Napokon 1964- ben baráti, együttműködési szerződést kötöttünk a Lengyel Öntők Egyesületével. Jelenleg előkészí­tés alatt van több baráti egyesülettel hasonló meg­állapodás létrehozása. Ezt az alkalmat ragadom meg arra, hogy külön nagy szeretettel üdvözöljem körünkben megjelent külföldi vendégeinket, a külföldi szakegyesületek képviselőit. Tisztelt Tagtársak ! Meggyőződésem, hogy a IV. Öntő Napok eredményes és fontos állomás a magyar öntészet életében. Ennek szellemében nyitom meg a IV. öntő Napokat. Jó szerencsét!” Az elnöki megnyitó után dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra : „Tisztelt Kongresszus! Szeretettel üdvözlöm a IV. öntő Napok min­den külföldi és hazai résztvevőjét. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Kohó- és Gépipari Minisztériummal egyetértésben rendezi meg immár hagyományos kongresszusát. Ezek a tanácskozások összegezik a két kongresszus közti időszak eredményeit és ki­jelölik a következő évek feladatait. A IV. Öntő Napoknak a jelentőségét még az is emeli, hogy a III. ötéves népgazdasági terv első évében kerül megrendezésre. A III. ötéves terv célkitűzéseit a Miniszter­­tanács jóváhagyta és ezt az országgyűlés törvény­erőre emelte. Ez a törvény határozza meg felada­tainkat. A Kohó- és Gépipari Minisztériumra háruló feladatok nagyobbak, mint a korábbi tervidő­szakokéi. Nem akarom az egyes iparágaknak a napi sajtóban ismertetett fejlesztési irányszámait fel­sorolni, mert azokat a maga szakterületén min­denki pontosan ismeri. A száraz tényszámok ismer­tetése helyett azokra a szemléletbeli változásokra szeretném a figyelmet felhívni, amelyek új tarta­lommal töltik meg további munkánkat és felada­taink sikeres végrehajtásának elengedhetetlen fel­tételei. A szemléletbeli különbség elsősorban abban nyilvánul meg, hogy terveinket ma már nemcsak tervszámokban kell teljesítenünk, hanem a hazai piac, de elsősorban a világpiac árformáló hatását is fokozottan szem előtt kell tartanunk. Ez hatá­rozza meg gépiparunk elsőrendű feladatát a jövő­ben, és ehhez kell a magyar öntőiparnak megfelelő félkészgyártmányokat biztosítani. Amikor a piac által támasztott minőségi és mennyiségi követelményekről beszélünk, termé­szetes, hogy az öntészetnek, mint a gépipart ki­szolgáló egyik legfontosabb iparágnak is világ­­színvonalú eredményeket kell elérnie, mert ver­senyképesek csak így lehetünk. Ennek feltétele a magyar vas-, acél- és fém­­öntödék megfelelő fejlesztése. A III. ötéves terv­ben az öntőipar fejlesztésére népgazdaságunk az eddigieket felülmúló összegeket áldoz. Ennek a befektetésnek ellenértékét több, és a követelmé­nyeknek jobban megfelelő öntvényben kívánja visszakapni. A fejlesztés keretében számos régi öntödén­ket korszerűsítjük és új, korszerű, nagy teljesít­­ ő. ábra. Dr. Horgos Gyula miniszter ünnepi előadását olvassa Öntöde 1967. 1. sz. 3

Next