Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 1974 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1974-06-01 / 6. szám
KÖNYVISMERTETÉS WERNER ARNOLD: Eroberung der l iefe * (A mélység meghódítása.) VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie. Leipzig (NDK). 1973. 1—223 p., sok ábrával. „A tudomány bármelyik ágazatát igazán csak akkor érthetjük meg, ha annak történelmi fejlődését is ismerjük.” Ez a tézis ARNOLD professzornak, a mű kezdeményezőjének és szerkesztőjének a vezérfonala, amelyen végighaladva megismertet bennünket a bányászati és földtudományok legújabb vívmányaival, az egyre nagyobb mélységekbe való behatolás problémáival, az ingenium humanum e téren aratott legújabb győzelmeivel. A megtett út teljes nagyszerűségében csak úgy mérhető fel, ha visszapillantunk az egyes műszaki-tudományos ágazatok kezdetére, amely a bányászatban elvész a prehisztorikum homályában, viszont a geofizika és fúrástechnika esetében alig évszázados, ill. több évtizedes múltra tekinthet vissza. A mű 16 jeles társszerző tollából, 18 magában zárt fejezetet csokorba kötve, egységes és meggyőző képet tár elénk a geotudományok és geotechnika terén eddig elért eredményekről, mai állásáról és az utolsó évtizedekben szemünk előtt egyre meredekebben felfelé ívelő haladásáról. ARNOLD professzor előszava szerint a mű célkitűzése az, hogy a mai kor egyik vezérgondolatának megfelelően az érdekelt szakköröket: geológusokat, geofizikusokat, bányászokat és olajmérnököket szakterületük szerint a történelem és hagyományok forrásainak felkutatására indítsa, általában pedig minden olvasóval érzékeltesse, milyen küzdelmes és veszedelmes, de egyúttal lenyűgöző és érdekfeszítő az az emberi törekvés, hogy a Föld belsejének feltárásával és meghódításával egyre újabb hasznosítható ásványi nyersanyagkészleteket állítson az emberiség, a társadalom szolgálatába. Dr.Ing ARNOLD WERNER-t, a Freibergi Bányászati Akadémia mélyfúrási és kőolajtermelési tanszékvezető tanárát a magyar bányaműszaki olvasó közönségnek nem kell külön bemutatni. Hiszen ő is egyik kezdeményezője és társszerzője a folyó évben immár hatodszor megjelenő, KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ folyóiratunk keretében „A Kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése” címen közzétett bibliográfiai tanulmánynak. Ez a műszaki „seregszemle”, amely az idevágó műszaki világirodalom nyomán egy-egy évre a szénhidrogén-bányászat egyes ágazataiban világszerte elért haladásról, újszerű eljárásokról és szabadalmakról, új tudományos felismerésekről számol be, nemcsak az érdekelt hazai mérnöktársadalom gyors, értékelő és értelmező tájékoztatásával járul hozzá hatásosan szénhidrogén-bányászatunk műszaki-tudományos szintjének töretlen továbbfejlődéséhez, hanem nemzetközi viszonylatban is érdeklődésre és teljes elismerésre talált. A magyar kiadással egyidőben annak német szövege „Fortschrittsbericht. Bohrtechnik, Erdöl- und Erdgasgewinnung” címen Freibergben (NDK) is megjelenik, így az együttműködés szálait továbbfűzve ARNOLD professzornak nem volt nehéz magyar részről is munkatársait új gondolatához megnyerni. Örömmel állapítjuk meg, hogy a társszerzők sorában olyan közismert nevek is szerepelnek mint Allicquander D., Boldizsár T., Gyulay Zs Keszler H., Tárczy-Hornoch A. Mindez fényes bizonyítéka a szénhidrogén-bányászat és a földtudományok terén évek óta fennálló termékeny baráti MNK—NDK kapcsolatoknak. A mű fő szerzője bevezető tanulmányában felvázolja a bányászat fejlődéstörténetének főbb vonásait, egybeveti a bányászat évszázadokig tartó, szinte lépésenkénti behatolását a Föld mélyébe a tudományos-technikai forradalom napjainkban történő rohanó tempójával, amikor az elért mélységrekordokat, alig hogy megszülettek, újabb mélyfúrások szinte évente túlszárnyalják. Mindezen fejlődés hagyományos világképünket alapvetően megváltoztatja. Ezt a bányászati tudományok egyes részterületeire vonatkozóan a mű egyes fejezetei az alábbi taglalásban tárgyalják. O. WAGENBRETH: A geológia kezdete és a föld belsejéről alkotott elképzelések fejlődése. — TÁRCZY-HORNOCH A.: A geofizika fejlődése és szerepe a földkéreg és az ásványtelepek kutatásában. — H. J. RÖSLER: Ásványtelepek keletkezésének és a földkéregben való eloszlásuknak geokémiai törvényszerűségei. — R. MAAZ: A Földben uralkodó erők kihatásai a külszín kialakulására. Szeizmológia és földszerkezet. — И. ТАZIEFF: A vulkanizmus okai és megjelenési formái. BOLDIZSÁR T.: Geotermikus anomáliák hasznosítása energiatermelés céljára. — KESZLF,R H.: A barlangok. Keletkezésük és jelentőségük a múltban és a jelenben. — E. SCHROEDER