Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 1974 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1974-06-01 / 6. szám

KÖNYVISMERTETÉS WERNER ARNOLD: Eroberung der l iefe * (A mélység meg­hódítása.) VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie. Leip­zig (NDK). 1973. 1—223 p., sok ábrával. „A tudomány bármelyik ágazatát igazán csak akkor érthetjük meg, ha annak történelmi fejlődését is ismerjük.” Ez a tézis ARNOLD professzornak, a mű kezdeményezőjének és szerkesz­tőjének a vezérfonala, amelyen végighaladva megismertet ben­nünket a bányászati és földtudományok legújabb vívmányaival, az egyre nagyobb mélységekbe való behatolás problémáival, az ingenium humanum e téren aratott legújabb győzelmeivel. A megtett út teljes nagyszerűségében csak úgy mérhető fel, ha visszapillantunk az egyes műszaki-tudományos ágazatok kez­detére, amely a bányászatban elvész a prehisztorikum homályá­ban, viszont a geofizika és fúrástechnika esetében alig évszázados, ill. több évtizedes múltra tekinthet vissza. A mű 16 jeles társszerző tollából, 18 magában zárt fejezetet csokorba kötve, egységes és meggyőző képet tár elénk a geo­­tudományok és geotechnika terén eddig elért eredményekről, mai állásáról és az utolsó évtizedekben szemünk előtt egyre me­redekebben felfelé ívelő haladásáról. ARNOLD professzor előszava szerint a mű célkitűzése az, hogy a mai kor egyik vezér­­gondolatának megfelelően az érdekelt szakköröket: geológuso­kat, geofizikusokat, bányászokat és olajmérnököket szakterüle­tük szerint a történelem és hagyományok forrásainak felkutatá­sára indítsa, általában pedig minden olvasóval érzékeltesse, mi­lyen küzdelmes és veszedelmes, de egyúttal lenyűgöző és érdek­feszítő az az emberi törekvés, hogy a Föld belsejének feltárásá­val és meghódításával egyre újabb hasznosítható ásványi nyers­anyagkészleteket állítson az emberiség, a társadalom szolgála­tába. Dr.­Ing ARNOLD WERNER-t, a Freibergi Bányászati Aka­démia mélyfúrási és kőolajtermelési tanszékvezető tanárát a ma­gyar bányaműszaki olvasó közönségnek nem kell külön bemutat­ni. Hiszen ő is egyik kezdeményezője és társszerzője a folyó év­ben immár hatodszor megjelenő, KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ folyóiratunk keretében „A Kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése” címen közzétett bibliográfiai tanulmánynak. Ez a műszaki „seregszemle”, amely az idevágó műszaki világiroda­lom nyomán egy-egy évre a szénhidrogén-bányászat egyes ága­zataiban világszerte elért haladásról, újszerű eljárásokról és szabadalmakról, új tudományos felismerésekről számol be, nem­csak az érdekelt hazai mérnöktársadalom gyors, értékelő és értel­mező tájékoztatásával járul hozzá hatásosan szénhidrogén-bá­nyászatunk műszaki-tudományos szintjének töretlen tovább­fejlődéséhez, hanem nemzetközi viszonylatban is érdeklődésre és teljes elismerésre talált. A magyar kiadással egyidőben annak német szövege „Fortschrittsbericht. Bohrtechnik, Erdöl- und­ Erd­gasgewinnung­” címen Freibergben (NDK) is megjelenik, így az együttműködés szálait továbbfűzve ARNOLD professzornak nem volt nehéz magyar részről is munkatársait új gondolatához megnyerni. Örömmel állapítjuk meg, hogy a társszerzők sorában olyan közismert nevek is szerepelnek mint Allicquander D., Bol­dizsár T., Gyulay Zs Keszler H., Tárczy-Hornoch A. Mindez fényes bizonyítéka a szénhidrogén-bányászat és a földtudomá­nyok terén évek óta fennálló termékeny baráti MNK—NDK kapcsolatoknak. A mű fő szerzője bevezető tanulmányában felvázolja a bányá­szat fejlődéstörténetének főbb vonásait, egybeveti a bányászat évszázadokig tartó, szinte lépésenként­i behatolását a Föld mé­lyébe a tudományos-technikai forradalom napjainkban történő rohanó tempójával, amikor az elért mélységrekordokat, alig hogy megszülettek, újabb mélyfúrások szinte évente túlszárnyal­ják. Mindezen fejlődés hagyományos világképünket alapvetően megváltoztatja. Ezt a bányászati tudományok egyes részterüle­teire vonatkozóan a mű egyes fejezetei az alábbi taglalásban tár­gyalják. O. WAGENBRETH: A geológia kezdete és a föld belsejéről alkotott elképzelések fejlődése. — TÁRCZY-HORNOCH A.: A geofizika fejlődése és szerepe a földkéreg és az ásványtelepek kutatásában. — H. J. RÖSLER: Ásványtelepek keletkezésének és a földkéregben való eloszlásuknak geokémiai törvényszerű­ségei. — R. MAAZ: A Földben uralkodó erők kihatásai a kül­szín kialakulására. Szeizmológia és földsz­erkezet. — И. ТА­ZIEFF: A vulkanizmus okai és megjelenési formái.­­ BOLDI­ZSÁR T.: Geotermikus anomáliák hasznosítása energiaterme­lés céljára. — KESZLF,R H.: A barlangok. Keletkezésük és je­lentőségük a múltban és a jelenben. — E. SCHROEDER és H. HARTKE: A tengermélységek megkutatása. — W. ARNOLD: A bányászat kezdete az őstársadalomban és a rabszolgatársa­dalomban. — W. ARNOLD: A mélyfúrás technikai fejlődése az ókortól a XVIII. századig. — W. ARNOLD: Technikai csúcsok az európai bányászat XV. XVIII. évszázadában az egyre na­gyobb mélységbe való behatolás során. — W. ARNOLD: A mélyfúrási és aknamélyítési technika fejlődése a XIX. század­ban az ipari forradalom nyomán. W. DREYER és H. PFORR: A bányászat behatolása a szélsőséges mélységekbe. A kőzet­mechanika szerepe e fejlődésben. ALLIQUANDER D.: A ro­­tari fúrás jelentősége a földkéreg megkutatásában. — GYULAY Z.: A földkéreg folyékony ásványkincsei. — J. P. KULIEV: Az olaj és tűz hazájából. A Kaspi-tenger környéki kőolajterme­lés fejlődése. — W. ARNOLD és O. WAGENBRETH: Mentés a bányászatban. Természetes és bányászati üregek újabb felku­tatása és felhasználása a földkéregben. — Befejezésül: W. AR­NOLD—ALLIQUANDER D.—GYULAY Z.—W. DREE­­YER: Mai és jövőbeli problémák és feladatok a földkéreg to­vábbi felkutatásával és hasznosításával kapcsolatban. — Nevek és címszavak jegyzéke. A mű legfőbb értéke, hogy a felsorolt tanulmányok a legigé­nyesebb tudományos szinten, mégis mindenki számára közért­hetően taglalják az egyes részterületeken végbement fejlődést. Megtudjuk, hogy a XVI. és XVII. században, a természettudo­mányok fejlődésével, a különböző elméleteken át a geológia hogy fejlődött ki egy napjainkban nélkülözhetetlen alaptudo­mánnyá. Látjuk, hogy ezt a fejlődést a gravitációs mérésekből kiinduló geofizika az egyre tökéletesebb szeizmikus kutatási módszereivel és műszereivel hogyan és milyen mértékben segí­tette elő. Ma már a geofizika­­ méréstechnikai vívmányaira tá­maszkodva olyan nagyszabású feladatoktól sem riad vissza mint a MOHOLF­-terv megvalósításától, vagyis a MOHORO­­VICIC-féle diszkordancia eléréstől, amely a földkéreg belsejé­ről alkotott ismereteinket mérföldekkel viheti előbbre. Mint segédtudomány a fiatal geokémia is bővítheti ismereteink tárhá­zát, különösen a teleptan törvényei, a hasznosítható ásványi előfordulások keletkezése és felkutatása terén. A Föld belsejében az ott feszülő energiák okozzák, ill. irá­nyítják a lezajló folyamatokat. Ezek az erők évmilliók távlatá­ban a földkéreg szerkezetét, a szárazföld és a tengerek kontinen­tális eloszlását, a földfelszín domborulatait határozzák meg. Ugyanezek az erők napjainkban is mint földrengések vagy a vul­kanizmus jelenségei nyilvánulnak meg. Egy további tanulmány a földhő törvényeivel, jellemzőivel, azok meghatározásával és hasznosításával foglalkozik. Tekintettel a világszerte egyre foko­zódó energiaszükségletre, e téma igen nagy fontosságú, hazánkra nézve pedig még fokozott mértékben, ahol egyrészt a geotermikus gradiens rendkívül kis értéke, másrészt az ország relatív energia­szegénysége e gazdaságos energiaforrás minél maradéktalanabb hasznosítását sürgeti. Kutatás és műszaki megvalósítás tekinteté­ben hazánk világviszonylatban is kiemelkedő helyet foglal el. A földkéreg megismeréséhez a korszerű barlangkutatás is hozzá­tartozik. Ennek az ott található őslénytani maradványok termé­szetrajzi, a sziklafestmények pedig igen nagy kultúrtörténeti jelen­tőséget adnak. Alig néhány évezreddel az ember ezen első művészi kísér­letei után — tehát a földtani korszakokhoz mérten elenyészően rövid időszak alatt — a Föld túl szűknek bizonyul. Az emberiség számát a 2000. évre kereken 7 milliárd főre becsülik, és meg­indul a lázas kutatás új térségek, táplálék, energiák és nyersanyag­­készletek biztosítására. Az ember merész vállalkozó szelleme ugyanakkor felfelé, a világegyetem megkutatására, a bolygókra veszi irányát, lefelé pedig a mélytengerek fenekére ereszkedik le, egyre tökéletesebb technikával gyarapítva az ismereteinket. To­vábbi nyersanyag-előfordulások és energiák felkutatásában dön­tő szerepe van a bányászatnak, ezen belül a mélyfúrási techniká­nak. Ezt a lélegzetelállító izgalmas folyamatot a könyv következő fejezetei — az úttörő tudósok, kutatók, felfedezők munkálko­dásait méltatva — tökéletesen adják vissza, minden esetben szembeállítva az egy pár évszázad előtti primitív munkamódsze­reket a mai automatizált, komputerek által vezérelt gépóriások­kal. Látjuk, hogy Agricola korának bányászata óta az akkor alig néhány éles aknamélységgel szemben a világ legmélyebb bányaműveleteinél a Dél-afrikai Unióban már 3750 m mélység­ * A könyv első kiadása pár hét alatt elfogyott. A tavaszi Lipcsei Vásáron a második kiadást is túljegyezték; a harmadik — bővített — kiadás készül! (A szerkesztő.) 187 KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 7. (107.) évfolyam 6. szám 1974. június

Next