és H. HARTKE: A tengermélységek megkutatása. — W. ARNOLD: A bányászat kezdete az őstársadalomban és a rabszolgatársadalomban. — W. ARNOLD: A mélyfúrás technikai fejlődése az ókortól a XVIII. századig. — W. ARNOLD: Technikai csúcsok az európai bányászat XV. XVIII. évszázadában az egyre nagyobb mélységbe való behatolás során. — W. ARNOLD: A mélyfúrási és aknamélyítési technika fejlődése a XIX. században az ipari forradalom nyomán. W. DREYER és H. PFORR: A bányászat behatolása a szélsőséges mélységekbe. A kőzetmechanika szerepe e fejlődésben. ALLIQUANDER D.: A rotari fúrás jelentősége a földkéreg megkutatásában. — GYULAY Z.: A földkéreg folyékony ásványkincsei. — J. P. KULIEV: Az olaj és tűz hazájából. A Kaspi-tenger környéki kőolajtermelés fejlődése. — W. ARNOLD és O. WAGENBRETH: Mentés a bányászatban. Természetes és bányászati üregek újabb felkutatása és felhasználása a földkéregben. — Befejezésül: W. ARNOLD—ALLIQUANDER D.—GYULAY Z.—W. DREEYER: Mai és jövőbeli problémák és feladatok a földkéreg további felkutatásával és hasznosításával kapcsolatban. — Nevek és címszavak jegyzéke. A mű legfőbb értéke, hogy a felsorolt tanulmányok a legigényesebb tudományos szinten, mégis mindenki számára közérthetően taglalják az egyes részterületeken végbement fejlődést. Megtudjuk, hogy a XVI. és XVII. században, a természettudományok fejlődésével, a különböző elméleteken át a geológia hogy fejlődött ki egy napjainkban nélkülözhetetlen alaptudománnyá. Látjuk, hogy ezt a fejlődést a gravitációs mérésekből kiinduló geofizika az egyre tökéletesebb szeizmikus kutatási módszereivel és műszereivel hogyan és milyen mértékben segítette elő. Ma már a geofizika méréstechnikai vívmányaira támaszkodva olyan nagyszabású feladatoktól sem riad vissza mint a MOHOLF-terv megvalósításától, vagyis a MOHOROVICIC-féle diszkordancia eléréstől, amely a földkéreg belsejéről alkotott ismereteinket mérföldekkel viheti előbbre. Mint segédtudomány a fiatal geokémia is bővítheti ismereteink tárházát, különösen a teleptan törvényei, a hasznosítható ásványi előfordulások keletkezése és felkutatása terén. A Föld belsejében az ott feszülő energiák okozzák, ill. irányítják a lezajló folyamatokat. Ezek az erők évmilliók távlatában a földkéreg szerkezetét, a szárazföld és a tengerek kontinentális eloszlását, a földfelszín domborulatait határozzák meg. Ugyanezek az erők napjainkban is mint földrengések vagy a vulkanizmus jelenségei nyilvánulnak meg. Egy további tanulmány a földhő törvényeivel, jellemzőivel, azok meghatározásával és hasznosításával foglalkozik. Tekintettel a világszerte egyre fokozódó energiaszükségletre, e téma igen nagy fontosságú, hazánkra nézve pedig még fokozott mértékben, ahol egyrészt a geotermikus gradiens rendkívül kis értéke, másrészt az ország relatív energiaszegénysége e gazdaságos energiaforrás minél maradéktalanabb hasznosítását sürgeti. Kutatás és műszaki megvalósítás tekintetében hazánk világviszonylatban is kiemelkedő helyet foglal el. A földkéreg megismeréséhez a korszerű barlangkutatás is hozzátartozik. Ennek az ott található őslénytani maradványok természetrajzi, a sziklafestmények pedig igen nagy kultúrtörténeti jelentőséget adnak. Alig néhány évezreddel az ember ezen első művészi kísérletei után — tehát a földtani korszakokhoz mérten elenyészően rövid időszak alatt — a Föld túl szűknek bizonyul. Az emberiség számát a 2000. évre kereken 7 milliárd főre becsülik, és megindul a lázas kutatás új térségek, táplálék, energiák és nyersanyagkészletek biztosítására. Az ember merész vállalkozó szelleme ugyanakkor felfelé, a világegyetem megkutatására, a bolygókra veszi irányát, lefelé pedig a mélytengerek fenekére ereszkedik le, egyre tökéletesebb technikával gyarapítva az ismereteinket. További nyersanyag-előfordulások és energiák felkutatásában döntő szerepe van a bányászatnak, ezen belül a mélyfúrási technikának. Ezt a lélegzetelállító izgalmas folyamatot a könyv következő fejezetei — az úttörő tudósok, kutatók, felfedezők munkálkodásait méltatva — tökéletesen adják vissza, minden esetben szembeállítva az egy pár évszázad előtti primitív munkamódszereket a mai automatizált, komputerek által vezérelt gépóriásokkal. Látjuk, hogy Agricola korának bányászata óta az akkor alig néhány éles aknamélységgel szemben a világ legmélyebb bányaműveleteinél a Dél-afrikai Unióban már 3750 m mélység * A könyv első kiadása pár hét alatt elfogyott. A tavaszi Lipcsei Vásáron a második kiadást is túljegyezték; a harmadik — bővített — kiadás készül! (A szerkesztő.) 187 KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 7. (107.) évfolyam 6. szám 1974. június